Bizonytalan, hogy milyen sors vár a Mars bolygó Phobos nevű holdjára. A szakértők szerint a kísérőhold 20–40 millió éven belül olyan közel kerül a bolygóhoz, hogy az árapályerők hatására vagy darabokra hullik és gyűrűvé áll össze, vagy nekiütközik a Marsnak. Ez a Phobos összetételétől függ, amiről megállapították, hogy nem elég szilárd, ezért az égitest nagy valószínűséggel szét fog hullani.
Benjamin Black és Tushar Mittal, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatói a Nature Geoscience szaklapban mutatták be eredményeiket. Eszerint a Phobos 20–40 millió éven belül túl közel kerülhet bolygójához, így vagy széthullik vagy a Marsnak ütközik. Amikor közel kerül, a bolygó gravitációs ereje a hold hozzá közelebb eső részén jelentősen erősebb hatást tesz rá, mint a kissé távolabb lévő oldalán. A Phobos ezt a különbséget nem bírja, és ennek következtében semmisül meg.
A Marsnak a Phobos mellett van egy másik kísérőholdja is, a Deimos. Ezek hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek: viszonylag közel keringenek a Marshoz, szabálytalan formájúak és az átmérőjük kisebb 30 km-nél. A Phobos a nagyobbik hold, és csupán 6000 km-es távolságban kering a Mars körül, enyhén spirál alakú pályáján folyamatosan közelítve hozzá. Ha ezt összehasonlítjuk a Föld Holdjával, a következőket lehet tudni: a Hold átmérője 3500 km-es és 400 000 km távolságban kering bolygónk körül.
A kutatást végzők célul tűzték ki a Phobos összetételének megállapítását, melyet megfigyelési adatok és geotechnikai modellek alapján végeztek. A mérések szerint a hold nem elég stabil, és emiatt szinte elkerülhetetlenné válik a széthullása. Ilyen módon semmisültek meg régen a naprendszerben a bolygók befelé vándorló holdjai is.
Forrás: origo.hu
Kép: dailygalaxy.com
