Empátia és történelem – múzeumlátogatás másképp

Május 13-ig látogatható a Nemzeti Múzeum Anna című kiállítása, amelyben egyetemistaként a történelemhez vezető új utakat, új szemléletmódot ismerhetjük meg. „Székely asszonysorsokról mesél a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyílt időszaki kiállítás, amely egy képzelet szülte elbeszélő szemszögén keresztül kalauzol végig a 20. század nagy traumáin.”

Turistaként mindenki átélhette már, hogy egy-egy kiállításon a program zsúfoltsága miatt csak átszalad. Sokszor csodálkozunk a kiállított tárgyak korán és az eszmei értéken. Gondoljunk csak a színarany, drágakövekkel kirakott koronákra, palástokra vagy egy római drágaköves fibulára. Megismerjük a tárgyakat, de megfeledkezünk elődeink világáról, arról az időről, amikor ezek még nem az üvegvitrinben, hanem egy-egy templom sekrestyéjében vagy épp használatban voltak. Az Anna-kiállításon nem szaladhatunk csak úgy át.

Empátia, a kifejezést szakkönyvek úgy magyarázzák, mint a beleélés lélektana. „Az empátia lényege – írja Buda Béla – az a megfigyelésen, tapasztalaton, következtetéseken alapuló állítás, hogy az ember sajátos képességével bele tudja élni magát a vele közvetlen kapcsolatban levő másik ember lelkiállapotába, ezáltal fel tudja idézni az érzelmek és gondolatok tartalmát és azok összefüggéseit, és e felidézés révén jutunk el a másik ember megértéséhez.” Empátiára nem csak a másik emberrel való kapcsolatunk során, hanem életünk több területén is szükségünk van. Megérthetünk vele olyan történelmi összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat, amelyekre csupán a múlt emlékeinek objektív vizsgálata nem ad választ.

Az „Anna – változatok székely asszonysorsra” című kiállításban semmi sem került vitrin mögé. A 20. század megélhető, átélhető valóságába kerülhet vissza a látogató egy visszaemlékező narrátor vezetésével. Nem a tárgyak felsorakoztatásával, hanem a beleélés, átélés, az empátia hatásával ismerteti meg a kor gondolkodásvilágát, szemléletmódját. A tárgyi kultúra, a szellemi hagyaték mellett az 1940-es évek székely világának, letisztult gondolkodásának megismertetése a célja. A kiállítás gondolkodásra, a mai kultúrával való összehasonlításra, számvetésre késztet.

Az Anna, a Haáz Rezső Múzeum kiállítása május 13-ig tekinthető meg a Nemzeti Múzeumban. A mobiltelefonra letölthető alkalmazáson keresztül – a Bocskor Bíborka énekesnő hangján megszólaló – Anna vezeti végig a látogatókat a tárlaton, melynek minden termében egy-egy élethelyzet hangulata, a székely asszonysors foghatja meg az ide érkezőket. A kiállítás végén egy egész élethelyzetet, a 20. század fő kérdéseit, a társadalom és egyén kapcsolatát, a különböző látásmódokat megismerve léphet vissza ismét a látogató 21. századba, amelyben lépten-nyomon szembekerülhet Anna kérdéseivel.

Talán ez a jövő múzeumának útja: kérdéseinkkel a múlton töprengve és a jövőt építve haladni végig egy-egy tárlaton. Mindig megfelelő időt szánva rá.

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]