A 2020/21-es tanévben kezdte meg második ciklusát Pásztor Csaba az ELTE Állam- és Jogtudományi karának HÖK-elnökeként. Csabival korábbi közéleti tevékenységéről, jövőbeli terveiről beszélgettünk.
Már a középiskolai tanulmányaid alatt is megmutatkozott a közösség iránti elhivatottságod?
A gimnáziumban, ahol tanultam, nem voltam DÖK-ös. A városi diákönkormányzatban azonban tevékenykedtem. Ekkor viszont még nem volt bennem vezetői ambíció. A középiskolai évek alatt a diákönkormányzattól teljesen függetlenül tagja voltam egy civil szervezetnek. Az első évfolyamos mentorprogramjukban vettem részt mint mentorált, majd a későbbiekben, már egyetemistaként, a szervezet aktív tagjává váltam. Fiatalabb, első- és másodéves gimnazistákat készítettünk fel prezentációs készségfejlesztésre, segítettük őket pályaválasztásukban.
Mindig is jogászhallgatónak készültél?
Az általános iskolát Gyulán végeztem el. Amikor az utolsó évben választani kellett a jövőbeli tanulmányaimmal kapcsolatban, akkor Békéscsaba mellett döntöttem, mivel ott egy sokkal erősebb gimnázium volt. Az intézményben különböző tagozatok vannak, például biológia, matematika vagy történelem, így ekkor már elgondolkoztam, hogy a közgázos vagy a történelmes vonalat válasszam. Végül a történelem nyert, hiszen sok mindenhez jó, és ekkor még nyilvánvalóan nem tudtam, hogy hol fogom elvégezni az egyetemi tanulmányaimat. A gimnáziumot így történelem tagozaton végeztem, és matematika fakultációra is jártam, de arról hamar kiderült, hogy nem az én világom. De egyébként szavalni is nagyon szerettem, sőt a gimnáziumi éveim alatt tagja voltam a helyi színjátszókörnek is, a színészi világ is vonzott. Azonban valahogy mégis a jogász vonalra jutottam mindig vissza.
Akkor megtaláltad a hivatásod.
Nagyon szeretem. El tudom magam képzelni ebben a világban. Úgy vélem, hogy nagyon sok más mellett ez is egy remek presztízsű hivatás, ahol az ember úgy tud elhelyezkedni, hogy akár másoknak is tud segíteni, értékes munkát végezni.
Milyen volt az első féléved az ÁJK-n? A HÖK milyen szerepet vállalt ebben?
Az első félév nagy váltás volt az életemben, de szerintem ezt minden vidéki hallgató megérzi. Hirtelen minden teljesen más lett, de minden pillanatát élveztem. Az elején nem baráti társaságként tekintettem a HÖK-re. Már az elején megvolt a saját véleményem a dolgokról, amit szerettem hangoztatni, nagyhangú elsőéves voltam. Egyből alakítani, változtatni szerettem volna, de természetesen én is megtanultam, hogy a HÖK, ahogy semmi más az életben, nem éppen így megy. Az a közösség, aminek az első évben a tagjává váltam, nem egy baráti társaság volt, ez a későbbiekben változott.
Mióta vállalsz szerepet a hallgatói közéletben, illetve hogyan jutottál el az elnöki pozícióig?
Először a rendezvényes bizottságba jelentkeztem még 2017 őszén, majd egy évvel később megbízott rendezvényes alelnök lettem. 2019 tavaszán vált nyilvánvalóvá számomra, hogy szeretném megpályázni a kari HÖK-elnöki pozíciót. Az előttem lévő elnök, Szabó Tamás ekkortájt nevezett ki elnökhelyettesnek. Az elnökhelyettesi pozíció betöltése nem egy egyszerű feladat. Tehermentesíti az elnököt, folyamatos rajta a nyomás. Miután az ő mandátuma lejárt, kaptam az alkalmon, és én is elindultam a választáson.
Ez már a második ciklusod HÖK-elnökként. Az újraválasztásoddal együtt megújult a csapat, vagy nagyrészt ugyanazokkal dolgozol?
Karonként eltérő szokások vannak azzal kapcsolatosan, hogy csapatban indul-e az elnökjelölt a választáson, vagy majd a megválasztását követően válogatja meg a csapatát. Az ÁJK-n mindig az volt a szokás, hogy elindul a HÖK-elnök, majd felkéri az embereket. Nekem azonban az volt a véleményem, hogy ezt így nem lehet eredményesen csinálni, mert nem lesz csapatkohézió, a közös munkának nem lesz meg a megfelelő dinamikája, ezért én csapattal indultam a választáson. Sajnálatos módon menet közben az egyik tagunkat elhagytuk. Az ő megüresedett helyét akkor nem is tudtuk feltölteni, a második megválasztásom előtt azonban sikerült találnunk erre a pozícióra egy nagyon alkalmas jelöltet. A rendezvényes alelnök személye is változott, mert akivel elkezdtem a munkát, Erasmusra ment, de szerencsére erre a pozícióra is sikerült egy tehetséges srácot találnunk. A többiek pedig mind maradtak, így nem mondanám, hogy jelentős változás lett volna. Kilencen vagyunk, ami pedig a legjobb, hogy a társadalmi paletta minden pontjáról van valaki, aki képviseli az adott nézetet.
A tavalyi célkitűzéseitekből mennyit sikerült megvalósítanotok?
Ez nagyon jó kérdés, mivel mi is sokat mérlegeltük, hogy mennyire állunk úgy a dolgainkkal, hogy azokkal elégedettek lehessünk. A legtöbb célkitűzésünk a HÖK szervezetével kapcsolatos volt, gondolok itt a munkafolyamatokra, a megjelenési formákra. Ezek közül a legtöbbet sikeresen meg tudtuk valósítani. Számokkal mérhető módon közelebb kerültünk a hallgatókhoz, több ügyben léphettünk fel, a munkavégzést is sikerült sokkal gördülékenyebbé tennünk. Bátran állíthatom, hogy a hallgatói önkormányzat az ELTE ÁJK-n sokkal elérhetőbb, aktívabb, barátibb szervezet lett, ami a mindennapokat igazán könnyíti.
Természetesen vannak olyan munkafolyamatok, amelyek megvalósítása azért nem sikerült, mert megcsúsztunk az idővel, azonban ez nem jelenti a meghiúsulásukat. Példa erre a weboldalunk fejlesztése és szerkesztése, ami nagyon időszerű már, egy-két héten belül pedig várható is az új felület megjelenése.
A járvány miatt vannak olyan munkafolyamatok is, amiket egyáltalán nem tudtunk kivitelezni. Természetesen itt a rendezvények szervezésére gondolok, ahol nem tudtunk megújulni. Pár rendezvényünk volt az elején, ahol sikerült emelnünk a színvonalat és az anyagi források felhasználásának hatékonyságát. De ezen a téren még nem volt esélyünk jelentősebb áttörést elérni.
A következő időszakra milyen terveitek vannak?
A szervezet alapfeladatainak ellátása fontos, így hatékony elvégzése folyamatos cél a számunkra. Ebben a járványhelyzetben világmegváltó ötleteink nincsenek, jelenleg inkább a stratégiánkon dolgozunk. Azt kértem a csapat többi tagjától, hogy gondolkodjunk el azon, mik lehetnek azok a dolgok, amikben ha lehet, meg kellene újulnunk. Ehhez mérten szerencsére vannak már jó gondolatok és tervek, olyanok is, amelyeket biztosan megvalósítunk majd. Ezekről még nem beszélnék, mert fontos lesz majd a meglepetés ereje. Sajnos jelentős mértékben kötve van a kezünk. Nem tudjuk, hogy meddig fog fennállni ez a helyzet vagy hogy mikor és miképpen lehet csinálni dolgokat. Most kevesebbet álmodozunk, és többet próbálunk előre dolgozni.
Mi számodra a legnagyobb kihívás, ami az elnöki pozíció betöltésével jár?
A HÖK-elnöki tisztség folyamatos jelenléttel és odafigyeléssel jár. Elnökként az ember sok megkeresést kap akár e-mailben vagy telefonon hallgatóktól, oktatóktól. Nagyon jó time managementre van szükség, amit nekem nem mindig sikerül összehoznom, főleg, ha az ember emellett szeretne tanulni, szakmailag fejlődni. Kihívás az egyensúly megtalálása is, hogy egy adott ügy mentén hogyan lépjünk fel, hogy a legjobb eredményt érhessük el.
A középiskolások számára egyre közeledik a felsőoktatásba való jelentkezés határideje. Hogyan mutatnád be nekik az ELTE ÁJK-t?
A legtöbb hasonló beszélgetésen a lehetőségekről szoktam beszélni. Leginkább vázolnám azt a rengeteg lehetőséget, ami hallgatóbaráttá, szakmailag vonzóvá és sokszínűvé teszi a karunkat. Beszéljünk akár diákszervezeti szintről, beleértve a HÖK-öt és minden egyebet. Sok módot kínál az egyetem a szakmai fejlődésre is, számos versenylehetőség, például szimulációs vagy perbeszédverseny. A közösségi élettel most persze nem lehet előhozakodni, mivel sajnálatos módon nem találkozunk, így én ezekre fektetném a hangsúlyt, mert úgy gondolom, hogy ezekben rejlik igazán az egyetemi évek értéke. Az ELTE ÁJK olyan hely, amiből tényleg annyit tudsz kivenni, amennyit beleteszel.
Képek: Pásztor Csaba
