Dr. Németh Sándor tanársegéd, az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Földrajzi Tanszékének munkatársa a Szombathelyhez közeli Bük város polgármestereként bekerült a top 10 városvezető közé.
A 28. Turizmus Évadnyitó Gálára jelent meg a 2014 óta hagyománnyá vált TOP 50-es kiadvány, melynek idei újdonsága, hogy külön fejezetet szenteltek a 2019-es év turisztikailag legeredményesebb tíz vidéki város polgármesterének bemutatására. E tíz ember között kapott helyet dr. Németh Sándor is mint Bük város első számú embere. Az új fejezet célja, hogy a legnagyobb vendégéjszakaszámot és hazai, illetve külföldi látogatószámot elért települések vezetői bemutatkozhassanak, és elmondhassák, mit tesznek az adott város vagy éppen község turisztikai fejlődéséért.
A 2019-es év legeredményesebb turisztikai településeinek polgármesterei:
Bóka István – Balatonfüred
Cser-Palkovics András – Székesfehérvár
Görgényi Ernő – Gyula
Habis László (2019 októberéig volt polgármester) – Eger
Kovács Ferenc – Nyíregyháza
Németh Sándor – Bük
Novák Ferenc – Zalakaros
Papp Gábor – Hévíz
Papp László – Debrecen
Porga Gyula – Veszprém
Németh Sándor a kiadvány hasábjain – Forrás: turizmus.com
Bükfürdő az egyik leghíresebb üdülőtelepülés Magyarországon, melynek turizmusa az után ugrott meg jelentősen, hogy 1962-ben megnyitották a helyi fürdőt. Ne gondoljuk azonban, hogy már akkor felhúzták a ma is látható épületkomplexumot, mert közel sem. Sőt, nem is melegvíz után kutattak előtte, hanem szénhidrogéneket – elsősorban kőolajat – kerestek, úgyhogy pusztán a véletlen műve, hogy az 1282 méter mélyről feltörő 65-70 méteres vízoszlop 58 °C-os volt, és literenként 15 000 mg ásványi anyagot tartalmazott. A Büki Gyógyfürdő lényegében a kukoricamező közepéből nőtt ki. A lakosság kezdetben csak az „árok-fürdőzést” vehette igénybe; az első medence átadására 1962-ben került sor, amit a második, majd a harmadik követett.
Bük életébe nagy változást hozott a 2007-es várossá avatása, majd 2010-ben dr. Németh Sándor polgármesterré választása is – azóta a fejlődés és a vendégéjszakák növekedése folyamatos. „A bevételekhez 350 millió forintot tesz hozzá a turizmus idegenforgalmi adó formájában, állami dotáció nélkül, a lakosok kétharmadának biztosít munkát, és elősegíti a fiatalok helyben tartását” – olvasható a kiadványban.
Bükfürdő hazánk második legnagyobb vidéki épített gyógyfürdője Hajdúszoboszló után; 33 medencével üzemel. Nemzetközi jelentőségű, elsősorban németek, osztrákok és csehek keresik fel szívesen, de a helyi lakosság számára is meghatározó – főként a nyári strandolási lehetőség miatt –, illetve regionális vonzáskörzete mellett egyre inkább országos jelentőségre tesz szert. A fürdőbe látogatók 40%-a belföldi.
A 2019-es év is kiemelkedő volt a város életében. A kiadvány szerint „a vendégéjszakák száma meghaladta a 860 ezret, a kereskedelmi szálláshelyek bruttó bevételei 20%-kal növekedtek, és jelentős, 3,46 éjszaka az átlagos tartózkodási idő”.
Bük sokkal több, mint egy fürdőváros – Forrás: femina.hu
„Sokat köszönhet a város a TDM-szervezet hatékony munkájának is, Spilenberg Andrea elnök és Pálffy Tamás TDM-menedzser irányítása alatt” – szintén itt olvasható ez is. Nem csupán a fürdőben mint egy termékben gondolkodnak, hanem egy desztinációban, egy komplex turisztikai célpontban, vagy mondhatni célkörzetben, és ennek a célkörzetnek a vonzóvá tételére fektetik a hangsúlyt. A Bükön megszálló, az úgynevezett „alapterméket” igénybe vevő turistáknak lehetősége nyílik az 50-70 km-es körzetet bejárni, legyen szó Léka váráról (35 km), a Soproni Tűztoronyról (45 km) vagy akár a Kámoni Arborétumról (25 km). Ezeket a környékbeli látnivalókat tehát egyaránt szeretnék fejleszteni. Azonban az érdeklődőknek nem kell feltétlenül elhagyni Bük városát: a település vezetése igyekszik minél színesebb és változatosabb programokat, attrakciókat nyújtani az idelátogatóknak. A vendégek átlagosan négy napot töltenek Bükön, azonban ez a négy nap felejthetetlen élményekben lehet gazdag, köszönhetően a gazdag szabadidő-eltöltési kínálatnak.
A kiadványból az is kiderül, hogy a helyiek sem bánják a turistaáradatot, aminek az egyik oka az, hogy megélhetést biztosít nekik, a másik pedig a település szerkezete: a fürdőtelep ma már önálló településrészt képvisel, a településtesttől távol, ezáltal a büki városrész jóval nyugodtabb, csendesebb.
„Németh Sándorra jellemző, hogy mindig nagy hangsúlyt helyezett az alap-infrastruktúra fejlesztésére, legyen szó akár az utak minőségéről, akár a csatornázásról vagy egyéb, kevésbé látványos, mégis nagyon fontos dolgokról. Folyamatosak a kerékpárút-fejlesztések, a slow turizmus jegyében Csepreggel közösen valósítanak meg hálózatos fejlesztést a térség helyi termékeire fókuszálva” – írják, de a hotelekben és a fürdőben is folyamatosak a fejlesztések.
A városban folyamatosak a fejlesztések – Forrás: turizmus.com
A jövőt illetően Németh Sándor azt nyilatkozta az említett forrásnak, hogy „a következő időszak legnagyobb dobása az a körülbelül egymilliárd forint támogatástartalmú fejlesztés lesz, melynek keretében megújul a gyógyfürdő melletti tér, kikerülhet a járműforgalom és felépül a városhoz méltó látogatóközpont. Az idegenforgalmi adó terhére minden évben minőségfejlesztési pályázatot írnak ki a magánszálláshelyek számára, legutóbb már 72-en nyújtottak be igényt eszközbeszerzésekre, minőségi bővítésre és felújításra”.
Hogy mi a sikeres városvezető titka? Nyilatkozata alapján az összefogást és a stratégiai gondolkodást tartja a legfontosabbaknak. Sok önkormányzattal ellentétben ők nem azt fejlesztik, amire épp pénzt találnak, hanem a terveiket tartják szem előtt, és azokhoz próbálnak meg pályázati forrásokat keresni.
Németh Sándor „magánemberként is szívesen tölti idejét a településen. Ha turistaként keresné fel, mindenképpen elmenne a fürdőbe, utána megkóstolna egy finom süteményt a kedvenc cukrászdájában, és biciklizne egy nagyot a környéken” – derül ki a bemutatkozásából.
Németh Sándor 1979-ben született Szombathelyen. Tanulmányait Bükön kezdte meg, majd a gimnáziumi éveit már Kőszegen töltötte. 2001-ben az ELTE Savaria Egyetemi Központ jogelőd intézményében, a Berzsenyi Dániel Főiskolán szerzett földrajz–történelem szakos általános iskolai tanári diplomát, amit a Pécsi Tudományegyetemen földrajz középiskolai tanári diplomával egészített ki. Ezt követően Pécsett maradt: jelentkezett a Földtudományok Doktori Iskolába, ahol kutatási témája Bük és Csepreg összehasonlító településföldrajza volt. 2008-ban szerzett doktori fokozatot summa cum laude minősítésű szigorlata után. 2010-ben amellett, hogy Bük város polgármestere lett, egyetemi óraadóként került a Nyugat-magyarországi Egyetem Földrajzi Tanszékre; jelenleg a jogutód intézmény tanársegédként foglalkoztatja.
A cikk a TOP 50-es kiadvány 136. oldalán található, Németh Sándort érintő részének felhasználásával készült.
Kiemelt kép: turizmus.com
