2020 helyett 2021 lett az olimpia éve. Ebből kifolyólag végignézünk pár érdekes, emlékezetes pillanatot az ötkarikás játékok történetéből.
Kezdjük az elején! Mit is jelent az Olimpia egy sportolónak vagy egy rajongónak? A játékok összehozzák az embereket, hiszen együtt szurkolnak, vagy éppen osztoznak örömben és bánatban. Az atléták hosszú éveket készülnek, beleadnak apait-anyait, hogy végül a négy évente sorra kerülő eseményen büszkévé tegyék országukat. Himnuszok hangoznak el, világcsúcsok dőlnek meg, és persze nem maradnak el a dobogón az érembe harapások sem.
Következzen néhány érdekesség a korábbi olimpiákkal kapcsolatban!
1924 és 1992 között a nyári és a téli olimpiát ugyanabban az évben tartották, azóta ez annyiban változott, hogy a két esemény között két év eltérés van, és a téli játékokhoz ugyanúgy olyan várost választanak ki, ahol megvannak a megfelelő természeti adottságok és épületek.
A 2022-es olimpia rendezési jogát Peking nyerte el, ezzel a negyedik olyan ázsiai város lett, mely téli játékokat rendez. Egy kicsit térjünk ki erre az eseményre, hiszen kevesebb figyelmet kap, mint a nyári megfelelője. A majdnem három hetes verseny alatt megújuló energiát fognak használni, ezen kívül 26 számban osztanak ki érmeket, mindezt 16 téli sportágban: alpesi sí, biatlon vagy sílövészet, bob, curling, északi összetett, gyorskorcsolya, jéghoki, műkorcsolya, rövidpályás gyorskorcsolya, síakrobatika, sífutás, síugrás, snowboard, szánkó és szkeleton.
Sokak számára nem csenghet ismerősen a szkeleton fogalma. A szkeleton váza és korcsolyája acélból, az alaplemez a versenyző alakjához készített műanyaglapból készül, két oldalán fogantyúkkal. A versenyző a rajthelyről indulva, a fogantyúk egyikét megragadva futással gyorsítja fel a szánt, majd fejjel előre ráugrik, miközben a lemezen elhelyezkedő fogantyúkba kapaszkodik.
Legutoljára, 2018-ban, 19 főből álló együttes képviselte országunkat, annak felét a rövidpályás gyorskorcsolyázóink adták. Az 5000 méteres gyorskorcsolya-váltóban olimpiai bajnoki címet szerző férfi csapat tagjai évről évre jobb eredményeket produkálnak. Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és testvére, Liu Shaolin Sándor négyese éremesélyesként utazhat a jövő évi játékokra, annyi különbséggel, hogy a csapat idén a Dordrechtben megrendezett világbajnokságról Knoch helyett az amerikai származású John-Henry Kruegerrel hozott el el egy ezüstérmet.
1912 és 1948 között a művészeket is díjazták öt kategóriában: festészetben, szobrászatban, építészetben, költészetben és zenekészítésben. Többek között az első modern kori olimpia 100 méteres gyorsúszó bajnoka, Hajós Alfréd is kipróbálta magát az építészetben és lett 1924-ben második helyezett a budapesti Stadionok című tervével.
A 2012-es londoni játékok, amit egyébként a Hölgyek Versenyének is szokás nevezni, volt az első olyan alkalom, amikor minden résztvevő ország küldött női indulót.
A legrégebb óta fennálló olimpiai csúcs az atlétikához, azon belül is a férfi távolugráshoz fűződik. Bob Beamon 8,90 méteres ugrásával nemcsak az aranyérmet nyerte meg az 1968-as mexikóvárosi játékokon, hanem történelmi tettet hajtott végre, hiszen az akkori világcsúcsot 55 centiméterrel szárnyalta túl. Beamon világrekordja 1991-ig élt, azóta Mike Powell tartja 8,95 méterrel.
Viszont nem volt minden olimpia zökkenőmentes, hiszen a hidegháború idején többet is bojkottáltak az országok. Elég 1980-ra visszaugrani, amikor is az USA bojkottálta a szovjetek által megrendezett moszkvai olimpiát, ami annyit jelentett, hogy nem küldték el sportolóikat az olimpiára. Jimmy Carter amerikai elnök ily módon kívánt tiltakozni a szovjetek politikája és főleg Afganisztán 1979. decemberi megszállása miatt. Az amerikaiakon kívül a kenyaiak, az izraeliek, a kanadaiak, a nyugat-németek és a törökök sem kívántak részt venni. Több nyugati állam, például Dánia vagy Ausztrália az olimpiai zászló alatt indította el küldötteit.
Az orosz főváros derekasan kitett magáért, korszerűsítette létesítményeit, és igyekezett eloszlatni a viharfelhőket, több-kevesebb sikerrel. Magyarjaink közül Növényi Norbert ott vált olimpiai bajnokká 90 kg-os kötöttfogású birkózásban, a „Magyar vándor” névadója, Magyar Zoltán pedig megvédte címét lólengésben.
Négy év múlva a történelem megismételte önmagát, a Los Angelesben megrendezett játékokat a keleti blokk szuperhatalma bojkottálta, revansot véve az előző olimpia miatt. Ebből kifolyólag a blokk államai (kivéve az önállóságot akkortájt kiharcoló Románia) is kénytelenek voltak kihagyni a játékokat, ezzel többeknek törést okozva a karrierjében. A bojkott miatt a súlyemelés teljesen komolytalanná vált, illetve három másik sportág, a birkózás, a kajak-kenu és az öttusa színvonala is csökkent. Ám kevesebb induló ide vagy oda, születtek meglepő eredmények.
Akkoriban nagy szenzáció volt a 16 éves tornász, Mary-Lou Retton, aki megszerezte az Egyesült Államok első olimpiai bajnoki címét egyéni összetettben, nagy harcot vívva a román tehetséggel, Ecaterina Szabóval. A kosárlabdázó legenda, későbbi Dream Team-tag, Michael Jordan ezen az olimpián mutatta meg igazán a nézőközönségnek atlétikusságát, sebességét és hatalmas ugrásait. A távol maradó országok ellenére is eseménydús volt az „angyalok városában” rendezett olimpia.
A végére hagytunk pár tényt a nyáron rendeződő olimpiával kapcsolatban. Tokió városa negyedszerre bonyolít le ötkarikás játékokat. Az eddig megszokott 28 sportághoz csatlakozott öt új: baseball/softball, karate, gördeszka, falmászás, szörf, és ezen felül bemutatkozik a kosárlabdának a 3×3-as változata, kerékpár esetében a freestyle BMX, illetve visszatér a madison típusú kerékpár verseny, azaz ezekkel együtt 15 számmal bővül a program a vegyes páros eseményeket beleértve. Az érmek újrahasznosított régi telefonok felhasználásával készülnek. A pandémiára való tekintettel viszont nem lehetnek külföldi nézők.
Képek: Jerry Coli/Dreamstime.com, Europress/Getty Images, MTI/Czeglédi Zsolt, JAVIER SORIANO – AFP/Getty Images
