25 000 ember pattant nyeregbe hétvégén a Magyar Kerékpárosklub égisze alatt megszervezett I bike Budapest bringás felvonuláson. Önkéntes rendezőként mi is részt vettünk az eseményen – élménybeszámoló az eseményről.
Aki néha napján két keréken közlekedik Budapest utcáin, az utóbbi hetekben biztos, hogy találkozott egy-egy bringatárolóra vagy lámpaoszlopra ragasztott matricával, ami az április 22-i felvonulást volt hivatott népszerűsíteni. A kampány sikerességét mi sem igazolja jobban, hogy ismét sikerült az eseménynek több tízezer embert mozgósítani és békés demonstrációra sarkallni egy bringázhatóbb városért.
Sport szakos hallgatóként fontosnak tartom, hogy a kötelezően teljesítendő szakmai gyakorlat mellett (3×90 óra, ami sok gyakorlati helyen aktatologatásban és adatbázisok tisztogatásával telik) minél több rendezvénybe beleláthassak, részese lehessek. Talán ezeken az önként vállalt, anyagiaktól független munkákon keresztül tudja az ember legjobban tisztázni magában, hogy milyen jellegű munka áll leginkább közel a szívéhez. Nem mellesleg olyan kapcsolatok és élmények várnak mindenkire, amit másképp nagy valószínűséggel nem tudna átélni, ezzel emelve az egész rendezvény morális értékét.
A felvonulás hetében két informatív levelet is kaptunk a szervezőktől, amiben mindent leírtak, amire csak szüksége lehet az embernek. Nagyon pozitív volt, hogy mennyire kiemelten kezelik és odafigyelnek a szervezők arra, hogy a program a lehető legkisebb mértékben okozzon forgalmi dugót és kellemetlenséget a környéken lakók számára. A rendezői pólók, az indulás előtti eligazítás és a problémás esetek ad hoc modellezése is flottul ment, mindenki maximálisan képben volt mindennel.
A menet elején mi mentünk és szakaszosan szöktünk meg a bolytól az általunk biztosítandó rész előtt pár perccel, hogy a rendőrökkel szorosan együttműködve biztonságos tereppel várjuk a felvonulókat. A 10 kilométeres útvonalon közel 400 önkéntes összehangolt munkájával sikerült lebonyolítani a tekerést, szükség esetén segítséget nyújtani és mosolyt csalni mindenki arcára.
Elképesztő volt azt átélni, hogy milyen ereje volt a tömegnek és hogy a legkisebbektől a nyugdíjasokig tényleg sikerült minden korosztályt elérni és viszontlátni az utakon. Terelő személyként természetesen találkoztam én is felháborodott emberekkel, anyázással és duzzogva történő szemforgatással, ellenben ez csupán a velem szóba elegyedő emberek kb. 5%-a volt. A többi érdeklődővel/közelben lakóval nyugodtan, kedvesen sikerült elbeszélgetni. A legtöbben dicsérték a munkánkat és mosolyogva figyelték pár percig a végtelennek tűnő bicós tömeget, az aktívabbak közül pedig például egy fiatal hölgy bekéredzkedett mellém pacsit osztani. Pacsiztam Karácsony Gergellyel, ezer éve nem látott ismerőseimmel és az ágas-bogas bukós bácsival is, aki mindig a Velencei tónál korizik. Mindenki ugyanúgy nyújtotta a kezét és ugyanúgy sugárzott belőle a boldogság, hogy miénk lehetett egy kicsit a város.
A munka végeztével a városligeti nagy réten került sor a közös bringaemelésre 18.30-kor, ezt követően pedig sokan a fűben ülve pattintottak egy Share-t, hogy méltóképp zárják a napot.
Mindent egybe véve nagyon örülök és köszönöm, hogy részese lehettem ennek az óriási rendezői csapatnak, hogy több tízezer emberrel dolgozhattam egy közös célért, hogy odafigyeltünk egymásra, hogy ennyi laza és vidám embert sikerült megismernem és legfőképp, hogy hozzátehettünk mindannyian egy kicsit ahhoz, hogy fővárosunk infrastruktúrája bringabarátabb legyen.
Tényleg óriási köszi mindenkinek, aki ott volt, jövőre újra találkozunk!
Ha kedvet kaptál az MKK-nál való önkénteskedéhez itt tudsz jelentkezni!
Nem állunk le – indítsd velünk a nyarat:
2018. május 12.: Bringás reggeli és Charity Fest a Budapest Bike Maffiával
2018. május 14 – június 10.: Bringázz a munkába!
Kiemelt kép, képek: VELO
