Az 1989-es kerekasztal-tárgyalások döntő eredményeket hoztak a magyar demokratikus berendezkedés több fontos kérdésében, többek között 1990-ben megteremtette a lehetőséget az első szabad választásokra. A rendszerváltásként emlegetett esemény napjaink jogalkotási és politikai életére is fontos szerepet gyakorol, ezért az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke tudományos konferenciát szervez a 30. évforduló tiszteletére.
A Magyar Szocialista Munkáspárt törekvéseit ellenzők hozták létre 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztalt, amelynek fő célja az volt, hogy sürgessék az államhatalom demokratikus berendezkedését. A Kerekasztal első tárgyalása 1989. március 22-én zajlott le, mégpedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán, a Büntetőjogi Tanszék könyvtárában.
A résztvevő politikai csoportok nem csak egyszerű reformokat szerettek volna, hanem lényegében át kívánták alakítani a meglévő rendszer egészét, melyet főként a többpártrendszer, a piacgazdaság, valamint a polgári demokrácia bevezetésével akartak megvalósítani. Az utolsó egypárti parlamenti választások 1985-ben zajlottak le, amikor is az ellenzék számos jelöltje még sikertelenül indult, később azonban több képviselő is lemondott, így a helyükre kerülhettek az ellenzékiek.
A Kerekasztal folyamatos tárgyalásokat kezdeményezett, mely során közös megegyezésre igyekeztek jutni a demokratikus berendezkedéshez szükséges jogszabályokat illetően, valamint az országgyűlési képviselőválasztásokkal kapcsolatban. A kitartó egyeztetések következében, a demokrácia egyik legfontosabb eszközeként, 1990-ben lezajlottak az első szabad választások Magyarországon, melynek feltételeit a tárgyalások során határozták meg.
Elfogadták az úgynevezett sarkalatos törvényeket, így az új választójogi törvényt is, mely lefektette a választásokhoz kapcsolódó legfontosabb szabályokat. A jogszabályok vegyes választási rendszerről határoztak, illetve az ország első többpártrendszerét is megvalósították.
Számtalan egyéb lényeges kérdés is felmerült az ülések során, melyek mind fontos mérföldkövei voltak a demokratikus állam megvalósításának. Megvitatták az alkotmánybíróság, illetve a köztársasági elnök jogkörét, a büntetőjogi szabályok módosítását, illetve mindazokat a jogi garanciákat, amik biztosították a megfelelő tájékoztatáshoz elengedhetetlen nyilvánosság biztosítását, a szociálpolitikát és az akkoriban komoly problémát jelentő gazdasági válságkezelést, továbbá az államosítással együtt járó földtulajdon- és szövetkezeti törvény reformját.
A rendszerváltás lényegében nem egy eseményt, hanem sokkal inkább egy korszakot jelöl, mely során Magyarország felszámolva a meglévő rendszert, békés úton demokratikus állammá vált, ennek a változásnak pedig a legjelentősebb időszaka az 1989-es eseményekhez köthető, amikor is többek között a Kossuth téren kikiáltották a Magyar Köztársaságot, valamint kihirdették az „októberi alkotmányt”. Habár rendszerváltásként főként ezt az évet emlegetjük, de az akkor történt eseményeknek számos előzménye volt, így már az azt megelőző időszak is előkészítette a bekövetkező változásokat.
A Magyar Köztársaság Kikiáltása, 1989. Forrás: cultura.hu
A rövid kis történeti áttekintés után ajánlom minden kedves olvasó figyelmébe az ELTE ÁJK által megrendezésre kerülő tudományos konferenciát, amely nem a jól ismert történelmi tényeket hivatott megismételni, hanem arra keresi a válaszokat, hogy mi történt a rendszerváltás óta.
A „Rendszerváltás harminc éve” címet kapott konferencián igyekeznek megvizsgálni, hogy mennyiben volt sikeres a rendszerváltás, illetve az azóta eltelt három évtized jogalkotási és politikai törekvéseit milyen módon befolyásolta.
A tudományos konferencia az ELTE ÁJK Kari Tanácstermében lesz megtekinthető, 2019. október 9-én 9.00 órától 16.00 óráig, melyre ingyenes regisztrációs lehetősége nyílik minden érdeklődőnek a konferencia kezdetéig. A program két szekcióban zajlik majd, melynek délelőtti vezető elnöke Dr. Mezey Barna, a délutáni pedig Dr. Máthé Gábor lesz.
A konferencián a téma elismert szakértői tartanak előadásokat – a teljesség igénye nélkül –, többek között Dr. Horváth Attila, a „sajtó privatizációja a rendszerváltozás időszakában”, illetve Dr. Gosztonyi Gergely „a rendszerváltás a sajtómegjelenések tükrében” témában, valamint Dr. Komáromi László, az országos népszavazás metamorfózisaival kapcsolatban, Dr. Losonczi Eszter pedig a közjegyzőség szerepének rendszerváltás óta történő változásáról fog beszélni. Ezek mellett az alkotmányosság újrateremtéséről beszél majd Dr. Tölgyessy Péter, és némi áttekintést nyerhetnek majd az érdeklődők a magyar állampolgárság elmúlt 30 évben történő szabályozásainak változásáról, Dr. Képessy Imre előadásának segítségével.
Ez a néhány téma csupán apró szösszenetek a számos érdekes előadásból, melyek a tudományos konferencián hangzanak majd el.
Az eseménnyel kapcsolatos további információk, valamint a teljes program megtekinthető itt!
Forrás: mult-kor.hu
