Jeges Viktor fizika szakos hallgató tölti be a 2020/2021-es tanévben az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzatának elnöki pozícióját. Viktorral a hallgatói közéletben vállalt szerepéről, az elnöki tisztség kihívásairól, valamint a TTK-s csapat jövőbeli terveiről beszélgettünk.
Mesélj magadról! Honnan érkeztél?
Budapesti vagyok, 1998-ban születtem. Középiskolai tanulmányaimat is Budapesten, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végeztem, fizika tagozaton. Szabadidőmben kifejezetten szeretek túrázni, nyáron szeretem biciklivel járni a természetet.
Középiskolás éveid alatt részt vettél iskolád diákönkormányzatában?
Nem, nem voltam diákönkormányzati tag. Az egyetem előtt nem vettem részt szervezeti keretek között semmiféle közösségszervezési, érdekképviseleti tevékenységben. A saját baráti társaságomban természetesen aktív voltam. Tizedik osztályig kifejezetten visszahúzódó ember voltam, azután kezdtem jobban nyitni a közösségi élet felé.
Mióta érdekel a fizika világa?
Tisztán emlékszem arra a gyerekkori emlékemre, amikor az általános iskola negyedik osztályának végén meséltem a nagypapámnak, hogy mennyire várom már, hogy felső tagozatos legyek, és tanulhassak fizikát, kémiát. Ez később redukálódott a fizikára, ami iránti érdeklődésem viszont nem múlt el; mint már említettem, a gimnáziumban is fizika tagozaton végeztem. A fizika egyenes utat rajzolt ki előttem.
Szeretsz az ELTE TTK-n tanulni?
Igen. Abban, hogy az ELTE-re jöttem, a fizika iránti érdeklődésem motivált. Nem volt a jelentkezésem mögött karriermegfontolási szándék sem. Egyedül a megismerés vágya hajtott. A tanulásban sok nehézséggel nézek szembe, mivel nehezen veszem rá magam, hogy leüljek és figyeljek. Azonban úgy gondolom, hogy a TTK oktatói gárdája erősen megkönnyíti a hallgatók dolgát, segítőkészek.
Milyen volt az első féléved a karon?
Érdekes volt belevágni az egyetemista életbe, nagy változást hozott el az életemben. Új volt a környezet, a tempó nagyon felgyorsult, de egy-két hónap alatt sikerült belerázódnom. Így visszagondolva, akkoriban elképesztő volt számomra, hogy az ELTE-n mekkora mértékű tudást sajátíthattam el már az első félévben.
Könnyen ment számodra a beilleszkedés?
Szerencsére azt mondhatom, hogy igen, könnyen ment. Nagyon jó volt a társaság, amibe belecsöppentem. A beilleszkedésemet nagyban segítette a gólyatáborban való részvétel. Az ott megismert barátaimmal azóta is jó kapcsolatot ápolok. Többen közülük szerepet is vállaltak az itteni közösség életében.
Mióta vállalsz szerepet a hallgatói közéletben?
2017-ben, másodéves koromban kerültem először a Hallgatói Önkormányzat közelébe, ekkor vettem részt a TTK mentorprogramjában. Ennek a feladatnak nem túl átgondoltam ugrottam neki. Úgy gondoltam, hogy nagyon rendes emberek vannak itt a karon, a gólyatáborban is jól éreztem magam, ezt az érzést pedig szeretném átadni a többieknek, a következőknek is. Ekkor ismertem meg jobban, hogy milyen mélységei vannak a hallgatói közéletnek, az érdekképviseletnek.
Hogyan jutottál el az elnöki pozícióig?
Egy év elteltével mentorfelelős, majd a gólyatábor hallgatói főszervezője, az idei nyáron ügyvivő lettem, most pedig megválasztottak elnöknek. Nem gondoltam volna, hogy valaha ezen a vonalon fogok tevékenykedni, de minél jobban megismertem a HÖK-öt, annál jobban megtetszett. A HÖK feladatai nagyon sokrétűek. Amellett, hogy kapcsolatot tartunk a szervezet és a hallgatók között, eseményeket is szervezünk, de szervezeten belüli feladatokat is el kell látnunk.
Gördülékenyen megy a munka a csapatoddal?
Remek emberekkel dolgozom együtt, nagy a munkabírásuk. Jól tudunk együtt dolgozni, szuper a csapatkohézió. Én még viszonylag új embernek számítok, viszont vannak a csapatban nálam is később csatlakozottak, de régebbi tagok is. Nem adódnak komolyabb nehézségeink, a tapasztaltabb tagok mindig segítik a fiatalabbakat, még akár engem is. Bár az én feladatom a vezetés, mégis sokat tanulunk egymástól minden nap.
Milyen kihívásokkal jár az elnöki feladatkör?
A legnagyobb kihívásnak azt az érdekképviseleti tevékenységet tartom, amit a legfőbb célunk folytatni. Ehhez meg kell ismerni a hallgatói életet, a hallgatókat érintő szabályozások minél nagyobb részét. Ezek között vannak olyanok, amelyek engem személy szerint nem érintenek, de utánuk kell járni. Tudni kell, hogy a különböző folyamatoknak mik a hátterei, meg kell látni, hogyan tudnánk bennük fejlődni. Át kell látni, hogy mely területeken tudjuk azt az irányt képviselni, ami a hallgatóknak minél optimálisabb. A jelenlegi helyzetet nehezíti a járvány, hogy mindenki otthon van. Szívesen megtapasztalnám kicsit jobban, hogy milyen a közélet szervezése. Remélem, hogy erre hamarosan lehetőségünk lesz, hiszen mindenki szeretne már találkozni egymással.
Könnyen megy az időd beosztása?
A HÖK-ben való részvétel sok időt elvesz, jelenleg nincs sok szabadidőm. Azonban nem érzem úgy, hogy a Hallgatói Önkormányzatban való részvétel feleslegesen eltöltött idő lenne. Természetesen néha szeretném kikapcsolni a telefonomat és pihenni egy kicsit, de nem véletlenül választottam ezt az irányt, szeretem ezt a fajta pörgést.
Milyen célkitűzéseitek vannak a következő időszakra?
Sok technikai célkitűzésünk van, de ezeket nem akarom részletezni. Nagyon szeretném erősíteni a hallgatói közélet alulról szerveződő jellegét, ezt fontos dolognak tartom. A közélet szervezésének van egy olyan aspektusa, amit a HÖK tud a leghatékonyabban megcsinálni. Örömmel veszem, ha van egy hallgatói kezdeményezés, amit mi tudunk támogatni. Úgy gondolom, hogy a jó dolgok abból születnek, ha vannak mögöttük lelkesen dolgozó emberek.
Szerinted közelebb álltok a hallgatókhoz, mint korábban?
Annak fényében, hogy ebben a félévben nem igazán sikerült találkoznunk velük, így nehezebb. Szerintem a lehetőségeinkhez mérten nem állunk rosszul. Szerencsére a hallgatók érdeklődnek egymás és a szervezet iránt is. Szakterületi szinten gyakran szerveződnek online kvízestek, társasjáték-estek. Ennek a rendszernek a beszélgetés, egymás segítsége, a közösségi háló minél sűrűbbé válása az alapja.
Szerveztek még egyéb online programokat, ahol el tudják érni egymást a hallgatók?
Ezeket az eseményeket a szakterületi koordinátorok szervezik. Ezen kívül létezik a szakterületi csoportok rendszere, ami az érdekképviselettel kapcsolatos fórum. Ezt általában a küldöttgyűlések előtt szokták tartani a szakterületi csoportkoordinátorok, de van havi rendszeressége. Itt a hallgatók el tudják mondani a véleményüket, tapasztalataikat az aktuális dolgokról. Ezen a csatornán keresztül eljutnak hozzánk azok a dolgok, amiken esetleg még dolgoznunk kell. Vannak szakmai önképző törekvéseink is, ezeknek van egy erős közösségi szerveződés jellege. Úgy tudom, hogy ezekre is sor került már az online térben. Ezek nem feltétlenül a szervezetünkhöz kötődő beszélgetések, de a Teams felületén van egy HÖK-ös csatorna is, amit bátran kereshetnek.
A járványhelyzet az események szervezésén kívül miben nehezíti a munkátokat?
Az utánpótlás elérésében okozza a legnagyobb nehézséget számunkra a kialakult helyzet. Az induló mentorprogramban is problémásabb online felkészíteni a leendő mentorokat. Bízom benne, hogy minél előbb áthidaljuk majd ezeket a problémákat. Az érdekképviseleti tevékenységet nem gátolja, a tanácsok, bizottságok online térbe költöztek; ott is jól működnek. A mostani tapasztalatok alapján a jövőben, amikor már újra találkozhatunk, el lehet gondolkodni egy olyan hibrid rendszer működtetésén, amivel minél több hallgatót el tudunk érni.
Hogyan mutatnád be az ELTE TTK-t a leendő hallgatóknak?
Szerintem a TTK-n az ember már a tanulmányai elején megkapja azt a lehetőséget, hogy megismerje a tudományterülete részterületeit, amik felé később orientálódhat. Ha kiválasztotta, mi az, ami igazán érdekli, az ELTE-n vagy akár az ELTE-n keresztül el tudja érni ezeket a részeket, az egyetem segítségével bele tud mélyedni. Mint kutató, az lesz a cél, hogy olyannal foglalkozzon az ember, amit még senki nem tud, de annak az eléréséhez kelleni fognak olyan emberek, aki segítenek az elérésében. Ebben az ELTE nagyon jó, remek lehetőségeket nyújt.
Kiemelt kép: ELTE TTK
