Könyvbemutató tulipánnal, sok mosollyal és kíváncsi közönséggel.
Meglehetősen nagy volt a kontraszt a kint és a bent között szerda délután, amikor Nagy Angyalka, tanító szakos hallgató, a II. János Pál Katolikus Szakkollégium tagja első, A szíved mélyén című könyvének bemutatójára sor került. Amíg kint a február utolsó napjára általában egyáltalán nem jellemző zord tél tombolt, addig a könyvtár Konferenciatermében a lélek melege (bármennyire is képzavar ez) már-már tapintható volt.
Az asztalon vázában pompázott a tavasz hírnöke, a tulipán, az asztal mögött középen az eleinte kissé talán megilletődött szerző, balján a szakkollégium vezetője, dr. Németh Norbert, jobbján tanára, beszélgetőtársa, és bátran leírhatjuk, egyik bizalmasa, dr. Koós Ildikó, a Pedagógiai és Pszichológiai Intézet főiskolai docense.
Barki Katalin könyvtárigazgató (jobbra) köszönti a megjelenteket. Balról jobbra: dr. Koós Ildikó, Nagy Angyalka és dr. Németh Norbert
A hangulatot két szakkollégista, Teleki Blanka és Mihajliv Renáta által előadott dal alapozta meg – olyan sikerrel, hogy a könyvbemutató zárásakor „visszatapsolták” őket.
A huszonkét éves Nagy Angyalka a szerelemről és az autóversenyzésről írt könyvet. A történet elején a főszereplő, Kathlin esetében az autóversenyzés a szerelem, hiszen már nagyon fiatalon versenyekre jár, és be szeretne kerülni a világ legjobb autóverseny-sorozatába. Ez huszonkét éves korában gépészmérnök végzettségének köszönhetően részben sikerül is neki, amikor leszerződtetik szerelőnek. Úgy érzi, megtalálta a helyét, de a pilóta, Maximilian, akinek az autóját szereli, roppant ellenszenves. Természetesen a történet előrehaladtával Maxról kiderül, hogy nem is az, akinek eleinte látszik, a két fiatal között pedig a munkakapcsolat szerelemmé szépül, ám ezzel a bonyodalmaknak koránt sincs vége, több alkalommal még életveszélybe is kerülnek.
A szerző persze, ahogy az a nagy könyvben meg van írva, már kisgyermekként imádta a verseket, később több irodalmi versenyen, a középiskolában pedig a megyei napilap tehetséggondozó programjában is részt vett.
De mi inspirál arra egy fiatal lányt, hogy az autóversenyek világáról írjon, egyáltalán honnan ismeri azt ilyen jól? – tette fel a kérdést dr. Koós Ildikó. – Nagy Angyalka szerint sok lány rajong az autóversenyzésért, bár a többségük talán a pilóták miatt, de – mint ahogy ő is – vannak, akik részesei akarnak lenni ennek a világnak, bármilyen csekély is erre az esély. Kathlint vagány autószerelőnek akarta ábrázolni, aki megmutatja a többi férfinek, hogy megállja a helyét közöttük.
Kathlin tehát egy kicsit Angyalka, de ki inspirálta Maximilian figuráját? A szerző felidézte: konkrét személy volt, aki kiesett egy időmérő edzésen, ő pedig megsajnálta, annak ellenére, hogy nem találta szimpatikusnak. A férfi – hívta fel a figyelmet a beszélgetőtárs – nem idealizált figura: nem sármos, a természete pedig fura, de az olvasónak eszébe sem jut, hogy nem szép ember, sokkal fontosabb, hogy mély érzelmei vannak. A két fiatal szerelme nem tipikusan 21. századi történet, ők nem azt az értékrendet képviselik, amely szerint az első csók semmiség. Érzéki, finom elegancia árad a szövegből, erre a borítón látható pár is utal, amely tagjainak csak az orra ér össze. És ha már borító: azt Angyalka egyik lakótársa tervezte.
A történetben fontos szerepet kap a keresztény értékrend, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy Nagy Angyalka szakkollégista.
Nagy Angyalka
A szakkollégisták életében fontos a lelkiség – emlékeztetett a szerző –, ezért írta bele a történetbe a tiszta szerelmet. A család, mint megtartó erő is hangsúlyos, mély szeretet van a családtagok között. Kathlin ebben az esetben is Angyalka, aki saját bevallása szerint hiába huszonkét éves, a családja nélkül semmire sem menne.
A könyv címe először A nő volt, majd A nő a gép mögött, a végleges, sokkal beszédesebb változatot a szerző egyik barátnője találta ki. A csaknem háromszáz oldalas történet rövid idő, két–három hónap alatt készült el. Dr. Koós Ildikó kora ősszel kapta meg olvasásra a kéziratot, ez a gesztus pedig, amelyhez hasonlót eddigi, húszéves pályafutása alatt még nem tapasztalt, mélyen megérintette, ugyanakkor kicsit meg is ijesztette, hiszen nagy felelősséget vállalt a véleményezéssel.
Nagy Angyalka művét szerelmes regénynek tartja, amit tizenkét éves kortól bárki elolvashat, még a nyolcvan éves nagymama is. Stílusában talán a Leiner Laura-könyvek stílusa köszön vissza. Akik elolvasták és kedvelték, azoknak jó hír, hogy folytatása következik.
Fotók és képgaléria: KM
