Egy este a rock és a versek világában.
Honnan is ered?
Mark Smith az építőmunkás és önjelölt költő 1985-ben a Get Me High Lounge nevű chicagói jazzklubban elindított egy felolvasóest-sorozatot, mert az open mike (nyitott felolvasó) esteket már a lelki 
kiüresedés fenyegette. Az építőiparból esténként megtérve és számos élménnyel gazdagodva, a kedvenc bárjában verselgetett a társaival, miközben a hangsúly a versek hangulatától függően az érzékletes előadásra helyeződött, mintegy performansszá nemesítve ezzel a felolvasást. Amennyiben több verselő vett részt az estén, az esemény átalakult párbajjá, ahol az értékelést a közönség kommentárjai döntötték el. A következő évben Smith már Dave Jemilónál, a chicagói Green Mill jazzklub – Al Capone egykori törzshelye – tulajdonosánál jelentkezett egy vasárnap esti slam-kabaré tervével. Ekkor jött létre az Uptown Poetry Slam. Kicsi, de masszív közönséget vonzott, majd kidolgozták az egyébként nem túl szigorú szabályokat is. Ezek kimerültek abban, hogy valakinek megszabott ideig kell olvasnia, majd jön egy másik, és rátesz egy lapáttal, sokkal szellemesebb próbál lenni, és hangjával kisebb szökőárat kavarni, eközben a közönség tombol, és egyébként is bármi megtörténhet. Mindemellett alapvetés, hogy egy-egy estnek tematikusnak kell lennie: a megadott téma bármi lehet a késő esti erotikától a siralomház-költészeten és az egyéni szociális problémákat feszegető műveken át, a külvárosi kommentárokig.
Mi is ez pontosan?
A slam poetry egy modern költészeti stílus, amely csakis szóban és leginkább élőben hatásos. A Slam posztmodern performansz költészet, a Spoken Word egy formája. Azonban az, hogy mitől lesz a slam egyedi stílus, nem a kategorizálástól, hanem a többi irányzattól való eltérésektől válik világossá. Nem versfelolvasás, hiszen nem csak jegyzettel, de lélekben is felkészülnek az előadók. Nem freestyle, mert a szövegeket otthon (vagy a helyszínen) előre megírják. Nem rap, mert nem a rímek száma a lényeg, hanem a komplexitás, a szövegek mögötti tartalom. Nincs alatta zene, hiszen nem is szükséges a kötött ütemes lüktetés. És végül nem színházi előadás, mivel nincs előre meghatározott forgatókönyv, bárki beszállhat a közös verselésbe, még csak előre jelentkeznie sem kell. Kicsit mégis színház, mert az egyes versek előre megtervezettek, begyakoroltak és az előadók a szavakon kívül egész testüket, sőt akár kellékeket is használhatnak. Kicsit mégis rap, mert az utca nyelvén szól, aktuális témákról, hétköznapi emberektől, hétköznapi embereknek. Kicsit mégis vers, mivel többnyire van benne rím, hasonlat, sőt olykor metafora is. Ez egy kötetlen stílus, amiben az egyetlen szabály az, hogy három perced van a színpadon, hogy érvelj, meggyőzz, nevettess, szórakoztass, elgondolkodtass és sikert arass!
ROCK SLAM A HUNNIA ART BISZTRÓBAN:
Május 9-én a Hunnia Art Bisztróban rendeztek egy slam estet, ahol ez alkalommal a rock volt a főszerepben. Több mint egy órás késéssel elkezdődött a műsor, de megérte kivárni, hiszen feledhetetlen élményben volt részünk. A műsorvezető ismertette a közönséggel a slam poetry eredetét, majd elmondta a műsor tematikáját.
Az est első részében a művészek a „rock ereje” témában adták elő verseiket. Kotroczó Máté, veszprémi költő lépett először színpadra, aki a 2009 őszén Berlinben megrendezett Európa Slam Poetry versenyen képviselte hazánkat. Majd Angyal Gyula, a metálos költő adta elő versét. A harmadik fellépő az Elevenhold énekese és szövegírója Török-Zselinszky Tamás volt. Negyedikként állt a színpadra a szentesi születésű Mokbel Ádám, aki egyébként a hip-hop műfaját részesíti előnyben. Végül a Junkies zenekarból Barbaró Attilát láthattuk, akinek a „Miattad iszom Te állat” jelmondata már-már szállóigévé vált a fiatalok körében.
Az est második részében ismét színpadra álltak a művészek – Liszkai Andrással (Another Way) kiegészülve -, de ekkor már tetszőleges verseiket adták elő a közönségnek. Elgondolkodtató, szívet tépő, megnevettető, vagy épp megbotránkoztató szövegeket hallhattunk tőlük.
Ezek után következett a tíz szavas verseny, amire a közönség soraiból szép számmal jelentkeztek is. A vállalkozó szelleműeknek 20 perc alatt, a helyszínen összedobott szavak rímekbe foglalásával kellett egy életképes költeményt kreálniuk. Az eredményt a közönség hozta meg, egyenrangú szereplőjévé válva ezzel az eseménynek.
Az estet szabad mikrofon zárta, ahol bárki kiállhatott a színpadra és tetszőleges témában előadhatta művét.
Lázár Anita
ELTE Online
Fotó: Szájer Fanni
