Környezettudatos percek Marcival II.

Legutóbb felsoroltam pár egyszerű, költséghatékony módszert, amivel csökkenthetjük mindennapi műanyaghulladék-kibocsátásunkat, és egy lépéssel közelebb kerülhetünk a környezettudatos életmód felé. Azonban attól, hogy nem kérünk szatyrot a közértben, még nem dőlhetünk hátra, hogy repoharunkból organikus cuba librét szürcsölgetve veregessük vállon magunkat, mondván, hogy ma is megmentettük a Földet. A környezetszennyezési probléma ennél, mint bizonyára tudjátok, jóval sokrétűbb, úgyhogy ebben a cikkben a műanyag után egy másik nap mint nap használt anyagnak járok utána, aminek mellőzésével sokat tehetünk a természet épségéért. Terítéken: a pálmaolaj.

Bár a legtöbb embernek csak valamiféle ködös fogalma van róla, mi is az, a mindennapjainkat pálmaolajban tocsogva töltjük. A pálmaolaj a világ legelterjedtebb ehető olajtípusa, az étkezéshez felhasznált olajok több mint egyharmadát teszi ki világszerte. Ez azonban csak a teljes mennyiség körülbelül 70%-a, ehhez adódnak hozzá a kozmetikaiparban és az energetikában hasznosított további súlyos tonnamilliók. A legfrissebb, 2018-as adatok szerint ez összesen évente több mint 69 millió tonnát jelent, a statisztikák alapján pedig ez a szám évről évre egyre csak nő.

És hogy mi ezzel a baj? Nos, jelen esetben pont az ellenkező irányból támad a probléma, mint a műanyag esetében: míg ott a felhasználás után létrejövő mérhetetlen hulladék és a lebomlás okozza a baj oroszlánrészét, a pálmaolaj esetében az előállítás eredményez beláthatatlan ökológiai károkat. Az olajpálma (Elaeris guineensis) egy rendkívül hatékony növény. Gyorsan nő, és tökéletesen hasznosítja a trópusi klíma által nyújtott napfényt és magas páratartalmat, így többnyire trópusi monokultúrában termesztik. Ha pedig valaki járt már Balin, vagy bármely más jelentősebb óceániai szigeten, elkerülhetetlen, hogy belefusson ezekbe a jelenségekbe: ameddig a szem ellát, katonás sorokban álló olajpálmák hektárokon át. Ezek a „zöld sivatagoknak” is nevezett ültetvények jelentik a legfőbb problémát.

A „zöld sivatagok” lassan kiszorítják a természetes élővilágot. (forrás: greeningforward.org)

A Föld törékeny globális ökoszisztémájára súlyos csapást mér az esőerdők eltűnése, mind a biodiverzitás, mind a klimatikus változások szempontjából. Azokon a szélességi körökön, ahol az olajpálma legjobban érzi magát, találhatók a Föld legkiterjedtebb egybefüggő esőerdői, amik több száz éves fáikkal és többrétegű lombkoronájukkal hatékonyan nyelik el a levegő szén-dioxid-tartalmát, ezzel is csökkentve az üvegházhatást. Azonban ezek az erdők évről évre fogynak, és ennek a fő oka a pálmaolaj iránti kereslet növekedése. A legfrissebb adatok szerint jelenleg több mint 28 millió hektárnyi olajpálma-ültetvény található a Földön, legnagyobb részük Indonéziában és Malajziában. Ezek az országok olyan veszélyeztetett fajoknak adnak otthont, mint például az orángután, a tigris vagy az indiai elefánt, melyek a pálmaolajipar terjedésével naponta vesztik el maradék élőhelyüket. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de a jövőben én százszor szívesebben mutogatnék az unokámnak egy orángutánt, mint egy olajpálmát vagy éppen egy doboz margarint.

És bár a gondok epicentruma tőlünk több ezer kilométer távolságra található, hatásait egyre gyakrabban érezzük tulajdon bőrünkön, elég csak az időjárás változásaira gondolnunk. Szóval ha nem hatnak meg az elárvult elefántokról vagy a kivágott erdőnek a földből előmeredő csonkjai között botorkáló, sokkos állapotban lévő orángutánokról készült videók, akkor legalább azért érdemes odafigyelni a pálmaolaj-fogyasztásodra, hogy ne kapj hőgutát, amikor nyáron kimész a haverokkal a Deákra megpukkantani egy sört.

Te is meglennél lepve, ha egyszercsak lebontanák körülötted a fél várost. (forrás: greeningforward.org)

Persze azt hihetnénk, hogy könnyű megszabadulni a napi pálmaolaj-használattól, de sajnos ez a műanyagnál egy fokkal keményebb dió. A fő, ami miatt nehéz elkerülni ezt a környezetkárosító alapanyagot: úgy vesz minket körül, hogy gyakran nem is tudunk róla. A kozmetikaipari termékeknél különösen nehéz tetten érni, ugyanis gyakran csak bizonyos összetevők alapanyagaként alkalmazzák őket. Így amikor nyugodt szívvel hajat mosunk kedvenc eperillatú samponunkkal, sanszos – még ha a pálmaolaj nincs is feltüntetve a flakonon –, hogy a benne található glicerin és decil-glükozid miatt közvetve bébi orángutánok könnyeit dörzsöljük éppen a hajhagymáink közé, hogy aztán bő vízzel a lefolyóba küldjük azt. A konyhában egy fokkal könnyebb a nyomára akadni a tettesnek: megtalálható szinte minden előre feldolgozott élelmiszerben, ez adja a margarinok jórészét, és sajnos, bármilyen nehéz is ezt kimondani, a csokoládénak is gyakori alkotóeleme.

Szóval mégis mit lehet tenni? Szerencsére egy 2014-es európai uniós törvény előírja, hogy az élelmiszercímkén egyértelműen tüntessék fel a pálmaolaj-tartalmat, szóval köszi, Brüsszel, a környezettudatos gang értékeli a törekvéseid. Ha azonban teljesen biztosra akarsz menni, a legegyszerűbb megoldás még mindig az, ha elkerülöd az előre csomagolt ételeket, és magadra főzöl, lehetőleg napraforgó-, kókusz-, repce- vagy olívaolajjal. Tudom, hogy a főzőcskézés időigényes, de amellett, hogy az esőerdőket is óvod vele, a pénztárcád és az egészséged is a javát fogja látni hosszútávon. Ami pedig a tusfürdőket, samponokat és egyéb kencéket illeti, az a legegyszerűbb, ha figyelitek a termékek hátulján feltüntetett jelzéseket. A pálmaolajmentes gyártók általában büszkén mutogatják ezt bizonyító jelvényeiket. Érdemes továbbá odafigyelni az RSPO (Roundtable on Sustainable Palm Oil – Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal) által engedélyezett termékekre. Ezek ugyan tartalmaznak pálmaolajat, de ez a jelzés biztosítja, hogy az kizárólag környezetbarát, etikus gazdálkodásból kerül ki. Amennyiben azonban semmilyen jelzést nem találunk a flakonon, keressük fel egyik legrégibb cimboránkat, a Google-t, és járjunk utána néhány összetevőnek.

Bár az alapanyagok guglizása unalmas és időrabló feladatnak tűnhet, biztosíthatlak, hogy egy esőerdők nélküli világ, tele egyforma pálmákkal, még unalmasabb. Zárásképp pedig nézzétek meg a Greenpeace témába vágó videóját, és ha tehetitek, csatlakozzatok a petíciójukhoz. Kellemes pityergést, és további környezettudatos perceket kívánok mindenkinek.