Többféle denevérfaj létezik, a vérszívóak fajtáját tudósok kutatták, hogy rájöjjenek, miért szükséges számukra más állatok vére, hiszen annak alacsony a szénhidrát- és a vitamintartalma, ám kifejezetten sok (93%) fehérje és magas számú kórokozó van benne. Most azt a biológiai feltételrendszert sikerült megfejteni, ami megmagyarázza az irracionálisnak tűnő vérfogyasztást.
A vérszívó denevérek különleges étrendjének evolúciójában nagy valószínűséggel fontos szerepet játszottak a genomjukban található ugráló gének, amely dns-szakaszok meg tudják változtatni a genomban elfoglalt helyüket. Ezek az immunválaszért, a vírusvédelemért, valamint a zsír- és vitamin-anyagcseréért felelős területek.
„Az adatok azt mutatják, hogy szoros evolúciós kapcsolat van a bélflóra és a vérszíváshoz alkalmazkodott vámpírdenevérek genomja között. Ebben sok olyan gén található, amely azért alakult ki, hogy az állat képes legyen véren megélni” – mondta Marie Zepeda Mendoza, a Koppenhágai Egyetem kutatója.
Ezen fajok mikrobiomja is szignifikánsan eltér a nem vérszívó (gyümölcsökkel és hússal táplálkozó) denevérekétől. A kutatók szerint ennek is fontos szerepe van az emésztésben, az immunrendszer működésében és az egészségi állapotukban – ez pedig folyamatosan változott az evolúció során a genomukkal. A vérszívó faj ürülékében több mint 280 baktériumot találtak, amelyektől az emlősök nagy része egyszerűen rosszul lett volna, így nem is „érdemes” számukra nagy mennyiségben vért fogyasztani.
A közönséges vérszopó denevér (Desmodus rotundus) mellett két emlősfaj fogyaszt életvitelszerűen vért. Ezen állatok éjjelente vadásznak patásokra vagy más kisebb állatokra, de nem ritka, hogy embereket is megtámadnak. Az áldozatok ütőerénél metszenek éles fogaikkal „lyukat”, és így fogyasztják azok vérét.
Forrás: MTI
