Dr. Borsodi Csaba, az ELTE rektorhelyettese a TV2 Mokka című reggeli műsorának vendége volt, ahol a ponthatárokról és az ELTE frissen felvett hallgatóiról esett szó.
Demcsák Zsuzsa kérdésére elmondta, hogy manapság nemzetközi tendencia a természettudományos szakok helyeinek növelése és ezzel párhuzamosan a társadalomtudományos képzések terének szűkülése. Az a létszámnövekedés azonban, amelyet a kormányzat az intézkedésektől vár, leghamarabb is csak három-négy év múlva fog jelentkezni a műszaki, gazdasági képzéseken. Ennyi idő ugyanis biztosan kell ahhoz, hogy a mostani vagy jövendőbeli gimnazisták már középiskolai tanulmányaik során, például a fakultációválasztásnál is alkalmazkodjanak az új felsőoktatási keretszámokhoz. Ráadásul mivel a hallgatók januárban úgy adták le jelentkezési lapjaikat, hogy nem számoltak (nem számolhattak) a későbbi létszámkorlátozásokkal, sokan jelöltek meg olyan szakokat, ahol később megnyesték a felvehető tanulók számát. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy sok olyan szakon, ahol csökkentették a keretszámot, a jelentkezők száma magas maradt.
A felvetésre, hogy mi lesz a garanciája annak, hogy azokról a szakokról, ahol csökken a ponthatár és nő a létszám, jó szakemberek kerülnek majd ki, Borsodi elmondta, hogy a pontok sokhelyütt a természettudományos szakokon is emelkedtek, illetve általában a hallgatók is jó eredményekkel rendelkeztek, a színvonalat tehát képesek lesznek tartani az intézmények.
És hogy mi a helyzet az ELTE-n? „Az ELTE jól járt, továbbra is stabilan tartja magát a statisztikák élén, hiszen például a BTK-ra vették fel a legtöbb hallgatót a karok közül” – mondta el a rektorhelyettes, majd hozzátette, hogy nőtt az érdeklődés az önköltséges helyek iránt is.
A jogon – a radikálisan csökkentésnek megfelelően – nagyon magas lett a ponthatár, de az államilag finanszírozott képzésre felvettek eredményének átlaga még így is magasabb a szükségesnél, hiszen 475 körül van – az biztos tehát, hogy „jó alapanyagban” nem lesz hiány.
A kérdésre, hogy mit tudnak tenni azok, akik nem kerültek be államilag finanszírozott képzésre, és nem tudják kifizetni a tandíjat, elmondta, hogy számukra a Diákhitel 2 vagy a tanulás melletti munkavállalás jelenthet megoldást.
