Nagyban zajlik a Müpa szervezésében a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál. Október 25-ig számos színházi, komoly- és könnyűzenei, képzőművészeti, irodalmi és crossover programokra mehetünk. Mi is csatlakoztunk az első, Kiss Eszter vezette városi sétaszínházhoz.
Kissé nehezen indult ugyan a program, mivel találkozópontként a Teleki László tér volt megjelölve, de közelebbi leírás nélkül, így háromnegyed tizenegykor még a helyszínen keringtünk a csoport után kutatva. Végül pont időben kikristályosodott, hogy a gyülekező a tér sarkában, a Teleki Tangó Közösségi Vásár feliratnál van, a három Mészáros Attila-féle szobor – a Lámpagyújtó, az Invitáló ószeres és Teleki egészalakosa – között. A névben szereplő tangónak később meg is ismerjük az eredetét. Zárszóként Bereményi Géza Magyar Copperfield c. regényéből hallunk egy részletet, aki gyermekkorát az egyik, térrel szemben található házban töltötte.
Mint megtudjuk, Józsefváros korabeli lakosai zsidók, szegény iparosok és gazdag muzsikus cigányok voltak. Az utóbbiak egyszerűen juthattak át innen a különféle kávéházakba. Ha már kávé, említsünk meg egy ide kapcsolódó különlegességet: több kávémérés is működött itt, ezek közül is a leghíresebb a Teleki László tér 6. szám alatt volt található. Ez Kertész Lipótné, született Hoffmann Ernesztina tulajdonában állt, aki nem más volt, mint André Kertész, a huszadik század híres fotográfusának édesanyja.
Következő állomásunk a Kun utcára vezet, ahol a már az előbb említett író óvodájáról hallunk, majd továbbmenve vezetőnk egy kis meglepést tartogat a számunkra: a Kun utca – II. János Pál pápa tér sarkán található épület tégláit, melyeken különböző feliratokat, rajzokat láthatunk, köztük a következőt is: „P. J. állt itt őrséget 1944. 7. hójában, részegen.” – tanúsítva, hogy az akkori eseményeket csak részegen lehetett kibírni.
Kiss Eszter ezt az épületet úgymond „ajándékba” mutatta, a programnak hivatalosan nem képezi részét. A Katona József Színház művésznője maga állította össze a sétatervet, korabeli fotókat is hozott az egyes helyszínekről. Kezdéskor kérte, hogy most ne úgy tekintsünk a környékre, mint amit a legszívesebben minél hamarabb magunk mögött hagynánk, hanem úgy, mintha a házak, az emberek, növények, feliratok, mind egy-egy színházi díszletelem lenne. Eszter több irodalmi művet olvasott fel az egyes állomásokon, melyek egyenként is kitűnő élményt nyújtottak, hiszen átéléssel, találóan hangsúlyozva és arcjátékot nem nélkülözve adta elő a részleteket. Mesélésnél kézzel írott jegyzeteket használt, látszott rajta, hogy szívügye ez a séta, és élvezettel vezette a 20-25 fős csoportot.
A II. János Pál pápa térre érkezve az Erkel Színház tövében állunk meg és hallgatjuk meg a tér történetét. Egyik oldalon a kibelezett pártház épülete áll, mely 1956 egyik legdrámaibb jelenetének volt helyszíne, előtte azonban egy születésnek is, hiszen Fejes Endre, a Rozsdatemető c. családregény szerzője is itt jött világra 1923-ban. Átnézve a másik oldalra, ott fut a Gázláng és a Légszesz utca, melyek között terült el az első Légszeszgyár. Érdekes fricskája a történelemnek, hogy az első gázlánggal üzemelő utcai lámpák 1856-ban gyúltak ki először Budapesten, száz évvel később pedig ugyanez a terület lett a forradalom egyik legfontosabb helyszíne.
Sétánk során érintjük még a Nagy Fuvaros utcát, ahol a csillagos házakról hallunk, a Mátyás teret, ahol egy hosszabb felolvasás következik „a kerület legszebb leányáról”, majd a József utcán sétálunk végig egy-egy megállót beiktatva. Ezt követően a Salétrom utcára fordulunk, a Kölber vállalat háza elé, onnan pedig a séta végállomása, a Rákóczi tér következik.
Melegen tudom ajánlani mindenkinek ezt a bő két órás mászkálást, hiszen sok érdekesség tárul fel a főváros kevésbé kedvelt negyedéről, és felhívja a figyelmünket arra, hogy érdemes felfelé is nézni, és az apróságokra odafigyelni. Eszter is ajánl további látnivalókat, amelyeket már egyénileg is felfedezhetünk. A séta még hat alkalommal kerül meghirdetésre, ajánlom, csapjatok le rá!
A sétáról készült galériát itt éritek el.
Fotók: Lazar Anilla
