Betöltöttük azt a hiátust, amely az eltérő, nemzeti hatáskörben lévő oklevelek képzési szintjeinek problematikájából fakad – mondta dr. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a Magyar Képesítési Keretrendszert (MKKR) érintő sajtótájékoztatón február 24-én.
Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének (EKKR) létrehozásáról szóló 2008. évi európai uniós ajánlás kérte fel a tagállamokat, hogy hozzák létre saját nemzeti képesítési keretrendszerüket és biztosítsák az EKKR-rel történő megfeleltetést – mondta Maruzsa Zoltán.
Ezen ajánlás értelmében az uniós tagállamokban kiadott új bizonyítványoknak és okleveleknek hivatkozást kell tartalmaznia arról, hogy az adott képesítés a nemzeti és az európai keretrendszer mely szintjének felel meg. Az a cél, hogy átláthatóvá és összehasonlíthatóvá váljon az egyes országokban megszerezhető képesítések tartalma.
Az MKKR az EKKR-rel kompatibilis rendszerbe foglalja a különböző szinteken és formákban folyó képzések végén Magyarországon kiadott képesítéseket, illetve egységes szempontrendszer szerint mutatja be az egyes szinteken a tanulási eredményeken alapuló követelményeket. Az MKKR nyolc szintre sorolja be a képesítéseket négy deskriptor – a tudás, a képességek, az attitűd, valamint az önállóság és felelősségvállalás – mentén.
Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár szerint a legfontosabb feladat az összehangolás és szinkronizálás az első négy szintre vonatkozóan, melyek közül az általános iskola 4. osztályának az 1., az általános iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványnak a 2., a középfokú végzettségnek a 3., a szakképesítésnek pedig a 4. szint felel meg.
Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a szakképzés lényegében a 3., a 4., az 5. és a 6. szintet érinti. A képesítések besorolása 100 szakember bevonásával, illetve munkaerő-piaci szereplők megkérdezésével történt. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a szakiskolákban megszerezhető szakképesítéseket a 4. szintre sorolták be, míg az 5. szinten egyszerre szerepelnek a technikusi szakmák, valamint a felsőoktatási szakképesítések.
A felsőoktatáshoz tartozó szintek közül az 5. a felsőoktatási szakképzést, a 6. az alapképzést, a 7. a mesterképzést, a 8. szint pedig a doktori képzést jelöli – mondta Dr. Maruzsa Zoltán.
Jelenleg a formális képzések besorolása történt meg, de a későbbiekben az informális és a nem formális képzések szintekre történő besorolása is meg fog történni.
Forrás: www.edupress.hu
Kép: it-bridge.hu
