Május 4-ei Küldöttgyűlésén új elnököt választottak az ELTE Bölcsészettudományi Karon, a frissen megválasztott elnököt kérdeztük programjáról, terveiről és csapatáról.
Az elnökválasztó Küldöttgyűlésen 58 igen, 1 nem és 4 érvénytelen szavazattal választották meg Murai Lászlót a BTK HÖK új elnökének. Programjából és a Küldöttgyűlésen elhangzott bemutatkozójából megtudhattuk, hogy 2013 tavasza óta dolgozik a hallgatói önkormányzatban, ugyanez év őszétől a Kommunikációs Bizottság tagja, később pedig elnöke lett, valamint idén januártól a HÖOK Választmány tagja.
A programod címe Régi célok, új stratégia, mik azok a legfontosabb célok amiket kiemelnél a programodból és milyen új stratégiákkal tervezed ezeket véghez vinni?
Murai László: Egy hallgatói önkormányzat mindenkori legfontosabb célja a hallgatói érdekek védelme és teljes körű képviselete. Nem lehet ez másképp az ország legnagyobb karán sem, ehhez az értékhez mindig ragaszkodni fogok, ebből nem engedhetünk. Az utóbbi években egyre nagyobb kereszt érdekképviselőnek lenni bármelyik HÖK-ben – főleg az ELTE-n -, hatalmas társadalmi- és médiafigyelmet kap minden mozzanat, ami a munkánkhoz köthető. Nagy felelősség ez, gyakorlatilag a megválasztásunk pillanatában, huszonegykét éves hallgatóként 
közszereplőkké válunk – kijelentéseink, mulasztásaink kapcsán könnyen a címlapra kerülhetünk. Ezt sokszor nehéz feldolgozni, a külső nyomás legtöbbször hátráltatja a hatékony munkavégzést, a HÖK-ös előítéletek miatt pedig nehezebb az egyetemre újonnan bekerülőket integrálni az érdekképviseleti munkába. Mindezek ellenére BTK HÖK elnökeként nem lehet okom panaszra, úgy gondolom, példás az a kapcsolat, ami önkormányzatunk és a bölcsészhallgatók között kialakult. Rengetegen fordulnak hozzánk bizalommal, teltházasak a különböző kirándulások, rendezvények, aktívan részt veszünk a tudományos élet szervezésében is. Ezeket a hagyományokat szeretném én is továbbvinni, méghozzá úgy, hogy minden érdekképviselő olyan fontosnak érezze magát a szervezetben, mint amilyen valójában.
– A programban az irányelveknél megemlíted a következetességet, miben fog ez megnyilvánulni az átlag hallgatók számára?
Ha következetesek vagyunk egymáshoz az önkormányzaton belül, az az elvégzett munkán fogja éreztetni pozitív hatását. Ha az elvégzett munka jobb minőségű, azt a hallgatók fogják a leginkább érzékelni. Folyamatos, sallangmentes belső kommunikáció, jól definiált feladatkörök, csapatszellem: ezeket tartom a siker zálogának. Ha sikerül őket megvalósítani, biztos vagyok benne, hogy majdnem minden hallgató elégedett lesz HÖKünk munkájával.
– Mi alapján választottad ki elnökséged tagjait?
Elnöki csapatom tagjai – Czinege András kivételével – már az előző ciklusban is az elnökségben tevékenykedtek, bizonyították rátermettségüket. Három alelnököm Ritzl András, Czinege András és Oláh János. Ritzl András feladata továbbra is a Gazdasági Bizottság vezetése, ő a jobbkezem, tapasztalatával rengeteget segít a munkámban, nélküle nem igazán tudtam volna elképzelni az elnökségemet. Czinegével ezelőtt a Történeti Intézeti Képviseletben dolgoztam együtt, itt ismertem meg munkabírását, ezért is bíztam rá jó szívvel a Kommunikációs Bizottság vezetését. Oláh János az egyik leginnovatívabb programot hozta össze, rengeteg induló projekt várható a Kulturális Bizottságtól az elkövetkezendőkben. A Bizottsági elnökeim időt és energiát nem kímélve, becsületesen végezték a munkájukat Sujtó Attila elnöksége alatt, így nem is volt kérdés, hogy velük szeretném tovább folytatni. Bencze Norbert a Szociális Bizottság, Szigethi Katalin a Külügyi Bizottság, Bori Kinga a Tudományos Bizottság, Csizmadia Anna pedig a Tanulmányi Bizottság elnöke.
– Melyik szakterületen/eken várható a legnagyobb változás/reform az előző elnökség munkájához képest?
A Kommunikációs, Kulturális és Szociális Bizottságot emelném ki. A Kommunikációs Bizottságban már megválasztásunk előtt elindult a reform, terveink között szerepel egy új honlap és átláthatóbb dokumentumtár létrehozása. Ha minden jól megy, minden képviselőnknek lesz egy mini-profilja, képpel, elérhetőséggel, hasznos információkkal, hogy milyen esetben célszerű hozzájuk fordulni. Ez egy ekkora kari HÖK esetében nem egyszerű feladat, de folynak a munkálatok, bizakodó vagyok a projekttel kapcsolatban. Fel szeretnénk élénkíteni az információáramlást az önkormányzaton belül, én ezt rendkívül fontos célként fogalmaztam meg a programomban is, ezért hoztuk létre a HÖKözlönyt, melyből minden érdekképviselő tájékozódhat a szervezetet érintő, kari, egyetemi, vagy akár országos történésekről is. A Kulturális Bizottság az elmúlt időszakban szorosabbra fűzte kapcsolatát a nagy budapesti színházakkal, valamint rengeteg új és remélhetőleg hagyományteremtő rendezvény várható tőlük szeptembertől. A Szociális Bizottság pedig továbbra is az élére szeretne állni különböző jótékonysági akcióknak, a Bölcsész Napok alatt a HÖOK-kal együttműködve több mint 150 ezer forintot sikerült összegyűjteni a kárpátaljai családoknak, ez hatalmas siker, nagyon büszke vagyok a srácokra.
– Miért maradt ki a programból az új Alapszabály tervezete?
Az Alapszabály módosítása egy folyamat – értelmezésem szerint nem tekinthető új célnak egy elnökség számára, hiszen az mindig az adott jogszabályi körülményekhez igyekszik igazodni. Az ELTE BTK HÖK Alapszabályának módosítása bőven az én megválasztásom előtt kezdődött el. Az erre a célra létrehozott eseti bizottság már február óta tevékenykedik, az ülésein hétről-hétre megvitatásra kerültek a legégetőbb kérdések. Az átdolgozott Alapszabályunk mára 99%-os, reményeink szerint rövid időn belül elfogadásra kerül. Ez lenne a biztosítéka annak, hogy új alapokról folytathassuk a megkezdett munkát szeptembertől.
– Mit gondolsz a közvetlen HÖK elnök választásról, amelyet több karon tavasszal már bevezettek és alkalmaztak? El tudnál-e ilyet képzelni a BTK-n?
A közvetlen elnökválasztásról hosszú polémia alakult ki a reformok kapcsán, rengeteg pro és kontra érv elhangzott a beszélgetések során. Egy ilyen kérdésben szerintem szerencsés meghagyni a kari HÖK-ök autonómiáját, döntse el mindenki belátása szerint, hogy saját önkormányzatára alkalmazható-e az adott felvetés, vagy sem. A BTK-n hatalmas hagyománya van a Küldöttgyűlésnek, melynek tagjait idén először a hallgatók közvetlenül választhatták saját szakos érdekképviselőik közül, az elnökjelölteknek pedig 500 támogatói aláírásra van szüksége, hogy egyáltalán jelöltté válhassanak. Meglátásom szerint a hallgatók és a szakos érdekképviselők között sokkal szorosabb bizalmi kapcsolat alakul ki az évek alatt, mint azzal az elnökjelölttel, aki a kampány alatt csak egy arc, egy szlogen, de a napi kapcsolat nyilván nincs meg a két oldal között. Fontos, hogy olyan hallgatók válasszák az elnököt, akik belelátnak a HÖK működésébe, dolgoztak már együtt az indulókkal, hisz ők jobban megítélhetik, hogy a jelöltek rendelkeznek-e a megfelelő képességekkel és kompetenciákkal a feladat ellátására. Ha olyan érdekképviselők döntenek az elnök sorsáról, akikben a hallgatók megbíznak, az egy sokkal ésszerűbb és számon kérhetőbb eredményhez vezet egy ilyen nagy Kar esetében, mint az ELTE BTK. Szerintem épp ezért – paradox mód – ,,közvetlenebb” a mi rendszerünk a közvetlen elnökválasztásnál.
A teljes elnöki programot itt, a Küldöttgyűlés jegyzőkönyvét pedig itt olvashatjátok.
Fotók: Vörös Tamás és Hegedüs Zita
