Február 18-án rendezte meg az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központja azt a TDK orientációs rendezvényt, ami az idei tavaszi és őszi helyi TDK-ra, illetve a 2021 tavaszán esedékes OTDK-ra hivatott felkészíteni a tudományos diákköri munka iránt elkötelezett hallgatókat.
Mi is az a TDK és az OTDK? Erre adott választ dr. Agócs Nándor, az ELTE BDPK Történelem Tanszékén oktató tanársegéd rövid összefoglaló előadása. A TDK, vagy másnéven a Tudományos Diákköri Konferencia a tudományos pálya kezdete lehet, ahol a hallgatónak lehetősége van oktatói segítséggel egy általa választott témában alaposabban elmélyedni, és azon belül önálló kutatási eredményekkel gazdagítani a már meglévő szakirodalmat. Eredményeit elsőként helyi fordulón (TDK) mutathatja be oktatókból álló szakmai zsűri előtt. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy a jelentkező által végzett tudományos vagy művészeti munka megállja helyét az országos fordulóban (OTDK) is, jogosultságot szerez az azon való részvételre. Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát (OTDK) kétévente rendezik meg, jövő tavasszal immáron 35. alkalommal. Maga a konferencia két – írásbeli és szóbeli – részből áll. Az írásbelire tudományos dolgozatot kell készíteni (művészeti szekcióban alkotni és az alkotási folyamatot ismertetni kell), míg a szóbeli fordulóban prezentációval támogatott előadás keretében kell bemutatnia a legfontosabb kutatási eredményeit a hallgatónak.
Dr. Agócs Nándor – Fotó: Czirók Dániel
A rendezvényen az ELTE BDPK olyan hallgatói is részt vettek, akik korábban már eredményesen mutatták be munkájukat Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Tapasztalataikról és élményeikről kerekasztal-beszélgetés formájában számoltak be, Agócs Nándor kérdéseire válaszolva.
A beszélgetés résztvevői közül Hajas Ádám volt az egyetlen, aki az OTDK Művészeti Szekciójában indult, ami eléggé más, mint a többi tudományos terület. Elmondta, hogy egyik oktatója bátorítására adta a fejét OTDK-ra. Szüksége is volt a noszogatásra, ugyanis elmondása alapján nem érezte magát magabiztosnak, és a munkáját sem elég jónak. A legtöbb művészhez hasonlóan ő is rendkívül kritikus önmagával szemben, de szereti mások véleményét is kikérni és meghallgatni, ezért nagyon örült annak, hogy a kiállított műveihez hozzáértők tettek hozzá konstruktív észrevételeket. A tanács, melyet minden érdeklődőnek adott, az az, hogy az OTDK-ra valóban konferenciaként, nem pedig versenyként kell tekinteni.
Pipics János témáját még a középiskolai évek alatt kezdte boncolgatni, amiből aztán OKTV-részvétel is lett. Később, már egyetemistaként ebből szemináriumi referátum született, majd oktatója tanácsára kibővítette és OTDK-ra vitte. Számára az egyik legjobb élmény az volt, hogy bárkihez fordult, mindenki szívélyesen elbeszélgetett vele. Mint később kiderült, a konferencia céljai között szerepel az, hogy a résztvevők egymásra ne mint versenytársakra, hanem résztvevőkként tekintsenek, és merjenek egymás felé nyitni, megosztani másokkal az élményeiket, tapasztalataikat, akár a saját kutatásukkal, akár teljesen mással kapcsolatban. Szerinte nincs mitől félni, hiszen az egész OTDK „nagyon jó élmény”.
Siska Flóra – Fotó: Czirók Dániel
Siska Flóra Szombathelyen végzett biológia alapszakon, és az akkori szakdolgozatát gondolta tovább, így született belőle tudományos diákköri dolgozat. Flóra Esztergomban vett részt az országos fordulón, ahol elmondása alapján nagyon jóban lett olyan tanító szakos lányokkal, akik szintén a vasi megyeszékhelyen járnak egyetemre, ám előtte nem is ismerték egymást. Szívesen gondol vissza a résztvevőknek szervezett kincskeresésre, vagy éppen a zsűri elismerő szavaira is. Ha újrakezdhetné, csupán egyetlen dolgot csinálna másképp: előbb nekiállna a dolgozat megírásának – így talán nem kellene még szenteste is azt írnia.
Kardos Laura már gimnazistaként hallott az OTDK-ról, és nagyon megtetszett neki, így nem csoda, hogy már elsőévesként belevágott témavezetője segítségével a tudományos kutatásába. Számára olyan meghatározó élmény volt a debreceni OTDK, hogy azóta minden évben legalább egyszer visszatér a városba. Laura szerint a sikeres részvételhez elengedhetetlen a megfelelő témavezető és a hozzánk passzoló téma kiválasztása, az adott szakterületen megjelent tanulmányok olvasása a tudományos esszé műfajának elsajátítása érdekében, valamint az, hogy már az OTDK előtt is látogassunk el egy vagy két konferenciára.
Dr. Koós Ildikó a Pedagógiai és Pszichológiai Intézet főiskolai docense mind a dolgozat formai követelményeire, mind a prezentációkkal kapcsolatos tudnivalókra felhívta az érdeklődők figyelmét. Továbbá kiemelte, hogy az OTDK-n helyezést elérő hallgatóknak nem kell szakdolgozatot készíteni, hanem benyújthatják a tudományos diákköri munkájukat, amit jeles eredménnyel jutalmaznak – így természetesen védésre sincs szükség.
Az egykori OTDK-zó hallgatók tapasztalatait megismerve azt gondolom, legtöbbünk előtt pusztán a félelem szab gátat annak, hogy mi magunk is belevágjunk. Pedig az első lépés megtételét követően a tudományos diákköri tevékenység „maga a csoda”, ahogyan a főiskolai docens is fogalmazott.
Hengszter Norbert írása
Czirók Dániel galériája
