Véget ért a nyári átigazolási szezon labdarúgásban, egyúttal befejeződtek a találgatások, hogy melyik sztár mely csapatban folytatja pályafutását. Ezúttal is akadtak szép számmal érdekes átigazolások, ám sokkal nagyobb beszédtémát szolgáltattak az olyan esetek, amikor egy klub megválni igyekezett játékosától, vagy épp fordítva, de ez mégsem következett be. A legnagyobb témát a sajtónak Neymar szolgáltatta, aki a Paris Saint-Germain csapatától vágyott vissza a Barcelonába. A sajtó napról napra újabb hírekkel állt elő az üzlet kapcsán, ám a két klub végül nem tudott megegyezni, így a brazil futballista maradt a franciáknál. A Neymar-ügy azonban számos más kérdést is felvetett.
Neymar Junior 2017 nyarán igazolt az FC Barcelona csapatától a francia Paris Saint-Germainhez rekordot jelentő 222 millió euróért, mellyel minden idők legdrágább játékosa lett. Már az akkori átigazolása is nagy vihart kavart, ugyanis távozása után követelte a katalánoktól a 26 millió eurós hűségbónuszt, mely abban az esetben illette őt meg, amennyiben 2017. július 31-én még a Barcelona játékosa. Neymar augusztus 3-án szerződött a PSG-hez, ezért úgy gondolta, joggal formálhat igényt az összegre. Szerződésében azonban szerepeltek kritériumok, többek között, hogy a július 31. előtti három hónapban nem kezd tárgyalásokba más csapatokkal az átigazolásáról, valamint hogy az 26 millió eurót csak szeptember 1-én kaphatja meg, hogy addig biztosan a Barca játékosa maradjon. A brazil támadó a FIFA-hoz fordult, a szervezet azonban elutasította a keresetét, majd ezt követően bírósági ügy kerekedett belőle, mely még napjainkban is zajlik.
Neymar pályafutása a PSG-nél szintén viharosan kezdődött, ugyanis már a szezon elején konfliktusba került Edinson Cavanivval, aki a csapat elsőszámú tizenegyesrúgója volt. A brazil – mivel első számú sztárként érkezett – úgy érezte, hogy joga van magának követelni a büntető elvégzésének kiváltságát, ezért több meccsen is vita alakult ki közte és az uruguayi csatár között, mikor a csapat tizenegyeshez jutott. Gyorsan szárnyra kaptak a hírek, hogy Neymar azt igyekszik elérni a párizsiak vezetőségénél, hogy Cavanit távolítsák el a csapattól. Hogy ez mennyire volt igaz, az nem derült ki, de az biztos, hogy nem járt sikerrel, ugyanis az uruguayi még mindig a PSG labdarúgója. Mindazonáltal érdemes megvizsgálni, hogy a brazil milyen kiváltságokat élvezett újdonsült csapatánál, és mekkora befolyással rendelkezett már érkezése pillanatától.
Neymar egyik lefőbb indoka a klubváltásra az volt, hogy szeretett volna kitörni Messi árnyékából és aranylabdát nyerni, a PSG pedig egyértelműen köré igyekezett felépíteni a csapatot, ugyanis Neymar ez
idő tájt Messi és Cristiano Ronaldo után a világ harmadik legjobb játékosának számított, amit nem sokan vontak akkor kétségbe. A párizsiak az ő leigazolásával igyekeztek bebiztosítani európai nagycsapat státuszukat, ennek megfelelően pedig elképesztő kiváltságokra tett szert, melyek minden bizonnyal szintén nyomos okot jelentettek Neymar számára, hogy Párizsban van az ő jövője. Az utazások során a brazil használhatta a saját szponzoraitól kapott bőröndöket, míg a csapat többi tagja csakis az egyesülettől kapottakkal utazhatott. Neymarral az edzéseket két külön fizioterapeuta foglalkozott, szemben a csapattársaival, akiknek csak egy-egy jutott. Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy mentesül mindenféle védekező feladat alól, és hogy edzésen tilos neki keményen odalépni. Egy idő után azt is sikerült elérnie, hogy szerződésbe iktassák, hogy a következő, 2018/2019-es szezontól kizárólag ő végezhesse el a büntetőket, a megoldás ugyanis a Cavanival való konfliktusára az volt, hogy felváltva lövik az uruguayival. És természetesen a fizetés sem elhanyagolható dolog, ugyanis Neymar fizetése évi 36,8 millió euró volt, mellyel akkoriban a világ második legjobban kereső labdarúgója volt. Már a Barcelonánál is csak Lionel Messi keresett nála jobban, ahol szintén megvolt az az egyedinek mondható kiváltsága, hogy a reklámbevételeit 100%-ban megtarthatja, azonban még ennél is többet akart.
A teljesítményére egyébként nem is lehetett panasz, ugyanis első szezonjában minden sorozatot figyelembe véve 30 tétmérkőzésen 28 találatot jegyzett. A Cavanival való balhé, illetve azok a hírek, hogy rengeteg időt tölt bulizással, és hogy egyre több konfliktusa van sok csapattársával, elkezdték csorbítani Neymar hírnevét, végül a szezon sem sikerült igazán jól számára, ugyanis februárban megsérült, így a teljes tavaszt ki kellett hagynia, a PSG pedig a BL-ben már a nyolcaddöntőben búcsúzni kényszerült a Real Madrid ellen, a párharc visszavágóján már nem is lehetett ott a brazil támadó.
Visszatérésére a nyári világbajnokságon került sor, ahol a róla kialakult kép szinte a világ minden futballrajongójának szemében negatívvá fordult át, ugyanis Neymar sokkal inkább a színészkedésével tűnt ki, mintsem a teljesítményével, látványosan rájátszott az ellene elkövetett szabálytalanságokra, a leghíresebb ezek közül a Mexikó elleni nyolcaddöntőn bemutatott fetrengése, melyről a mai napig számos mém készül.
A következő, 2018/2019-es idény hasonlóan alakult számára, mint az azt megelőző, a statisztikái ismét jók voltak, 28 tétmeccsen 23 gól, januárban azonban újra megsérült, így a tavasz nagy részét ki kellett hagynia, a PSG pedig ugyancsak a nyolcaddöntőben búcsúzott a BL-től, ezúttal a Manchester United jelentette a végállomást. Sok tekintetben ez a szezon mégis más volt, hiszen a szurkolók már nem álltak mögötte, valamint egyre több csapattársával került konfliktusba, a sajtó szinte csak ettől zengett Neymar kapcsán, ráadásul már nem ő számított első számú sztárnak, hanem a francia csodatini Kylian Mbappé, aki a világbajnok francia válogatott egyik legjobbja volt, és PSG-beli teljesítményével is kezdte elhomályosítani a brazilt.
Egyéb balhéi is akadtak, többek között sérülése kapcsán, ugyanis megfigyelték, hogy Neymar már évek óta nem játszik akkor, amikor épp a húga születésnapja van. Sérülése idején ráadásul folyamatosan jöttek a hírek, hogy hol bulizik és kivel (többek között Rihannával). Az igazán nagy port viszont az az eset kavarta, amikor az elveszített Francia Kupa döntője után – ahol egyébként gólt szerzett –, az éremátadás felé haladva egy szurkoló beszólt neki – és több más csapattársának is –, mire Neymar megütötte a drukkert, amiért el is tiltották három meccsre, így véget ért számára a szezon. A pontot az i-re végül az tette fel, hogy a nyári Copa America előtt megsérült, Brazília azonban nélküle is megnyerte a tornát, így már nem csak a személyisége kérdőjeleződött meg véglegesen, hanem a fontossága is.
Már első szezonjának a felénél szárnyra kaptak olyan hírek, mely szerint megbánta, hogy Párizsba igazolt, 2018 nyarán pedig arról szóltak a hírek, hogy a Real Madrid őt szerződteti a távozó Cristiano Ronaldo helyére. Idén nyáron is szóba hozták a Real Madriddal, különösen annak fényében, hogy a királyi gárdának mennyire balul sikerült a mögöttünk álló idény, a csapat nem volt képes pótolni Ronaldót. Eleinte a Real tűnt a legkomolyabb érdeklődőnek, majd egy idő után mindenki biztosra vette, hogy a brazil visszatér Barcelonába, a katalánok pedig komoly tárgyalásokat folytattak a megszerzése érdekében. Szóba hozták még a támadót a Juventussal és a Manchester Uniteddel is, de nem bizonyultak valós érdeklődőnek.
A Barcelona részéről óriási kérdéseket vetett fel Neymar visszaigazolásának lehetősége, a szurkolókat elképesztően megosztotta a kérdés. Mindenki elismerte, hogy a brazil a képességei alapján még mindig a világ egyik legjobbja, azonban a fentebb tárgyalt tényezők miatt sokan kételkedtek benne, hogy Neymar érkezése jót tenne-e egyáltalán a csapatmorálnak, illetve hogy képes lenne-e hozni azt a teljesítményt, melyet korábban nyújtott a katalánoknál úgy, hogy az előző két évben a hozzáállása meglehetősen kérdőjeles volt a labdarúgáshoz.
A legnagyobb kérdőjel a szurkolók szemében azonban mégis az volt, hogy a Barcelona vezetősége mennyire köpné szembe magát azzal, ha visszahoznák korábbi játékosukat. A fent tárgyalt hűségbónuszper a mai napig tart a játékos és a klub között, valamint többször is kijelentették korábban a Barcelona vezetői, hogy aki eligazolt, annak nincs visszaút. Ezek vitathatatlanul hatalmas ellentmondások, mindemellett más kérdéseket is felvet a csapat kapcsán.
A Barca mindig is híres volt arról, hogy sokat épít a saját nevelésű játékosokra, és történetének legdicsőbb időszakában a Guardiola-érában valóban a La Masia növendékei voltak a sikerek fő kovácsai. Az elmúlt években azonban egyre kevésbé kaptak lehetőséget a fiatalok, a Barcelona pedig csillagászati összegeket költött átigazolásokra. Ousmane Dembélé 105 millió euróért, Philippe Coutinho pedig 160 millióért került a katalánokhoz. Utóbbi a jó kezdés ellenére pocsék szezont futott, olyannyira, hogy az új idényt már kölcsönben kezdi a Bayern Münchennél, talán a bajoroknál visszatalál korábbi formájához. Dembélé ígéretes, és voltak kiemelkedő periódusai, viszont emellett kifejezetten gyenge időszakai is, nem beszélve arról, hogy a francia támadó rengeteget sérült, így egyelőre ő sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Idén nyáron pedig újabb csillagászati összeget 120 millió eurót költöttek a Barcelonánál a francia világbajnok Antoine Griezmann leigazolására.
A teljességhez hozzátartozik, hogy a szurkolók roppant elégedetlenek a jelenlegi FC Barcelonával, ugyanis az elmúlt két évben, mióta Ernesto Valverde az edző, megszűnt a katalánokra jellemző domináns és látványos támadójáték, egyre inkább a biztonságon van a fő hangsúly és a csapat mérkőzései egyre unalmasabban hatnak a szurkolók számára. Sokan úgy vélik, hogy Coutinho és Dembélé is azért szenvedett eddig többnyire, mert Valverde nem képes kihozni belőlük a maximumot. A Barca kerete most is vitathatatlanul top 3-as világszinten, azonban Valverde miatt a szurkolók nem igazán bizakodóak az előttünk álló szezont illetően. A legnagyobb kritika azonban az edzőt a korábbi két BL-szezonbeli kiesés miatt éri, főleg amiatt ahogyan azok megestek. A Barca ugyanis előbb a Roma, majd a Liverpool ellen is háromgólos előnyhöz jutott az első meccs után, melyet a visszavágókon úgy adtak le, mintha pályán sem lettek volna a játékosok és a küzdeni akarás csíráját sem láthatták a szurkolók. 2017-ben fordított volt a helyzet, amikor a PSG az első meccsen 4–0-val küldte haza a katalánokat, a visszavágón azonban a Barcelona 6–1-re diadalmaskodott és továbbjutott, melynek elsőszámú sikerkovácsa éppen Neymar volt, aki két góljával, egy gólpasszával és egy kiharcolt tizenegyessel a hátán vitte csapatát, és igazi vezérként működött a pályán.
Ebben a Neymarban reménykednek a katalánok azon hívei, akik visszavárják őt a csapatba, ugyanis a spanyolországi időszaka alatt a brazil remek teljesítménye mellett kifejezetten alázatos volt, rá nem jellemző módon a három támadó közül ő védekezett mindig a legszorgalmasabban, Messivel pedig remekül megértették egymást. Azóta is sokan emlegetik, hogy az argentin zseninek nincs játszótársa, de ha Neymar ismét mellette lenne, megállíthatatlanok lennének együtt.
Ezek voltak tehát az érvek, illetve ellenérvek a leigazolása kapcsán, a tárgyalások augusztusban meg is kezdődtek, a PSG és a Barcelona vezetői többször is összeültek. A párizsiak Nasser Al-Khelaifi sejk révén (a klub tulajdonosa) kimeríthetetlen anyagi forrásokkal rendelkeznek, így nincsenek rászorulva a Neymarért esetlegesen kapott pénzre. A Barcelona pedig így is némileg el van adósodva, ez az üzlet pedig tovább növelné ezt a rátát, így a katalánok játékosok bevonásával igyekeztek előremozdítani az ügyet. Első sorban a horvát Rakiticet – akitől egyébként is szabadulni próbáltak – ajánlgatták a PSG-nek, mellette egy pénzösszeget, mely fokozatosan egyre nőtt, majd odáig fajultak a dolgok, hogy a Barcelona már két játékost is bevont volna a fizetendő összeg mellett. A végső ajánlat 130 millió euró volt, plusz Rakitic és Dembélé játékjoga. A hírek szerint az üzletet az hiúsította meg, hogy utóbbi játékos nem kívánt Párizsba szerződni, ám arról is voltak információk, hogy a PSG-nek ez az ajánlat sem volt megfelelő.
Neymar tehát marad a párizsi csapat játékosa, azonban neki különösebb szerepet már nem szánnak, így az sem elképzelhetetlen, hogy hónapokig nem fog játszani, de a fizetését így is zsebre teheti. Persze nagy kérdés, hogy ezt a luxust megengedheti-e magának a PSG, még úgy is, ha anyagi forrásai kimeríthetetlenek, ugyanis a csapatmorált rombolja egy ilyen eset házon belül, valamint Neymar a pályán még mindig hatalmas fegyverténynek számít. A legújabb hírek arról szólnak, hogy Neymar most azt a szabályt igyekszik kihasználni, mely szerint jövő nyáron már három éve a párizsi csapat játékosa lesz, így kérheti a FIFA-t, hogy határozzon meg számára egy kivásárlási összeget, mely lényegesen megkönnyítené a távozását, illetve a Barca dolgát a visszaszerzésében. A katalánok ugyanis még nem mondtak le korábbi támadójukról, így még az is elképzelhető, hogy nem várnak jövő nyárig, hanem már a téli átigazolási szezonban megpróbálják végleg lezárni a klubváltást.
A szurkolók mindeközben más dolgok miatt is szomorkodnak a Barca kapcsán. A már említett saját nevelésű játékosok háttérbe szorulása mellett sokan attól tartanak, hogy azok a dolgok ütnek majd vissza, melyekkel évekig az ősi rivális Real Madridot zrikálták. A királyi gárdának a galaktikus időszakára kezd emlékeztetni a Barcelona, amikor csillagászati összegért a világ legjobb játékosait gyűjtötték össze a madridiak, ugyanakkor az eredmények mégis elmaradtak, hiszen sokszor a sztárok egymást oltották ki, valamint nem volt, aki védekezzen a csapatban. Persze egy jó edző képes megoldani a problémát, megtalálni a megfelelő játékrendszert és kezelni a sztárokat, de Valverdét erre a többség alkalmatlannak tartja. Messi, Neymar, Suarez és Griezmann mind világklasszisok, de nem valószínű, hogy gyakran lennének egyszerre a pályán.
A másik ilyen zrika annak szólt, hogy a Real gyakran méltatlanul bánik a távozó játékosokkal, akik sokat tettek a klubért. Sokan még a madridi szurkolók közül is méltatlannak érezték, hogy az olyan legendák, mint Raul vagy Iker Casillas, miként távoztak a klubtól, mostanában pedig a csapatot három BL címhez segítő kapus Keylor Navas távozása kapcsán ütötték fel a fejüket ezek a hangok. A Barcelonánál a szurkolók azt a bánásmódot nehezményezik, ahogy a vezetőség túl akart adni Rakiticen. Tény, hogy a horvát teljesítménye visszaesett az előző szezonban, de a korábbi években kirobbanthatatlan volt a középpályáról, és fontos szerepe volt a sikerekben, most pedig mégis azon dolgozott az elnökség, hogy őt eltávolítsák, de végül maradt, bár valószínűleg nem sokat játszik majd.
Hasonló a helyzet Gareth Bale esetében a Real Madridnál, ahol egész nyáron arról lehetett hallani, hogy a klub mennyire szabadulna tőle, és Zinedine Zidane sem győzte hangsúlyozni, mennyire szeretné, ha Bale távozna. A walesi nyár elején ki is jelentette, hogy nem bánja, ha nem játszik, ő elgolfozgat, a fizetését úgyis megkapja. Bale azonban, mivel maradt, megkapja a játéklehetőséget, és a legutóbbi fordulóban két góllal hálálta meg Zidane bizalmát.
Talán ez lehet a tanulság a PSG számára Neymar kapcsán is, vagy a Barca és Rakitic esetében, hogy ha már ott vannak azok a játékosok, még ha nem is kívánatosan, akkor mégis érdemes használni őket. Rosszabb futballisták nem lettek, még akkor sem, ha a koncepcióba nem illenek bele, csak a megfelelő szerepüket kell megtalálni, és hasznára lehetnek a csapatnak. Persze a szezon még csak most kezdődhet, így nem tudhatjuk biztosra, hogy mennyire lesznek jegelve ezek a játékosok, vagy hogy Bale mekkora szerepet kap majd a Real Madridban idén.
Mindent összevetve a Barca jól járhat Neymarral, hiszen ha ismét beállna a sorba és tudásának megfelelően játszana, akkor nehéz lenne elképzelni, hogy a katalánok sikertelen szezont zárnának, azonban mindez az edzőn is múlik, ott pedig nagy a kérdőjel. Ennél sokkal nagyobb kérdőjel, hogy megérné-e egy sikeres szezon a Barcára jellemző filozófia teljes felrúgását? Ugyanis a Neymar-ügy minden pontja ezzel megy szembe, ez az ami a szurkolók identitását megrendíti, ugyanis a legendás Barcelona-szlogen, a „több mint egy klub” éppen azért állta meg a helyét sokáig, mert a csapat hű maradt önmagához. Vagy talán ez az egész Neymar-saga, ha megvalósulna, a filozófia terén csak annyit jelentene, hogy egy lépést hátra, hogy aztán kettőt előre? Ezt csak az idő döntené el, de megeshet, hogy talán sosem kapunk választ erre.
Van azonban egy nagyobb kérdőjel a Neymar, illetve a Gareth Bale-ügy kapcsán, ami nem csak az adott csapatokat, de az egész modern futballt érinti: a csillagászati fizetések romboló hatása. Hiszen ha világsztár játékosok megelégednek azzal, hogy pályájuk csúcsán halomra keresik magukat úgy, hogy nem játszanak, azaz sportszakmailag nem lépnek előre, akkor a labdarúgás egy nagyon rossz irányba halad.
Képek forrása: sportytell.com; skysport.com; abc.net.au; twitter.com; fcbarcelona.com; goal.com; eusosport.co.uk
