Minden állami ösztöndíjasként tanulmányait megkezdő elsőévesnek alá kell írnia a hallgatói nyilatkozatot. Íme egy kis összefoglaló tájékoztató arról, hogy mit is kell tudni erről a rettegett papírról.
A hallgatói nyilatkozatot (lánykori nevén hallgatói szerződést) minden elsőéves köteles aláírni, ha állami ösztöndíjasként kezdi el tanulmányait – függetlenül attól, hogy nappali, esti vagy levelező munkarendben, alap-, osztatlan vagy mesterszakon, esetleg felsőoktatási szakképzésen tanul. A nyilatkozatot általában legkésőbb a beiratkozáskor kell aláírni.
Azoknak a hallgatóknak is alá kell írniuk, akiket önköltséges helyre vettek fel, de később átkerültek államira – persze ilyenkor a nyilatkozatban szereplő vállalások csak az államilag támogatott félévekre vonatkoznak.
A nyilatkozat aláírása két kötelezettséget keletkeztet: az első, hogy a hallgató képzési idő legfeljebb másfélszeresén belül megszerzi a diplomáját, a második, hogy az ezt követő húsz évben legalább a tanulmányainak megfelelő ideig hazai munkaviszonyban dolgozik majd.
Ha valaki nem tudja időben befejezni a tanulmányait, vissza kell fizetnie az állami ösztöndíj felét, ha pedig nem teljesíti a hazai munkavégzésre vonatkozó kötelezettséget, akkor a teljes összeget.
Hogy mit jelent a hazai munkavégzési kötelezettség? Az érintettnek adott ideig bejelentett, hazai munkaviszonnyal kell rendelkeznie. Egy félév öt hónapnak, 150 napnak számít, tehát egy hároméves alapképzésért legalább 900 napot kell itthon dolgozni a diplomázást követő húsz évben. Azt nem határozzák meg, hogy a húsz éven belül mikor kell teljesítenetek a hazai munkavégzést, vagyis nem kell rögtön a diplomázás után elkezdeni a “ledolgozást”.
Fontos, hogy nem az eltelt idő, hanem az igénybe vett állami félévek száma alapján számolnak. Ha tehát párhuzamosan végez valaki két – államilag támogatott – alapképzést, és mondjuk négy éven belül megszerzi mindkét diplomát, akkor nem négy évet, hanem hatot kell majd “ledolgoznia” – hiszen mindkét alapszakon három-három évig vette igénybe az állami támogatást.
Sajnos a tanulmányok ideje alatt vállalt munka, ha az első diploma megszerzésének időszakáról van szó, akkor nem számít bele ebbe az időszakba. Viszont például az alapszakos támogatást “ledolgozható” a mesterszak elvégzése közben is, vagy ha párhuzamosan végez valaki két szakot, az első, államilag támogatott diploma megszerzése után vállalt munkával már csökkenthető a ledolgozandó idő.
Kivételek persze vannak: például a hitéleti képzésen tanuló állami ösztöndíjasok nem kötelesek “ledolgozni” a képzési időt, és más szabályok vonatkoznak rájuk akkor is, ha kicsúsznak a képzési időből. “Kedvezményt” kapnak azok is, akik önkéntes katonai szolgálatot vállalnak. Ezt az időszakot duplán számítják bele a ledolgozandó időszakba.
A külföldi munkavégzés pedig csak abban az esetben számít, ha az érintett szomszédos államokban élő magyar, ilyenkor a származási országban és Magyarországon is teljesíthető a vállalt kötelezettség.
És ha nem sikerül elhelyezkedni? Ha valaki álláskeresési járadékot kap, azt az időszakot is beszámítják. Emellett a terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS, új nevén csecsemőgondozási díj), a gyermekgondozási segély (GYES) és a gyermekgondozási díj (GYED) folyósításának ideje is számít.
Forrás: eduline.hu
