A négyéves fejlesztési időszak célja többek között az volt, hogy a szombathelyi régióban beinduljon a műszaki-informatikai kutatás-fejlesztés és a programtervező informatikus képzés. Az eredményekről projektzáró rendezvényen számoltak be.
Sikeresen zárult az ELTE Informatikai Kara által vezetett kutatás-fejlesztési projekt a vasi megyeszékhelyen. Az EFOP-3.6.1-16-2016-00023 azonosító számú, Kutatás-fejlesztési tevékenység megvalósítása az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi kampuszán névre keresztelt projekt sajtónyilvános zárórendezvényét online formában, február 26-án tartották meg. A konferencián bemutatták a Szombathelyen kialakított új kutatás-fejlesztési kapacitást, az eredményesen beindított és működtetett programtervező informatikus képzést, valamint a sikeresen megépített új kutatói infrastruktúrát, így adva összefoglaló áttekintést a 2017–2021 közötti fejlesztési időszak eredményeiről.
„Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának vezetésével a Természettudományi Kar és a Bölcsészettudományi Kar közreműködése mellett megvalósult munka lényeges törekvése volt, hogy innovatív megközelítésben találjon megoldásokat addig megválaszolatlan kihívásokra, miközben az eredmények hazai és nemzetközi láthatóságáról is gondoskodik” – fogalmazott köszöntő beszédében dr. Borhy László rektor. Hozzátette: ennek keretében számos idegen nyelvű publikáció és nemzetközi konferencia-előadás, valamint több kutatási együttműködés született, miközben a tudományos igényű ismeretterjesztő rendezvények is a hatékony tudásátadást szolgálták.
Dr. Horváth Zoltán, az Informatikai Kar dékánja szerint erre a projektre a kezdetektől fogva úgy tekintettek, hogy „befektetés egy olyan jövőbe, ahol Szombathelyen és térségében egy versenyképes informatikus képzés találkozik a város és a gazdaság igényeivel”. Szavai szerint olyan képzést sikerült létrehozniuk, amely specializációjának neve (szoftvermérnök) is azt tükrözi, hogy igazodik a helyi ipari igényekhez, és az országban egyedülálló módon jelentős keresztmetszete van a gépészmérnöki képzéssel is – hangsúlyozta. Az elmúlt években létrehozott programtervező informatikus felsőoktatási szakképzésen, alapszakon és mesterszakon együttvéve jelenleg száz hallgató folytat tanulmányokat. Azért nem mondható, hogy „kerültek már ki hallgatók” – magyarázta a dékán –, mert a BSc képzésen sikeresen diplomát szerzettek mindegyike úgy döntött, a mesterképzést is abszolválni kívánja. „Ez biztató jelenség, ami azt jelenti, hogy Szombathely magasan kvalifikált kutató-fejlesztőkhöz jut majd az informatika területén” – mondta. Kiemelte azt is, hogy az angol nyelvű programtervező informatikus mesterszak egy olyan nemzetközi szinten láthatóságot adó elitképzés, amely az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) programjában fut az ipar 4.0 területén.
A pályázat lehetőséget nyújtott arra is, hogy megteremtsék a szükséges humánerőforrást, azaz a kiváló oktatói kart, ami – együttműködésben a gépészoktatókkal – képes ellátni ezeket a képzéseket. „Látjuk már most, hogy eredményesen építettünk oktatói-kutatói gárdát, hiszen az ebben a projektben elindult adattudományi kutatások elvezettek oda, hogy az ELTE által tavaly elnyert Szoftver- és Adatintenzív Szolgáltatások Kompetencia Központnak az egyik lába Szombathelyen indulhatott el, és ez éppen ipar 4.0 adattudományi területen” – jelentette be Horváth Zoltán.
Dr. Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar dékánja arról beszélt, hogy öröm számára látni azt a tudományos szinergiát, amely a természettudományok, a műszaki és az informatikatudományok együttes alkalmazásával létrejött ezen projekt keretében. A fejlesztésből a TTK is kivette a részét: a Fizikai Intézet élenjáró kutatóinak közreműködésével megvalósulhatott a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium területén egy földi műhold-vevőállomás építése is, ami nemzetközi összefüggésben is szolgálja majd az asztrofizikai kutatásokat. „Célunk volt, hogy a projekt keretében sikeresen megépített kutatási infrastruktúra által még több ipari partnerkapcsolatot és piaci alapú együttműködési hálózatot építsen ki az egyetem az ország nyugati térségében” – idézte fel. Végül reményét fejezte ki, hogy „a projekt keretében összekapcsolt tudásvagyon és korszerű technikai eredmények olyan hosszú távú kooperációkat eredményeznek, amelyek még inkább összekapcsolják az ELTE karait az innováció területén, és olyan sokrétű ágazatok, sőt hálózat kiépítését indukálja, amellyel az ELTE előremutató perspektívát tud nyújtani az ipari fejlesztések számára”.
A nagyszabású eredményeket dr. Gergó Lajos, a projekt szakmai vezetője foglalta össze, aki elmondta: a projekt minden célkitűzését sikeresen meg tudták valósítani a pályázat futamideje alatt.
Ezt követően a pályázatban részt vevő egyik oktató-kutató, dr. habil. Farkas Gábor egyetemi docens Együttműködés az Agrárkutató Intézettel címmel tartott előadást, amelyben beszámolt az Intézettel való közös kutatásukról; ennek fő témája az adattudomány és az agrár szektor kapcsolata volt, pontosabban az volt a fő kérdés, hogy a rengeteg összegyűjtött adatot hogyan lehetne hasznosítani. Ehhez hívták segítségül a hatékony mátrixfaktorizáció módszert, amivel ténylegesen csökkenthető a nagy adathalmazok adathiánya. A módszer alkalmas továbbá adatellenőrzési feladatokra, a rendelkezésre álló és a prediktív értékek összehasonlításán keresztül.
A konferencia végén bemutatták a már említett, Szombathelyen megépített földi műhold-vevőállomásról készült kisfilmet.
A projektzáró rendezvényen a benne részt vevők mellett megjelent Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében dr. László Győző alpolgármester is. A házigazdai feladatokat a projekt menedzsere, Horovitz Ildikó látta el.
A 2017-ben indult projekt több mint 330 millió forintból az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozása révén valósult meg.
Kiemelt kép (illusztráció): uwm.edu
Szövegközi képek: képernyőfotó a konferenciáról és a kisfilmből
