Bár az Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a Földön – egyes részein évek óta nem esett az eső -, néhány élőlény azonban még ilyen körülmények között is képes fennmaradni – hogy hogyan, arra chilei kutatók találták meg a választ.
A legújabb kutatások szerint a Csendes-óceánról beúszó ködnek köszönheti az Atacama-sivatag, hogy az elképesztően száraz időjárás ellenére van élet a homokdűnék között. A talajhoz rendkívül közel elterülő köd tünékeny és nem hagy szinte semmilyen nyomot a felszínen. A santiagói kutatók a sivatagi körülményekhez tökéletesen alkalmazkodó szakállbromélia (Tillandsia) tanulmányozásával azonban leleplezték a növényeket szinte titokban életben tartó, a misztikusság álarca mögé bújó jelenséget.
A szakállbromélia kémiai összetétele a kutatók arra következtetnek, hogy a köd az elmúlt 3500 év során sokat növekedett. A ködöt azonban nem olyan könnyű megfigyelni: az a kevés, amit tudnak róla, a mérőműszerek és az utóbbi 20 év műholdas mérési adataiból származik – nyilatkozta Claudio Latorre Hidalgo, a chilei Katolikus Egyetem paleoklíma-kutatója.
A szakállbroméliák nem rendelkeznek gyökérrel: a homokdűnékbe kapaszkodva, a testük egész felületén lévő pikkelyszőrökön keresztül veszik fel a nedvességet, és minden szükséges tápanyagot a párás levegőből. Hidalgo és kollégái a homokdűnék mélyére ásva kutatták fel a szakállbroméliák több ezer éves nemzedékeit, megállapítva, hogy minél fiatalabbak a növények, annál több könnyű nitrogénizotóp található a szöveteikben.
Felmerül a kérdés, hogy hogyan került egyáltalán nitrogén a levegőbe? Hidalgo szerint a nitrogén jelentős része tengeri eredetű. Észak-Chile partjainál van egy hatalmas tengeri halálzóna, vagyis oxigénben szegény terület, ahol egy bakteriális folyamat révén gáznemű nitrogén képződik. A tengeri élőlények többsége, így a halak és a rákok számára ezek a régiók lakhatatlanok, és csupán bizonyos mikroorganizmusok képesek boldogulni ilyen feltételek között. Ez a vízterület általában hideg, és a hideg part menti víz több ködöt termel.
A kutatók úgy gondolják, ebben keresendő az rejtély kulcsa: a vizsgálatok alapján úgy tűnik, az elmúlt 3000 évben a part menti vizek még hidegebbek lettek, így az oxigénben szegény zónából felszabaduló nitrogén táplálni tudja a növényeket.
Forrás: origo.hu
Kép forrása: kiplingandclark.com
