2021-ben is folytatódik az ELTE Karrierközpont Hogyan tovább? című előadás-sorozata, melyet 52. alkalommal rendeztek meg március 23-án, a járványhelyzetre való tekintettel a Gólyavár helyett most a Facebook felületén. Limpár Imre tanácsadó szakpszichológus, a programsorozat állandó meghívott vendége ezúttal „az ördög ügyvédjének” szerepét vállalta magára, és a pozitív gondolkodás árnyoldalaira hívta fel a szép számmal összegyűlt hallgatóság figyelmét.
Napjainkban a siker és a boldogság fogalma köré egész iparágak épülnek, hiszen ezek mindenki vágya, megszállottan kergetjük őket, annak ellenére is, hogy pontosan valószínűleg nem tudnánk meghatározni, mit is jelentenek. Az önsegítő könyvek piaca töretlenül virágzik, mindenütt olyan frázisokat olvasunk és hallunk, mint hogy „a siker fejben dől el”, „a siker csak rajtunk múlik”, sőt, „bármit elérhetünk”, meg hogy „ki kell lépnünk a komfortzónánkból”. Biztosan sokakban felmerült már a kérdés: velem van a baj, ha nem tudok egyik pillanatról a másikra pozitív lenni? Vagy ha képtelen vagyok csupán azáltal megszabadulni a problémáimtól, hogy valaki kedvesen rám mosolyog, és azt mondja, „Engedd el!”? Az előadás pontosan az ilyen kérdésekre igyekezett választ adni azzal a céllal, hogy tiszta vizet öntsön a siker pszichológiájának poharába, és meggyőzze az érdeklődőket arról, hogy az eredményesebb jövő receptjét ne semmitmondó szlogenektől várják.
„A siker lassú, ahogy a változás és a boldogság is.”
„Ha eléggé akarod, neked is sikerülhet” – hirdetik a nagy népszerűségnek örvendő self-help könyvek, melyek állandóan azt sulykolják belénk, hogy minden a gondolattal kezdődik. Ez azonban távolról sem ilyen egyszerű, hiszen a hozott érzelmi mintázatok, a tudatalatti szerepét nem becsülhetjük alá ebben a kérdésben. Ahhoz, hogy valamely berögzült hozzáálláson, szokáson változtatni tudjunk a siker érdekében, folyamatosan dolgoznunk kell magunkon, ez pedig évekig is eltarthat. Limpár Imre szerint minden esetben óvakodnunk kell a gyors változást ígérő módszerektől, hiszen ha ezek – ígéretük ellenére – mégsem juttatnak minket közelebb a sikerhez, még mindig tudnak azzal védekezni, hogy valójában mi nem akartuk eléggé. Bennünk viszont ezáltal tovább nőhet a kudarc, a kilátástalanság érzése, és leépülhet az önbizalmunk is.
A boldogság keresésével kapcsolatban is hasonló helyzet áll fenn. Nem csinálunk semmit rosszul, ha képtelenek vagyunk egyik pillanatról a másikra, minden külső tényezőtől függetlenül boldognak és elégedettnek érezni magunkat. Vannak ugyanis olyan alapérzelmek, mint a harag vagy a düh, amelyek megkérdőjelezésével egész emberi voltunkat tagadnánk meg. A jelenlegi helyzetben ez különösen aktuális, hisz számtalanszor halljuk az olyan közhelyeket, mint „lehetne rosszabb is”, vagy „próbáld meg meglátni a dolog jó oldalát”. Limpár azonban hangsúlyozta, hogy ha valaki a gödör alján van, ezek a mondatok csak rontanak a helyzeten. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden ingert, ami bennünket ér, problémának kell címkéznünk, de amikor tanácsot adunk valakinek, vagy éppen magunkon szeretnénk segíteni, fontos, hogy igazságtartományon belül tudjunk maradni. Ha valakit veszteség ér, vagy szakmai, esetleg magánéleti nehézségekkel küzd, fontos, hogy megélje a negatív érzéseket is, és még véletlenül se érezzen bűntudatot amiatt, hogyha nem tud minden esetben pozitív maradni.
„Lépj ki a komfortzónádból… és tudatosítsd, hogy aki ott van és cselekszik, az is te vagy!”
A „Lépj ki a komfortzónádból!” is olyan tanács, amivel nap mint nap találkozunk, és aminek egészen biztos, hogy nem tudunk mindig megfelelni. Ha azonban jobban belegondolunk, rájöhetünk, hogy tulajdonképpen nem is kell, hiszen folyamatosan a komfortzónánkon kívül cselekedni nem csak rendkívül fárasztó, hanem egyúttal ostobaság is lenne. Éppen ezért az a vélekedés, miszerint a siker a komfortzónánkon túl vár minket, csupán féligazság. Limpár Imre szerint mielőtt ész nélkül hinnénk az ehhez hasonló szlogeneknek, fontos mérlegelnünk, hogy ezek mennyiben rugaszkodnak el a realitástól, így felismerhetjük, ha a semmit akarják becsomagolni és eladni nekünk.
Mi tehát a megoldás? Mitől függ a siker? – kérdezhetjük magunktól azok után, hogy számos népszerű teóriát megdőlni látunk. Limpár Imre sem vitatja természetesen a helyes attitűd fontosságát, azonban ő a szerencse fogalmát is hozzáadja a sikeres élet képletéhez, méghozzá alkotóelemeire bontva. Szükséges tehát az Sz mint szempontváltás, hogy képesek legyünk magunkat kívülről is szemlélni és megítélni, hogy tisztán lássuk, mi az, amin tudunk változtatni, és mi az, amin nem, vagy csupán kemény munka árán. Fontos továbbá az E mint energia, hisz kell, hogy legyen a saját magunk fejlesztésére fordítható erőnk, de ugyanakkor Realitás-kontrollal is kell rendelkeznünk, hogy csak olyan dolgokat várjunk el magunktól, amire valóban képesek is vagyunk. A következő E az erőforrásainkat jelenti, amelyekből töltekezhetünk, az N pedig a navigációt, vagyis, hogy tudjuk magunkat helyzetbe hozni, hogy felismerjük és ki is használjuk a lehetőségeinket. A Cs a csali, a csomagolás-technika, az a képesség, amely segítségével meggyőzőek tudunk lenni. Végül pedig elengedhetetlen az Eltökéltség, a kitartás, hisz a sikerhez vezető út olykor nehéz lehet, és sajnos nem csak rajtunk múlik.
Az előadás bebizonyította, hogy a siker pszichológiája valójában sokkal összetettebb annál, mint amit az önsegítő könyvek mutatnak belőle, azonban azt is, hogy sokszor megkönnyebbülést hozhat, ha nem törekszünk tovább arra, hogy a közhelyek elvárásainak megfeleljünk. Az érzelmeink elfogadása és megélése sokkal nagyobb lépés a siker és a boldogság felé, mint a görcsös ragaszkodás az állandó pozitivitáshoz.
Az előadás még visszanézhető a Facebookon, érdemes belehallgatni, és figyelemmel kísérni az ELTE Karrierközpont eseményeit, hisz hamarosan érkezik a Hogyan tovább? következő része.
A képek forrása: Blackburne House, Kovács Tímea Erika pszichológus, ELTE Karrierközpont
