Szemléletformálásban is jók a SEK hallgatói

Tavaly novemberben egy európai uniós projekt keretében készült el Vas megye klímastratégiája. A munkában a Savaria Egyetemi Központ szakemberei is részt vettek. A program céljai között szerepel a klímaváltozás mérséklése, az ahhoz való alkalmazkodás lehetőségeinek számba vétele, valamint cselekvési terv kidolgozása.

A projekt része volt egy szemléletformálást segítő program, amely révén a lakosság – az óvodásoktól a felnőttekig – megismerkedhet azzal, hogy saját eszköztárát használva mi mindent tehet a környezet védelme érdekében. A téma a SEK hallgatóinak fantáziáját is megmozgatta, többen is belevetették magukat a munkába, majd eredményeiket prezentációk formájában ismertették. És kik is formálhatnák hatékonyabban a fiatalok gondolkodását, mint például a pedagógusok?

Dr. Puskás János, a Savaria Földrajzi Tanszék főiskolai tanára, a Magyar Meteorológiai Társaság Szombathelyi Csoport tavaszi programsorozatának összeállításakor pedig arra gondolt: a csoport lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy a színvonalas prezentációkat bővített változatban másokkal is megismertethessék.

Tehették ezt mindjárt az első rendezvényen, amelytől a hideget, havat és szelet produkáló zord téli időjárás sem tudta elrettenteni a résztvevőket. (Tavaszt idéző január után kemény téllel búcsúzó február: ez is a klímaváltozás számlájára írható?)

Az első előadó, a történelem–földrajz szakos Dabóczi Arnold ugyan sietett hangsúlyozni, hogy nem tudományos igénnyel, hanem a természetet kedvelő ember megfigyeléseire alapozva készítette el prezentációját, de egy erdész szakember kérdésére adott válaszából kiderült, állításai nem légből kapottak. Elmondta egyebek mellett azt, hogy a közelmúltban Vas megyében is megnövekedett az időjárási szélsőségek, többek között a heves esőzések száma. Ám a természet másképp is károsodik: például a Kőszegi-hegységben a tarvágások eredményeképp évente több focipályányi tölgyes és bükkös tűnik el. A két dolog összefüggését kiválóan szemlélteti, hogy Kőszeget 2009-ben olyan áradás sújtotta, ami elkerülhető lett volna, ha a fakitermelés nem lenne ilyen mértékű, hiszen a fák „megfogták” volna a lezúduló vizet és sarat.

Ekkor jött a kérdés, hogy a tarvágásokra vonatkozó információk honnan származnak, és mint kiderült, erdészektől. Dabóczi Arnold problémásnak látja még a Vas megyei települések egykor fákkal beültetett tereinek „térkövesítését”, mivel így úgynevezett hőszigetek jönnek létre az amúgy is meleg nyári napokon. Az előadásból az is kiderült, hogy sokszor már csak azért sem könnyű a környezetvédők munkája, mert vannak, akik kifejezetten nőiesnek tartják ezt a tevékenységet – legalábbis ez derül ki egy, az előadó által nemrég olvasott cikkből, aki természetesen nem osztotta a véleményt.

Siska Flóra és Wágner Dominika, természetismeret–környezettan tanár szakos hallgatók egy filmet készítettek arról, hogy az üvegházhatás köveztében bekövetkezett hőmérséklet-emelkedés milyen hatással van a Vadása-tóra. Ebben elhangzott, hogy a tavak vízének felmelegedése miatt nem csak az elburjánzó vízi növényekkel, illetve az alsóbb rétegekben az emiatt bekövetkező rothadással kell számolni, hanem azzal is, hogy olyan baktériumok jelennek meg a vízben, amelyek a vízi élővilág mellett az emberekre is veszélyt jelentenek, bőrirritációt és más egészségügyi panaszokat okozhatnak.

Ezért fordulhatott elő, hogy 2014-ben a Vadása-tó máskor kristálytiszta vize a meleg júniust és júliust követően augusztusban zöld színű lett, a veszélyt jelentő baktériumok mennyisége pedig meghaladta az egészségügyi határértéket, ami miatt fürdőzési tilalmat rendeltek el. A problémát csak több heti munkával lehetett orvosolni. A vetítés után dr. Kúti Zsuzsanna, a csoport titkára kiemelte, hogy a film nem csak lényegre törő, jó ritmusú, szépen fényképezett és vágott, de oktatásmódszertani szempontból is kiválóan hasznosítható, az általános és a középiskolákban ott lenne a helye a hasonló alkotásoknak.

Kardos Laura, földrajz alapszakos hallgató sok máson kívül arra hívta fel a figyelmet, hogy Vas megyében a globális felmelegedés miatt hatvan települést fenyeget árvíz, harminchármat pedig villámárvíz. Ráadásul ha rövid idő alatt nagy mennyiségű eső hullik az Alpokban, az ár mindössze néhány óra alatt eléri Szentgotthárdot, ezért a kitelepítés is problematikus lehet.

Az erdőállomány is veszélyben van: a szakemberek előrejelzése szerint a Vas megye északi és északkeleti részén található erdőknek körülbelül a fele szenved majd károkat a klímaváltozás következtében. Az évszázad végére a megyében jelentősen megnőhet a szélsőségesen meleg nappalok és a trópusi éjszakák száma, emiatt pedig drasztikusan növekedhet a meleg miatt bekövetkező többlethalálozás. És amiről talán könnyebben elfeledkezünk: az éghajlat változása nem csak a természetet, hanem az épített örökséget, a műemlékeket is fenyegeti, de még a megye idegenforgalmára is negatív hatással lehet.

Az előadók egyetértettek abban, hogy a megoldásban magánembereknek, cégvezetőknek, tanároknak, politikusoknak és másoknak a saját lehetőségeikhez mérten részt kell vállalniuk.

A Magyar Meteorológiai Társaság Szombathelyi Csoport következő előadására március 6-án 18 órától kerül sor a C–épület földszintjén található nagyelőadóban. Akkor újabb hallgatók állnak az érdeklődők elé. A félév programja itt érhető el.