A múlt heti ELTE Hallgatói Önkormányzati (EHÖK) választás előtt beszélgettem Zaránd Péter elnökkel. Szóba kerültek az elmúlt év eseményei, aktualitások és a következő elnöki ciklusra vonatkozó tervek.
Hogyan értékelnéd az elmúlt év munkáját? Mi volt a legfontosabb cél, aminek a megvalósítására nagy erőket fordítottál?
Az elmúlt évben arra törekedtem, hogy egyfajta gondolkodásmód-váltást sikerüljön véghezvinni az EHÖK-ben. Számos olyan lépés van, amivel megteremtettük ennek az alapját, például nyilvánossá tettük a közéleti ösztöndíjakat. Magyarországon elsőként hoztunk meg egy ilyen fontos döntést, amivel nem külső kényszereknek kellett megfelelünk, hanem magunkkal szemben támasztottunk egy elvárást, miszerint egy olyan EHÖK-öt szeretnénk, aminek ha szükség van rá, van közvetlen kapcsolata a hallgatókkal, és ami a saját feladatait, és azok ellátását bemutatja – ehhez pedig egyértelműen legitimációra van szükség.
Ehhez a célhoz sokkal közelebb leszünk az elektronikus és az egyidejű választási rendszer jövő tavasszal történő bevezetésekor, ami történelmi pillanat lesz az ELTE HÖK életében, mivel mind a kilenc részönkormányzat egyszerre szavaz, ráadásul elektronikusan.
Ezen felül milyen konkrét intézkedéseket emelnél ki az elmúlt évből?
A minőségbiztosítási rendszer részeként idén ismételten növeltük az OMHV (Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése) kitöltöttségét, emellett fontos tárgyalásokat kezdtünk meg ennek megreformálásáról, vagyis arról, hogyan válhat valóban fontos eszközzé, ami beépíthető az oktatói előmeneteli rendszerbe, és hogyan lehet nyilvános az eredménye.
Az ösztöndíjrendszereket is megreformáltuk: az Erasmus kiegészítő támogatás esetén növeltük az összeget, illetve az egyetemi sportélet fenntartói, a sportösztöndíjasok is magasabb összegű jutalmat kapnak majd, a párhuzamos képzés kompenzációjának átalakítása pedig idén ősszel ér véget.
Ezen ösztöndíjemelésekre azért van lehetőségünk, mert a megadott keretből elődeinkhez képest nagyon kevés közéleti ösztöndíjat, jutalmat osztunk szét. Ezt azért tesszük, hogy minden másra, tudományra, kultúrára, sportra jóval többet tudjunk fordítani.
A hazai felsőoktatás-politikában milyen fontos, az ELTE-t is érintő változások történtek?
Mikor mi megkezdtük a munkát, a felsőoktatási kerekasztal munkája majdnem hogy véget ért, csak néhány dolgot tudtunk hozzátenni. Az a felsőoktatási stratégia, amit ez a kerekasztal elfogadott, tartalmazta a finanszírozási rendszer átírását, valamint a kancellári rendszert, illetve a szenátus jogköreinek visszaállítását, ami nagyon fontos, mert ezután a Szenátus választja majd a rektort, aki ezután sokkal szorosabban fog kötődni az intézményhez.
Idén új felsőoktatási államtitkár lépett hivatalba, kinek személyével kapcsolatban bizakodó vagyok, hiszen maga is volt hallgatói vezető. Palkovics államtitkár úr egyelőre abszolút partnernek tekinthető, a kapcsolatfelvételnél úgy láttam, hogy a felsőoktatási reform folyamataiba minél erősebben szeretné bekapcsolni a hallgatói önkormányzatokat.
Hogyan reflektálnál az elmúlt hetek nagy port kavart gólyatábori botrányaira?
Elsőként szeretném leszögezni, hogy mindenképpen külön kell kezelni a két esetet, ízléstelennek tartom azt, hogy ezeket összemossák. A TÓK gólyatáborában történt eset ügyében magam és a Hallgatói Önkormányzat nevében sajnálatunkat fejezem ki, és ezúton is hangsúlyozom, hogy minden lehetséges segítséget igyekszünk megadni a sértettnek és családjának.
A másik ügy, az ÁJK gólyatáborában történtek megjelentetése sajnos a sajtó a bulváréhségének kielégítésére szolgál. Az ELTE közel harminc gólyatáborában vettem már részt egyetemi éveim alatt, így én azt gondolom, hogy az ELTE gólyatáborai magas színvonalat képviselnek, minden esetben tükrözik a kari igényeket, és a hallgatókra soha nem erőszakolnak rá egyetlen feladatot sem.
Idén is több száz szervező vett részt önkéntes alapon a hivatásos rendezvényszervezők mellett a gólyatáborok lebonyolításában, nyarukat rááldozva arra, hogy hallgatótársaiknak jó táborokat szervezzenek. Ennek fényében szerintem abszolút méltánytalan, ahogy a sajtó kezeli és összemossa ezt a két ügyet.
Második alkalommal indultál az EHÖK választáson. Hogyan készült az idei elnöki program?
Tavasszal kezdtük el összeírni azt, hogy mik lesznek azok a meghatározó célok, amiket az egyes szakterületeken a következő évben véghez szeretnénk vinni. Ezeket a célokat, ötleteket kidolgoztuk bizottsági szinten az EHÖK nyári vezetőképzőjében, ahol megszülettek a kész projekttervek, amiket többlépcsős egyeztetés után beépítettünk a programba. A beadási határidő előtt pedig elkezdődött az összeszerkesztés, véglegesítés, lektorálás.
A kabinet összetételében milyen személyi változások történtek?
A közkapcsolati és a külügyi alelnök személye változik az új kabinetben, Molnár Dani helyett Dömötör Tamás Albert (BTK), Soproni Tamás helyett pedig Csukovits Balázs (TáTK) lép hivatalba. Emellett a pályázatokért felelős referens Horváth László helyett Csermák Attila (PPK, ISSZK).
Két új referensi tisztséget hoztunk létre, akik olyan feladatokat fognak ellátni, amik többletmunkaként jelentek meg az adott tisztségviselőnél, így szükséges volt a feladatkört külön posztra ruházni. Az egyik ilyen a gazdasági adminisztrációért felelős referens, Kőszegi Tamás (TÓK), a másik új tisztség pedig a tanulmányi rendszerért felelős referens, Orosz Gábor IK-s hallgató, a KolHÖK alelnöke.
Hol van az ELTE HÖK helye a magyarországi hallgatói érdekképviseletek között?
Hivatalba lépésünkkor elsőként azt vizsgáltuk meg, hogy a HÖOK működésében milyen szerepet tudnánk vállalni. Ma a HÖOK több szervezetében foglal helyet ELTE-s képviselő.
Ez után számba vettük, hogy melyek azok az intézmények, amik a saját területükön hasonlóan gondolkodnak, hasonló méretűek, és legalább annyira sikeresek, mint az ELTE. Ez nem volt nehéz, hiszen körbevesz minket a Corvinus, a BME és a SOTE. Ezzel a három intézménnyel hasonló a filozófiánk az érdekképviseletről, miszerint a tanulmányi és a szociális terület a fő feladatunk, míg a rendezvényszervezés inkább a dolog velejárója, nem lehet első helyen. Megismertük egymás modelljét, megnéztük, hogy kitől mit lehet tanulni.
Ezek a HÖK-ök mind-mind mást helyeznek előtérbe: a Corvinuson például számos bejegyzett hallgatói szervezet van, a BME-n az Egyetemi Hallgatói Képviselet a hallgatói életet fantasztikusan tudja egységben kezelni, és ezzel a felelősséggel évek óta élni tud. Nálunk az autonómia a legnagyobb érték, az, hogy sokszínűek vagyunk, ezt a sokszínűséget egységben tudjuk kezelni, amellett, hogy az autonómia nem azt jelenti, hogy anarchia van.
Milyen elvek motiválnak a munkád során?
Idéznék az évnyitó beszédemből: hogyha az ELTE-t egy könyvhöz hasonlítom, amibe csak oktatók és hallgatók írhatnak, akkor az igazi sikersztorik csak úgy születhetnek, ha azokat az oktatók és hallgatók együtt írják. Gondolok itt egy kutatásra, vagy bármilyen dologra, ami az egyetemnek dicsőséget hoz.
Elképesztő hátrányból indult a hallgatói önkormányzat, és elképesztő támadásokat kap ma is. Tudatosítanunk kell az egyetem vezetésében, és az egyetemet körülvevő közvéleményben: az egyetem márpedig a hallgatókról szól, és az egyetem vezetésében természetes, hogy hallgatók is részt vesznek.
Az elnökválasztó Küldöttgyűlésről írt beszámolónkat ITT olvashatjátok el!
Fotók: Szabó Vanda
