A bezártság alatti fáradtság vagy unalom miatt a legtöbben a Netflixhez fordulunk szórakozásért és pihenésért. A streamszolgáltató szépsége az, hogy az egyébként kiváló sorozatokon túl sokszínű választék van dokumentumfilmekből és tudományos műsorokból is – ez egyrészt szélesíti az opcióink spektrumát, másrészt lehetőséget biztosít arra, hogy a pihis órákat is hasznosan és tanulva töltsük.
Mindannyian ültünk már amiatt a gép elé, hogy a félévzárás stresszében fél-egy óráig ne a tanulnivalókra kelljen koncentrálnunk. Sorozatok és filmek sokaságából választhatunk ehhez, de nem csak a könnyű szórakozásra van lehetőség: konstruktívabb néznivalók is rendelkezésünkre állnak. Támpontként összegyűjtöttünk számotokra öt sorozatot és filmet, amikkel el lehet kezdeni a tudományos barangolást a Netflixen.
Explained / Van rá magyarázat
A Vox YouTube-csatornája egyetemi éveim kardinális felfedezései közé tartozik: rövid (5-15 perces) videóesszék briliáns újságíróktól, szerteágazó témákban. 2018-ban aztán a Netflixen is lehetőséget kapott rá a Vox, hogy 20 perces videókban megmagyarázzanak hétköznapi és egyáltalán nem közismert jelenségeket egyaránt. A portálra jellemző kreativitással, elképesztően precíz alany- és témaválasztással a sorozat sokkal több tudott lenni, mint a generációsan ambient-tévének számító Discovery bármelyik műsora: nem csak informálisnak álcázott, koncentrációt teljesen nélkülöző agyürítés történt, amikor néztem, hanem ténylegesen elkezdtem érdeklődni néhány tárgyalt téma iránt. A sorozatról elöljáróban annyit érdemes tudni, hogy pár rész – tematikáját tekintve – szigorúbb kategorizálás szerint valószínűleg nem esne a tudományos besorolás alá (például a K-Pop, az eSport, a tetoválás vagy a kalózok története), ennek ellenére viszont ezek az epizódok is érdekfeszítőek. Az Explained sorozat az aktuális történésekre is törekszik spin-offokkal reagálni, így külön minisorozatot kapott az elme, a szex, az amerikai szavazórendszer és a koronavírus is.
Bill Nye Saves The World
Az USA Öveges professzora a kilencvenes években hatalmas sikernek örvendett, több generáció számára is ikonnak számít – valójában a mai napig a legismertebb tévéstudós Neil deGrasse Tyson és David Attenborough mellett. Az eredeti show-ban különböző tudományos kísérleteket és elméleteket prezentált gyereksegítők bevonásával, de a felnőtt nézők száma is meglepően nagy volt (sikerének bizonyítéka legyen a 19 Emmy, amit a műsor öt éves futása alatt bezsebelt). Nye 2017-ben saját sorozatot kapott a Netflixnél, ami felépítésében hasonlít az eredeti koncepcióhoz, de a gyermekek helyett különböző kulturális személyiségek segítik (akár olyan nevek is, mint Steve Aoki, Tyler, the Creator, a Shop-Stopot rendező Kevin Smith vagy a Dokikból ismert Zach Braff). A műsor megközelítése inkább a talkshow felé húz, de az eredetire jellemző gyors tempó, jópofáskodás és apupoénok ugyanúgy szerves részét képezik, szóval mindenképp méltó bevezetés lehet itthon is a Bill Nye-kultuszba.
The Mars Generation / A Mars-generáció
Ha mégis hiányolnánk a fiatal tudósokat, A Mars-generáció tökéletesen tudja ezt kompenzálni. A másfél órás dokumentumfilmben néhány szenvedélyes és ambiciózus tini a fiatalság szívmelengető lelkesedésével vizsgálja, hogy mit ért el eddig az űrben az emberiség – és hogy mi lehetne a következő lépés (spoiler: a Mars). Konkrét választ nyilvánvalóan nem fogunk kapni arra, hogy miként és mikor lesz lehetséges a Marsra eljutni, de nem is ez a célja a doksinak: egy feelgood filmről van szó, ami többek között a fentebb említett Bill Nye és Neil deGrasse Tyson bevonásával egy átfogó képet akar adni az űrexpedíciók kevésbé ismert történéseiről, mindeközben éltetve és bátorítva a fiatal kutatókat szenvedélyük megőrzésére.
Unnatural Selection / Természetellenes szelekció
A 2019-es minisorozat a génmanipuláció témakörét járja körbe négy részen keresztül, annak minden tudományosan lenyűgöző és morálisan megosztó aspektusával. A génhekkelés fiatal tudományág, még kísérletinek számít, sokaknak mégis reményt jelent: egy HIV-pozitív szereplő a gyógyulás érdekében aláveti magát egy experimentális génterápiának, egy kisfiú pedig egy olyan ritka rendellenességgel küzd, ami miatt megvakulhat – édesanyja ezt próbálja orvosolni új génterápiával. Ezeket a megrázó, mégis reményteli történeteket persze komoly ismeretterjesztő kontextus öleli át, aminek a géntechnológia magyarázata legalább olyan fontos része, mint a jelenség morális vizsgálata. A kutatás fejlődésének objektív tényével szemben áll sok aktivista és bioetikus, akik megkérdőjelezik vagy ellenzik az emberiség ennyire aktív beavatkozását a természetbe. A sorozat szerencsére elég információdús ahhoz, hogy eldönthessük, a mi morális iránytűnk merre húz – úgy, hogy közben azért szórakozunk is.
Connected / Adatok és kapcsolatok
Latif Nasser tudományos újságíró új sorozatában hat rész során betekintést nyújt abba, hogy miként kapcsolódik egymáshoz az emberiség, és hogy miként kapcsolódik az emberiség az univerzumhoz. Az idén megjelent első évadot a kritikusok többsége éltette kreativitása és intellektusa miatt, és valóban meglepő analógiákat állít az emberiség és természet között – az ürüléktől az atombombákig. A Connected cím alatt a legmélyebb összeköttetéseket kell érteni: az első epizódban például körbejárja megfigyelés témakörében a babamonitorok, a disznófarmok, emberi arcfelismerés és egy költöző madárfaj közös gesztusait és működéseit, és a rész végére kerek, logikus egészet alkot belőlük. Ez a fajta tudományos legózás jellemző az egész sorozatra, és ez teszi látványossá, érdekessé és szórakoztatóvá.
A lista persze nem teljes, de félévzárásig remélhetőleg kitart. Jó szórakozást!
Kiemelt kép: samkriss