Minden korábbinál nagyobb esély mutatkozik arra, hogy mindkét női és mindkét férfi csapatunk bejusson a kézilabda Bajnokok Ligája Final4-jába, azaz négyes döntőjébe, ráadásul a női BL végjátékát hagyományosan Budapesten rendezik, így a Győri Audi ETO és az FTC hazai pályán küzdhetne a trófeáért.
Nem lehet könnyű ebben a szezonban a Győri Audi ETO női kézilabdacsapatának vezetőedzőjének lenni. Ambros Martín dolgát számos sérülés nehezíti az idényben, gyakorlatilag pár kivételtől eltekintve az összes kulcsjátékosa volt már a sérült listán a nyáron hat rendkívül sikeres év után a Rába-partról távozó trénernek.
Míg ősszel az irányító Nycke Groot, a beálló Anja Althaus és két átlövő, Anne Mette Hansen, valamint Tomori Zsuzsanna volt sérült hosszú ideig, addig február elején egy tükörsima, Nyköping ellen 32-23-ra megnyert BL-meccs hajrájában az elmúlt három évben olimpián, világbajnokságon és Európa-bajnokságon egyaránt gólkirálynő Nora Mörk szenvedett súlyos térdsérülést. A csoporttutolsó Krim Ljubljana elleni középdöntős mérkőzésén a védelem két legfontosabb oszlopa Yvette Broch és Eduarda Amorim sem állt a spanyol tréner rendelkezésére.
Ha ezt a sérüléshullámot vesszük alapul, akkor csoda, hogy csak az orosz Rosztov-Don (23-22) és a román CSM Bukarest (28-22) talált fogást a csapaton, ám ha megnézzük a két ellenfél játékoskereteit, akkor azt mondhatjuk, hogy a két nagy rivális otthonában elszenvedett egy-egy vereség abszolút a vállalható kategóriába tartozik. A Győr ellenfele a Final4-ba jutásért megrendezendő párharcban a szebb napokat látott montenegrói Buducsnoszt Podgorica lesz, mely éppen egy fiatalítás közepén van, szóval nem okozhat gondot a nyáron olimpiai- és világbajnokokkal (Amandine Leynaud, Kari Brattset, Veronica Kristiansen) továbberősödő zöldeknek.
A montenegrói Buducsnoszttal korábban nem fordulhatott volna elő, hogy oda-vissza legyőzik őket, azonban ez a – végső győzelemre szintén esélyes – macedón Vardar Szkopjén kívül az FTC-Rail Cargo Hungária csapatának is sikerült. Elek Gábor lányai nagyszerűen kézilabdáznak az egész idényben; amellett, hogy a magyar bajnokságban október végén 27-25-re a BL-címvédő Győrt is legyőzték, a BL-ben sem maradtak adósak a jó teljesítménnyel.
A ferencvárosi gárda megfelelő csarnok híján kénytelen volt a hazai mérkőzéseit Dabason játszani, ám ez nem rettentett el egyetlen zöld-fehér szurkolót sem, hogy útra keljen, így mind a hat hazai mérkőzését 2 500 néző előtt játszhatta, és egyedül a Vardar Szkopje tudta legyőzni őket a Dabasi Arénában; a Thüringer, a Larvik, a Buducsnoszt, a Bietigheim és a Metz mind-mind fejet hajtott a Nerea Peña vezette csapat előtt.
A nagyszerű fiatalokkal – többek között a decemberi vb-n felfedezett Háfra Noémival – teletűzdelt Fradi idegenben is csupán két vereséget szenvedett, melyek közül a Metz elleni kétgólos vereség volt a fájóbb, ugyanis azon múlt a csoportmásodik hely, hogy Dabason „csak” egy góllal vágott vissza a friss francia vb-győzteseket soraiban tudó együttesnek, így az FTC ellenfele a szintén nagy erőt képviselő Rosztov-Don lesz, és mivel a Fradi végzett hátrébb, ezért az első mérkőzést kénytelenek hazai pályán játszani Szucsánszki Zitáék, a visszavágóra pedig útra kelni Oroszországba.
Nagy átalakulás vette kezdetét a nyáron Veszprémben. Azon túl, hogy mez- és névadó szponzort cserélt a nagy múltú egyesület, megvált a spanyol Xavi Sabatétól, akivel egy ezüst- és egy bronzérem volt a mérlege a BL-ben a bakonyiaknak, ami kevésnek bizonyult – már ami a Telekom Veszprém szintjét illeti. Ugyanis már nem elég bejutni a Final4-ba (ez most zsinórban ötödik alkalommal jöhet össze), mindenki azt várja, hogy megszülessen végre a negyvenegy éves klub történetének első BL-győzelme!
Ezzel a céllal érkezett Ljubomir Vranjes a kispadra, aki minden idők egyik legjobb irányítója volt – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy annak a korszakos svéd válogatottnak volt az esze, amelyik 1997 és 2002 között uralta a világot. Arra, hogy a délszláv felmenőkkel bíró, svéd állampolgársággal is rendelkező Vranjes mennyire érti a kézilabdát, a német Flensburgnál edzősködve kialakított védekezésre és gyors lerohanásokra épített filozófiával 2014-ben megnyert BL-trófea a legjobb bizonyíték, és ami eddig történt a 2017/18-as idényben, az is azt igazolja, hogy jól választott a veszprémi vezetőség.
Egy november közepi, zsinórban három BL-vereséget – amiből kettő a világválogatott PSG ellen volt – hozó hullámvölgyet leszámítva a csapat meccsről-meccsre egyre jobban alkalmazkodott az új, skandináv stílushoz, ami szöges ellentéte az elmúlt öt-hat évben Veszprémben „használt” spanyol stílusnak, ami sokkal kötöttebb, és másféle precizitást igényel, mint a rohanós északi kézilabda. Csoportját végül nyolc győzelem mellett két döntetlennel és négy vereséggel a PSG mögött a második helyen zárta a Veszprém.
Hogyha hullámvölgynek neveztük a Veszprém novemberi bukdácsolását, akkor a MOL-Pick Szeged őszi produkciójára a „hullámhegy” is elég lágy kifejezés… Azonban a Tisza-partiak spanyol edzője, Juan Carlos Pastor pontosan tudja, hogy a csúcsformát tavaszra kell időzíteni, melyet a legutóbbi, Veszprém otthonában aratott 32-31-es történelmi győzelem (először győzött a Szeged a 2008-ban átadott Veszprém Arénában) tökéletesen prezentál. A Veszprémben parádézó két szegedi, Bodó Richárd és Bánhidi Bence javuló formája pedig nem csak a Szeged, de a sorsdöntő vb-selejtezős párharc előtt álló magyar válogatott számára is remek hír.
Hiába kapott ki a januári Európa-bajnokság óta Szkopjéban (34-30) és Barcelonában (28-27) is a Szeged, a német bajnok Löwen otthonában elért 37-35-ös győzelem miatt okkal lehetnek bizakodóak a másik német sztárcsapat, a THW Kiel elleni nyolcaddöntős párharc kapcsán Bodóék. A Szegedben jelenleg nincsen sérült, míg a zebrák legfontosabb játékosa, a horvát Domagoj Duvnjak még mindig nem százszázalékos, azonban a világ legjobb kapuspárosa címre okkal pályázó Andreas Wolff, Niklas Landin duótól mindenkinek lehet félnivalója – a Szegednek is!
A Szegeddel szemben a Veszprémnek Győri Mátyás és William Accambray egész tavaszra elhúzódó sérülései miatt volt aggódnivalója a télen, azonban a vezetők nem hagyták egyedül az irányító posztján a csoportkörben 72 gólt termelő Lékai Mátét, és januárban szerződtették a hihetetlenül nagy küzdő, csupa szív szerb Petar Nenadicsot a Füchse Berlinből, így van alternatívája Lékainak a dán Skjern elleni nyolcaddöntőre és a későbbi, nagy eséllyel Nantes ellen megvívandó negyeddöntőre.
További gondot okozhat még a Veszprémnek a Szeged elleni derbin ujjtörést szenvedő jobbátlövő, Nagy László négyhetes kényszerpihenője, melynek következtében több szerep és felelősség hárulhat Nagy két poszttársára, a norvég Kent Robin Tönnesenre, valamint arra az Ancsin Gáborra, aki a posztján lévő nagy bőség miatt frissen csatlakozhat be az egyenes kieséses szakaszba.
Bár a hölgyeknél csak hat csapat pályázhat reális eséllyel a Final4-ba jutásra (Bukarest, FTC, Győr, Metz, Rosztov, Vardar), a férfiaknál óriási tülekedés várható a négybe jutásért, ugyanis kilenc olyan csapat van a mezőnyben (Barcelona, Flensburg, Kiel, Kielce, Löwen, PSG, Szeged, Vardar, Veszprém), melynek kölni szereplése nem okozna meglepetést.
A képek forrása: EHF, Facebook
