Az egyiptomi Régészeti Minisztérium bejelentése szerint a Hufu- (vagy ismertebb nevén Kheopsz-) piramisban hőkamerás technológiák segítségével két új üreget fedeztek fel.
A Gízai-fennsík három piramisa közül Kheopszé a legnagyobb, az ókori világ hét csodája közül ez a legrégebbi, ugyanakkor egyedül fennmaradt látnivaló. Építése Kr. e. 2550 körülre tehető, tehát egy 4500 éves hatalmas építményről van szó. A névadó és építtető fáraó, Hufu (Kheopsz) a IV. dinasztia második uralkodója volt, édesapja, a dinasztiaalapító Sznofru fáraó, édesanyja I. Hotepheresz királyné volt. A legnagyobb egyiptomi piramis 146 és fél méter magasságával évezredek óta emlékezteti az embereket az egyiptomi Óbirodalom fénykorára, amely Kheopsz uralkodására tehető. A fáraó a piramis építtetésével – a halottkultusz hagyományai szerint – saját földön túli dicsőségét kívánta biztosítani.
A piramist közel kétszáz éve vizsgálják a legkülönbözőbb módszerekkel, a későbbi korok fantáziáját mindig izgatta, hogy voltak képesek ilyen monumentális létesítményt felépíteni ennyi évvel ezelőtt az egyiptomiak. A piramisnak eddig három kamráját ismerték.
A ScanPyramids kutatócsoport tevékenységének köszönhetően megerősíthetővé vált az a feltételezés, miszerint az északi oldalon egy rejtett üreg van, amely akár a piramis belsejébe vezető folyosó is lehet. Eközben találták meg a másik, északkeleti oldalon elhelyezkedő üreget is. A tavaly ősszel indult kutatási projekt célja az volt, hogy megkeressék a Kairó közelében lévő piramisok rejtélyeit. A hőkamerás felvételeket a már felfedezett kamrák és üregek feltérképezésével ellenőrizték. A régészek infravörös termográfos, müonelemzéses és háromdimenziós módszert alkalmaznak. Az ezekből kibocsátott röntgensugarak akár több száz méternyi kőzeten képesek áthaladni úgy, hogy az épület anyaga ne sérüljön.
Forrás: librarius.hu
Kiemelt kép: mult-kor.hu, ábra: exploreronline.hu
