Egy év kihagyással, 12. alkalommal osztották ki az Arany Medál-díjakat 2021. szeptember 7-én. A díjat az év legjobb írói, színházi és filmművészeti teljesítményéért ítélik oda a közönség szavazatai alapján. Minden évben életműdíj is kiosztásra kerül. Cikkünkben megmutatjuk, mi hogyan láttuk a díjátadót.
Beugróként érkezem a Bethlen Téri Színházba. Legalább végre eljövök ide is, gondolom, miközben baktatok végig az István utcán. Ideje volt, hisz kábé két utcányira lakom a helytől.
Már telve van az aula, mikor belépek. Aláírom a jelenlétit, majd ácsorgok pár másodpercet zavartan. Lehuppanok a legközelebbi székre. Pont Bodrogi Gyula mellé sikerül. Kicsit feszengek.
Pár perc múlva megérkezik a díj ötletgazdája, Navarrai Mészáros Márton. Mindenkit a színházterembe invitál. A mikrofont is először ő veszi kézbe. Beszédében a köszönetnyilvánításokon van a legfőbb hangsúly. Elsősorban azért, mert kamaszkori álma teljesült: a díjat 15 (!) évesen alapította 2008-ban, és azóta majdnem minden évben átadásra került. A kivételt a tavalyi év jelentette, hisz a koronavírus-járvány a díjnak sem kedvezett. Így viszont furcsa helyzet állt elő: 2021. szeptember 7-én tulajdonképpen a 2020-as díjátadót tartották meg – az idei, 2021-es díjak kiosztása, ha minden jól alakul, a rendes időpontban, decemberben történik majd meg. Márton beszél még arról is, hogy a díj az évek folyamán egy közösséggé is változott, ami évről évre bővül, s hogy ez a legnagyobb öröme.
Navarrai Mészáros Márton után az est háziasszonya, Juhász Anna veszi át a szót. Ő egyből felkonferálja az este zenefelelőseit: Andorai Péter Krisztián énekes, színész és Szabó Tamás zongoraművész SwingOver elnevezésű duóját. A nevükből viszonylag könnyen kitalálható: ezután a swingé és a jazzé a főszerep. Szabó Tamás virtuóz játéka kifejezetten elbűvölő, ahogy ezt a cikket írom, megpróbáltam találni valamit tőle az interneten, de sajnos nem jártam sikerrel, csak egy feltehetőleg 13 éves névrokona iskolai fellépését dobta ki a youtube.
A zene után az irodalomra kerül a hangsúly – a díjak átadása ugyanis az év írójával kezdődik. Ezzel a címmel idén, vagyis pontosabban 2020-ban, Szabó T. Anna büszkélkedhet; ő a 2019-es győztestől, Nagy Leától veszi át a díjat. Előtte egy hosszabb vallomást hallhatunk Juhász Annától, amiben feltárja személyes rajongását és elfogódottságát a költő iránt. Nagy Lea laudációjában arról a furcsa helyzetről beszél, hogy épp egy olyan valakinek ad át egy díjat, akinek munkásságát kislánykora óta követi. Szabó T. Anna arról beszél, hogy a valódi álma a volt gimnáziumában átadott Fodor Éva-díj, amit a legjobb magyarosnak ítéltek oda végzősként. Erről a Magyarországra való áttelepülésük miatt sajnos idejekorán lecsúszott, így minden díj ezt pótolja kicsit. Azért is fontos neki most az Arany Medál-díj, mert szinte napra pontosan 30 éve kezdte a pályáját ’91-ben, az Új Ember hasábjain.
Ezután a legjobb színésznek járó díj következik. Ezt Mészáros Béla veheti át Gáspárfalvi Dorkától. Dorka arról beszél, hogy a BÚÉK forgatása alatt került közel Bélához, akit azzal az ominózus kérdéssel szólított meg, hogy van-e gyereke. Azt nem tudom, van-e vér szerinti gyereke Mészáros Bélának, de eszmei, úgy tűnik, igen: Dorka szerint igazi apa–lány viszony szövődött köztük. Béla különösen hálás a díjért, mert ez élete első közönségdíja.
A legjobb színésznő 2020-ban Udvaros Dorottya lett. Helyette azonban Földes Eszter veszi át a díjat, mert Udvaros Dorottyának sürgős nyaralási teendői akadtak.
Az év rendezőjének járó díjat Dombrovszky Linda veheti át. Őt Gera Marina laudálja, aki hangsúlyozza, hogy Lindának nyolc évet kellett várnia, míg elkészíthette első nagyjátékfilmjét, a többszörösen díjnyertes Pilátust. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a film úgy tarolt egy pénzzel jól kitömött mezőnyben, hogy tulajdonképpen tévéfilm-büdzséből készült.
Az év legígéretesebb tehetségeként Gáspár Kata lép a színpadra. Neki Trokán Péter adja át a díjat, aki arról beszél, hogy több, régebben fontos fogalom kopott ki a színházi közbeszédből. Az egyik ilyen a tekintély, a másik a színészdinasztia. Igaz, utóbbival egyébként vannak bajok – a közönségben ülő Szinetár Miklós például gyakran viccelődik azzal, hogy őt már csak onnan ismerik, hogy a Szinetár Dóra apja. Trokán ennek ellenére büszke rá, hogy színészdinasztiát alapíthatott. Gáspár Katának szintén ez az első közönségdíja – ugyanakkor felhívja a figyelmet a helyzet azon komikumára, hogy akkor kap díjat, mikor egy jó ideje nem dolgozik. „Talán nem is kéne?” – teszi fel a költői kérdést.
Az életműdíjat Hámori Ildikó veheti át. Őt Bodrogi Gyula méltatja, akivel egy rögtönzött jelenetet is előadnak: úgy tesznek, mintha csak most találkoztak volna. Bodrogi arról beszél, hogy nemrég még azon izgultak, felveszik-e őket a főiskolára, most pedig hirtelen életműdíjat vesznek át – pedig azt negyven évesek nemigen szoktak kapni. Szép és szomorú. Hámori természetesen elérzékenyül: nagyon hálás a közönségnek, hiszen mondjon bárki bármit, igazából nekik játszanak.
Az est zárásaként ismét a SwingOver duó lép a színpadra. A Nightingale Sang In Berkeley Square édesbús futamaira nekem is sikerül férfiasan elérzékenyülnöm.
Ezután a fotózások következnek, majd a koccintás. Távolról szemezek a poharakkal, de úgy látom, csak a díjazottaknak és díjátadóknak hoztak. Kimegyek a büfébe, hátha ott vannak a beharangozott villányik, de csak üdítő van. Sebaj, megiszom azt, közben az embereket figyelem az aulában. Elszívok egy cigit, hátha addig történik valami. Nem történik. Ücsörgök még kicsit, aztán elindulok. Hálát adok, hogy csak két utcára lakom. Egy ilyen emelkedett este után nem lenne kedvem órákat buszozni.
Fotók: Arany Medál-díj, fotós: Hatházi Tamás
