Szerepet játszott a mai európai génkészletünk kialakulásában az a negyedik népcsoport, amelyet ősi kaukázusi emberi maradványok genetikai vizsgálatával fedeztek fel a kutatók. Az eddigi eredmények alapján úgy tudtuk, a mai európaiak három nagy ősi népesség, az őshonos vadászok, a Közel-Keletről bevándorló földművesek és a bronzkorban Keletről érkező nép keveréke, ez azonban megdőlni látszik.
Genetikai vizsgálatok során a tudósok ősi kaukázusi emberi maradványok genomját vizsgálták. A genom az ember teljes örökítő információját jelenti, amelyet a sejt DNS-e tartalmaz. Az adatok elemzése erőteljesen megváltoztatta az eddigi ismereteket a mai génállományról.
A kutatók most elemezték egy 13 300 éve és egy 9700 éve élt kaukázusi (egészen pontosan grúziai) vadászó-gyűjtögető génkészletét. Arra jutottak, hogy ezek a kaukázusi vadászok lehettek a Jamnaja-népesség DNS-ének forrásai. A Jamnaja-kultúra emberei a mai Ukrajna és Oroszország területéről származnak, a lovas-fémműves népek voltak. Ők hozhatták magukkal az indoeurópai nyelvek ősét – ebbe a családba tartozik egyébként a kontinens legtöbb nyelve. A Jamnaja-törzsek viszont maguk is kevert népségek voltak, egyrészt a földművelés előtt Európát benépesítő vadászó-gyűjtögetők csoporttal voltak rokonok, másrészt a földművességet magával hozó közel-keleti népességgel.
A kaukázusi vadászó-gyűjtögetők genomja azt mutatja, hogy folyamatosan keveredtek a közel-keletiekkel, akik feltalálták a földművelést. Ez a keveredés körülbelül 25 ezer éve, az utolsó jégkorszak idején befejeződhetett, ugyanis ekkor a népességszám egyre inkább csökkeni kezdett, s a csoport génjei inkább az azonos génkészletűekkel érintkeztek.
A jégkorszak után a kaukázusi népek a sztyeppe egy másik vadászó-gyűjtögető csoportjával kezdtek párosodni, megalapozták a Jamnaja-törzsek génkészletét.
Forrás: origo.hu
Kép forrása: sciencegymnasium.com