Felsőoktatási Médiakonferenciát szervezett a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület (MESE) április 28-án. A rendezvény kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, ahol a hallgatói mobilitás volt a téma.
Tizenharmadik alkalommal gyűltek össze a hallgatói újságírás képviselői, hogy a szakmát érintő kérdéseket megvitassák. Az Edutus Rendezvényközpontban tartott program Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős államtitkár megnyitójával kezdődött. Az eredeti tervek szerint Klinghammer István beszélt volna, de egy váratlanul közbejött program miatt kimentette magát. Mivel a rendezvény egyik fő témája a mobilitás volt, az államtitkár is erre építette beszédét, ami bár véget értek a választások, mégis kissé kampányszövegnek hatott. Leginkább arról beszélt, milyen sok téves információ jelenik meg a hallgatók külföldre vándorlásával kapcsolatban. Elmondta, hogy a jelen lévő fiatal újságírók felelőssége is, hogy ez ne így történjen. Szerinte nem beszélhetünk tömeges kivándorlásról, hiszen tíz éve is hasonló arányban tanultak a fiatalok külföldön. Sőt, a korábbinál több külföldi hallgató tanul most nálunk, ami azt jelenti, hogy a magyar felsőoktatás vonzó külföldön. Fájlalta, hogy a finanszírozási kérdésekben is pontatlanságok jelennek meg a sajtóban és hiányolta a politikamentes szakújságírást. Maruzsa szerint ugyanis nem lehet mostanság olyan cikkeket találni, amikről ne lehetne megmondani, melyik politikai oldal véleményét erősíti.
A megnyitó után kerekasztal-beszélgetés kezdődött “Hozd haza a tudást!” címmel. Fábri György, egyetemünk rektorhelyettese abban egyetértett, hogy túlzóak a hírek, nem beszélhetünk tömeges kivándorlásról. Viszont nem is a számok a lényegesek, hanem az, hogy kik mennek külföldre. Kutatást végeztek érettségi előtt álló diákok körében, és az eredmények alapján a jó anyagi és szociális helyzetben lévő, képzett szülőkkel rendelkező jó tanulók a leginkább hajlamosak külföldi egyetemekre jelentkezni. A rektorhelyettes szerint közös képzési programokat kell létrehozni külföldi egyetemekkel. A nemzetközi oktatási környezet megteremtése a fő feladat, hiszen akkor a hallgatóknak van miért hazajönniük.
Káposzta József, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának dékánja kifejezetten javasolja a hallgatóknak, hogy töltsenek el legalább egy félévet külföldön. A kint tanuló fiatalok akkor fognak visszajönni, ha itthon olyan környezetet tudunk teremteni, ami vonzó számukra. A cél az, hogy a magyar felsőoktatás hungarikummá váljon. Az mindenesetre látványos fejlődés, hogy az üzleti képzéseiken kétszer annyi külföldi hallgató vész részt, mint korábban.
Simon Ágnes a Campus Hungary ösztöndíjprogram képviseletében vett részt a beszélgetésben. A Campus Hungary csoportos és egyéni tanulmányutakhoz, részképzésekhez ad támogatást. Egyetértett azzal, hogy a jó anyagi helyzetben lévő fiatalok mobilisabbak. A Campus Hungarynál pályázók leginkább a közép-magyarországi régióból érkeznek, csak ebből a régióból annyian jelentkeznek, mint a többiből összesen.
Bokodi Szabolcs, az Erasmus programot koordináló Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezetője új szálat indított el a beszélgetésben. Mindenki a hallgatók és oktatók mobilitásáról vitázik, miközben egy felsőoktatási intézmény sikeres működéséhez elengedhetetlen, hogy az adminisztratív dolgozók is szerezzenek külföldi munkatapasztalatot. 1996 óta negyvenezer hallgató és tízezer oktató vett részt az Erasmus programban, ehhez képest elenyésző számban küldték külföldre az adminisztratív munkatársakat az egyetemek. Hallgatóként mindenképpen érdemes külföldön tanulni. A Diplomás Pályakövető Rendszer adatai szerint azok a hallgatók, akik legalább egy félévet külföldön végeztek el, magasabb kezdő fizetésre számíthatnak a diplomájuk megszerzése után.
Kiss Dávid a HÖOK elnökhelyetteseként a hallgatók panaszait osztotta meg. Sokan nem vágnak bele a külföldi kalandba, pedig lenne rá lehetőségük. A legtöbben kevés ösztöndíjat kapnak, nem tudják elismertetni a kint szerzett kreditjeiket és emiatt csúsznak a tanulmányaikkal. Ügyintézésnél nehézség, hogy sokszor az itthoni tanulmányi előadók sincsenek tisztában azzal, hogy mi a teendő ilyenkor. Szerinte az egyetemeknek kéne jobban motiválniuk a diákokat, valamint állami és intézményi támogatással ki lehetne egészíteni az ösztöndíjakat. Maruzsa Zoltán támogatta a felvetést, hozzátéve, hogy az intézmények eddig is támogathatták volna az Erasmus programban részt vevő diákokat, de sok helyen egyszerűen nem ezt teszik.
Szóba került a mostanában divatossá vált „keleti nyitás” témája, amire Fábri György egészen élesen reagált: globális nyitás van, az ELTE-n legalábbis. Egyetemünk már jóval régebben megkezdte kiépíteni a keleti kapcsolatait a Konfuciusz Intézet által, minthogy az aktuálpolitikában ez téma lett volna. A külföldi hallgatók magyarországi képzésével kapcsolatban elmondta, nem remélhetjük, hogy ez megoldja a felsőoktatás finanszírozását.Ahhoz, hogy kapcsolatokat építhessünk ki nívós külföldi egyetemekkel, szabad gazdálkodási egységeknek kell lenniük az intézményeknek, különben a szabadon gazdálkodó külföldi egyetemekkel szemben hátrányos helyzetbe kerülhetünk. Növelni kell az egyetemek autonómiáját, hogy szabadon dönthessenek ilyen kérdésekben is.
Maruzsa, aki maga is részt vett egyetemistaként az Erasmus programban, ígéretet tett rá, hogy megfontolja az elhangzottakat, és igyekszik tenni az ügy érdekében.
fotó: edupress.hu
