Már régóta hagyomány az ELTE Füvészkertben az évente rendezendő Sakura ünnep, a cseresznyevirágzás ünnepe. Japánban országszerte tartanak ilyen tradicionális ünnepeket (Ohanami).
A japán szokások ilyenkor megelevenednek nálunk és a virágzó fák alatt takarókon letelepedve lehet piknikezni és csodálni a Sakura fákat.
Az apró szirmok az állandó megújulást, az újjászületést és az örök körforgást szimbolizálják. Hogyha pedig valakire egy cseresznyevirág lehullik, akkor az a legenda szerint egész élete során szerencsés lesz. Viszont csupán néhány napig lehet megtekinteni a csodás virágokat, így érdemes ezt a pár napot alaposan kihasználni.
Az ELTE Füvészkert immár több mint 230 éves múlttal rendelkezik, 2006 óta az Egyetem oktatási egységének egy rendkívüli része. Az alapítás óta rengeteget változott az arborétum. Erről részletesen itt olvashattok. A gyönyörű sakura virágok mellett, még megtekinthetünk különböző 
tematikus parkokat, trópusi, szubtrópusi gyűjteményt és a bokron tövében hatalmas, már virágzó medvehagyma mezőket találunk. Számomra a legérdekesebbek a rovarevő növények voltak, melyek a pókháló működéséhez hasonlóan szerzik meg táplálékaikat. Sőt, még növénysimogató is van, ahol bátran hozzáérhetünk még a szúrósabb növényekhez is.
Annak pedig, aki nem csak nézelődni szeretne, részt vehet a növény örökbefogadó programban is.
Molnár Ferenc egyik legismertebb regényének, A Pál utcai fiúknak is egyik helyszíne a Füvészkert.
A pálmaház volt Nemecsek Ernőék búvóhelye. A könyvben szereplő tó viszont sajnos már nem található meg, ahol a vörösingeseket kihallgatták. A terület Fogarassy Miklós irodalomtörténész szerint “Az Üllői úti klinikák közül utolsó, a mai Természettudományi Múzeum felé eső tömböket csak később, a Millennium (1896) után építették meg – ezeknek az épületeknek a „telkén” lehetett…”
Akinek elnyerte tetszését Ujj Mészáros Károly nemrég bemutatott mozifilmje – mely szintén kapcsolódik a Japán kultúrához-, ha ellátogat a Füvészkertbe, máris a Liza, a rókatündér mesevilágában érezheti magát.
Összességében tehát remek kikapcsolódás, nem csak a TTK-sok számára, akik már biztosan kívülről tudják minden növény latin nevét. Mindezt abszolút pénztárcabarát jegyárak mellett tehetjük meg, az egy főre eső belépő nagyjából egy sör árának felel meg. Ha nem áll módotokban ellátogatni a Füvészkertbe, de érdeklődtök a növények iránt, akkor virtuálisan is tudtok sétálni, akár otthonról, a kényelmes kanapétokból.
A virágzó cseresznyefákról és a tavaszi füvészkertről Poósz Patrik galériáját itt nézhetitek meg.
Forrás: http://www.fuveszkert.org/, wikipédia
Képek: Fehér Ágnes, Poósz Patrik
