Új sorozatunkban nem előre egyeztetett időpontokban készítjük interjúinkat. Sőt, még a beszélgetőpartnerünkről sem tudunk semmit: abszolút a spontaneitásé a főszerep. Szeretnénk bemutatni, mennyire sokszínűek és érdekesek az ELTE polgárai, így a különböző karok kampuszain sétálgatva megszólítjuk őket és interjút kérünk tőlük.
Bevallom, elképesztően izgultam, vajon találok-e egyáltalán olyan embert, aki szívesen válaszolna a kérdéseimre. Éppen ezért úgy döntöttem, maradok a komfortzónámon belül, és a saját karom, a BTK kampuszán szeretném elkészíteni az első interjút. A szeles, esős idő miatt lementem a Könyvtár Klubba, és egy lattét szorongatva várakoztam. Fogalmam sem volt, minek kellene történnie, honnan fogom tudni, hogy megtaláltam azt a személyt, akiről szívesen írnék, és aki szívesen nyilatkozna.
Közel egy órája lézengtem a helyiségben, mikor összetalálkozott a tekintetem egy szimpatikus lányéval. Zenét hallgatott, és nagyon olyan volt, mint aki vár valakit, de mégis úgy éreztem, érdemes megszólítanom. Odamentem az asztalához, és elmeséltem neki az új sorozat koncepcióját. Tetszett neki az ötlet, szóval, kedves olvasó, hadd mutassam be neked Teiter Sára másodéves skandinavisztika szakos hallgatót!
Sára Fótról jár be az egyetemre, és a skandinavisztikán belül svédet tanul.
Mesélj egy kicsit arról, hogyan jött a svéd nyelv tanulásának ötlete.
Alapvetően érdekelnek a nyelvek, a gimnáziumban spanyolt tanultam, és úgy éreztem, szeretném, ha egyetemi tanulmányaim során is a nyelvtanulás lenne a fő irány. Szerettem volna elrugaszkodni a már tanult nyelvektől, a svédnek pedig tetszett a hangzása, a betűi. Nyilván azóta még jobban beleszerettem, és a történelmük, kultúrájuk, irodalmuk is közel áll a szívemhez.
Akkor gondolom, az ELTE-t is azért választottad elsősorban, mert csak itt van skandinavisztika szak…
Igen.
Mi a legnagyobb öröm és a legnagyobb nehézség a szakodon?
A legnagyobb öröm, hogy folyton meséket olvasunk, meg mitológiai alakokról tárgyalunk. Valamint, ha egy skandis bármikor inni kezd, úgy kezdi az italt, hogy „SKÅL”, és ez nagyon jó érzés. Nehézségnek főleg a távoktatás miatti lemaradást tudnám mondani, mert tudjuk, hogy már hol kellene tartanunk, de sajnos még nem hoztuk be magunkat. Viszont nagyon igyekszünk.
Mesélj, mi volt eddig a legmeghatározóbb, egyetemünkhöz köthető élményed?
A legelső gólyabulit említeném. Maga a buli fantasztikus volt, nagyon jól éreztük magunkat, viszont hazafele elaludtam a vonaton és elhagytam az irataimat is. Ez a része szörnyű volt, elsőévesként rohangálnom kellett az irataimért, viszont maga az esemény csodás volt. A másik, amit megemlítenék, és szép élmény volt, azok a germanisztika tanszék Luca-napi és karácsonyi eseményei, amikor mindenki hoz sütiket, sörözünk, játszunk. Ezen a rendezvényen a másodéves svéd szakos hallgatók hagyományos öltözetben Luca-napi dalokat énekelnek, tavaly még az Ikeában is voltak.
Ahogy érzékelem, szereted a közösségi programokat. Mivel töltöd legszívesebben a szabadidődet?
Alapvetően dolgozom, de amikor az egyetem és a munka mellett marad egy kis szabadidőm, akkor a közösségi programokat választom: szeretek múzeumba, moziba járni. Illetve kollázsokat szoktam készíteni, ezen az oldalon látható néhány munkám.
Ha már szóba került a mozi, voltál már skandinavisztikás filmezésen? Hogy néz ki egy ilyen esemény?
Én úgy tudom, mostanában nem szokott lenni sajnos, gondolom, a kialakult helyzet miatt. Viszont tavaly, ha jól emlékszem, szerdánként tartottuk délután 5 órától az R épület 253-as termében, és Novotny Gergő szervezte. Előre meghirdetett Facebook-esemény is szokott lenni róla. Nem volt alkalmam mindig részt venni a közös filmezésen, viszont amikor eljutottam, nagyon jól éreztem magam. Mégis kinek jutna eszébe karácsony előtt megnézni dánul A kis hableányt? Hát nekünk.
Mi az a film, amit szerinted mindenkinek látnia kéne legalább egyszer az életben?
Szerintem Gothár Péter Megáll az idő című filmje. Végtelenül motivált leszek, ahányszor ezt a filmet megnézem, mert rájövök, hogy éppen most történnek velem azok a dolgok, amikre később én is úgy fogok visszaemlékezni, ahogyan a film teszi.
Zárásképp még mondd el, kérlek, mik a terveid a skandinavisztika alapszak elvégzése után.
Gondolkodom valami kreatív képzés elvégzésén, valamint még egy nyelvet meg szeretnék tanulni. Szívesen foglalkoznék gyermekirodalommal, mitológiával, illetve régi álmom, hogy stewardess legyek. De persze skandináv havas erdőtündér is szeretnék lenni, szóval nagyon komoly és céltudatos ambícióim vannak.
A sorozatunk borítóképét is Sára készítette, ezúton is köszönjük neki.
