Szeptember 26-án egy sor, változatos tudományterületet képviselő kutató gyűlt össze az ELTE Savaria Egyetemi Központban, hogy megkezdjék közös és éveken át tartó munkájukat, amely a fényszennyezés káros hatásaival és azok enyhítésével foglalkozik.
A konferenciát Németh István, szombathelyi ügyekért felelős koordinációs rektorhelyettes és Kolláth Zoltán, a projekt szakmai vezetője nyitotta meg.
Németh István köszöntőjében kiemelte, hogy a projekt része annak a hét sikeres pályázatnak, amit a Savaria Egyetemi Központ a közelmúltban elnyert. Az új források segítségével valódi és értékteremtő kutatások valósulhatnak meg, ezek közé tartozik a „Nemzetközi kutatási környezet kialakítása a fényszennyezés vizsgálatának területén” hivatalos nevet viselő projekt az EFOP-3.6.2-16-2017-00014 részeként. Az ELTE Savaria Egyetemi Központon kívül a Kaposvári Egyetem és az Eszterházy Károly Egyetem vesz részt a kezdeményezésben. „A fényszennyezéssel foglalkozó kutatás egyszerre multidiszciplináris és unikális, alig felderített területről van szó.”– fogalmazott a rektorhelyettes.
Fotó: Gaspari Gábor
A közelmúltban a sajtó is egyre többet foglalkozik a környezetszennyezés eddig alábecsült összetevőjével, a fényszennyezéssel, aminek hatásait mindannyian érezzük: a városokból szinte eltűnt a csillagos éjszakai égbolt. Szombathely közvilágításának cseréjét is LED-es lámpákkal tervezik, a hasonló kutatások pedig választ adnak a döntéshozóknak, hogy pontosan hogyan vitelezzék ki úgy a modern felújításokat, hogy azok ne legyenek ártalmasak a környezet számára, utalt a tudományos együttműködés fontosságára Németh István.
Az összegyűlt szakembereknek és tudósoknak Kolláth Zoltán szakmai projektvezető adott részletes felvilágosítást a következő évek várható irányairól és feladatairól. Kiemelte, hogy hosszú előkészítő munka áll a pályázat csapata mögött, ezt a szakaszt Pintér Zsolt projektmenedzser vezette. Felidézte a kutatás előzményeit is, amelynek széles látókörét az elmúlt években felkeresett helyszínek bizonyítják; kollégáival Katalóniától kezdve Izraelig vizsgálta az emberi fénykibocsátás hatásait.
Fotó: Gaspari Gábor
A fénykibocsátás törvényi szabályozása és a fényszennyezésre vonatkozó nemzetközi szakkifejezések összefoglalása után Kolláth Zoltán rátért a sürgető okokra, amik a hasonló kutatásokat életre hívják: „A fényszennyezés mértéke nő a legdrasztikusabban, sokkal gyorsabban, mint például a széndioxid kibocsátás.” A évmilliók során kialakult biológiai ciklusokat a csupán évek alatt megnövekedett éjszakai fényesség alapjaiban zavarja meg: kárvallottak a különböző vándormadarak, a denevérek, a rovarok, különösen a szentjánosbogarak, hiszen ők egyre kevésbé képesek éjjel megtalálni egymást.
Az állat- és növényvilág minden zavara kihat az emberiségre, de a fényszennyezés sokkal közvetlenebb módon is károsítja szervezetünket. Hatással van a pihenésünkre, de egyes kutatások szerint a mellrák kialakulásában is van része.
Fotó: Gaspari Gábor
A pályázat egyik legfontosabb lépéseként a fényszennyezés mértékét és hatásait vizsgáló állomások jönnek létre szerte az országban, az egyik legfontosabb a somogyi Zselicben épül fel. A kutatásokba a hazai természetvédelem képviselőin túl, külföldi szakembereket is meghívnak, jó okkal remélik más pályázatok és kutatócsoportok csatlakozását. Kolláth Zoltán zárásképpen megköszönte a jelenvélők múltbeli és jövőbeli munkáját, és örömét fejezte ki a különböző tudományterületek közötti várható sikeres együttműködés miatt.
A projektnyitó konferencia a professzor úr által vázlatosan ismertetett résztémakörökről szóló előadásokkal folytatódott, majd sajtótájékoztatóval zárult.
Borítókép: FÖLDRAJZ MAGAZIN
