A világ első egyetemei mind Európában jöttek létre, mivel a régebbi ázsiai és afrikai intézmények még nem adtak akadémiai fokozatot. Az is igaz ugyanakkor, hogy magasfokú oktatási intézmények már régebben is léteztek Kínában, Egyiptomban és Indiában is. Ezek közül vannak, amelyek még ma is működnek.
Az első akadémiát Kr.e. 387-ben a görög filozófus, Platón alapította Akadémosz ligetében, Athén közelében, ahol diákjainak filozófiát, testnevelést és matematikát oktatott. Ezt nevezhetjük akár a modern európai egyetemek előfutárának is. Több városban is volt lehetőség különböző tanulmányok folytatására; a legismertebb ókori görög iskola mégis az Alexandriai Múzeum és Könyvtár volt. Platón után körülbelül ezer évvel a modern egyetemekhez hasonló intézmények alakultak Perzsiában és az iszlám világban is.
Az első európai középkori egyetemek Bolognában és Párizsban jöttek létre, ahol jogot, teológiát és orvostudományt tanítottak.
Magyarország legrégebbi egyetemei az 1367-ben alapított pécsi egyetem, illetve az 1395-ben létrehozott óbudai egyetem voltak, amelyek az 1410-es évekig működtek. A pécsi egyetem (mai nevén Pécsi Tudományegyetem) 1923-ban Erzsébet Tudományegyetem néven, a pozsonyi egyetem átköltöztetésével nyílt meg újra. Az I. Mátyás király és Vitéz János által 1465-ben alapított pozsonyi Academia Istropolitana 1467-ben négy karral kezdte meg a működését, de Mátyás halála után megszűnt.
Nézzünk meg néhány ma is működő intézményt részletesebben.
Forrás: hu.wikipedia.org
Bolognai Egyetem
A világ első, ma is működő egyeteme, amit 1088-ban alapítottak, és az egyháztól teljesen függetlenül tudott működni. Kezdetben főként jogi képzés volt az egyetemen, ahol a tanulni vágyók anyagi felajánlásért cserébe folyamatos képzést kaptak tanáraiktól. A fizetési rendszer a későbbiekben átalakult, és már a komplett befolyt összegből fizették az oktatókat.
A XII. században neves támogató csatlakozott az intézményhez, Barbarossa Frigyes személyében.
A Bolognai Egyetem viszonylag későn, 1364-ben csatlakozott be a teológia a képzési repertoárba.
Valószínűleg nem túl elterjedt információ, hogy a XIV. században két magyar rektora is volt az egyetemnek: Dörögdi Miklós és Uzsai János.
Olyan híres emberek jártak korábban erre az egyetemre, mint Dante, Petrarca vagy akár Boccaccio; ez a tény tovább növeli az egyetem presztízsét.
Az idő előre haladtával az orvostudomány vált kiemelkedővé az egyetemen, ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az anatómia kutatások során már mikroszkópot is használtak.
Az alapítás évének 800. évfordulóján, minden egyetem anyjának kiáltották ki (Madre delle Universitá). Tovább emeli az egyetem jó hírét és elismertségét, hogy a 900. évfordulóján Európa 430 egyetemének rektorai kivétel nélkül aláírták a Magna Charta Universitatum Europaeum névre hallgató dokumentumot, amiben elismerik a Bolognai Egyetemet, mint minden egyetem bölcsője. Az ezt követő években további aláírók csatlakoztak, így 752-re nőtt a létszám. Ebből 11 egyetem csatlakozott Magyarországról, összességében tekintve pedig 81 állam képviseltette magát.
Érdemes tudni azt is, hogy a Biblioteca Universitaria di Bologna őrzi a világ legrégebbi Tóra-tekercsét, mely kb. az 1155-1225 közötti időszakból származhat.
Idén a QS World University Rankings listáján a 177. helyet foglalja el az egyetem.
Forrás: portfolio.hu
Oxfordi egyetem
Nem tisztázott az alapítás pontos dátuma, azonban a bizonyítékok alapján vélhetően 1096-ban hozták létre az intézményt, viszont vannak, akik azt állítják, hogy korábban alapították. Az angol nyelvterületen ez a legrégebbi egyetem, és a Bolognai Egyetem után a második legrégebbi felsőoktatási intézmény, amely ma is működik. Hozzájárul az iskola jó hírnevéhez, hogy itt végzett 27 brit miniszterelnök, 20 Canterbury érsek, 12 szent, 47 Nobel-díjas és Sir Stephen Hawking is.
1167-ben II. Henrik megtiltotta, hogy az angol hallgatók külföldi egyetemre járjanak, ezért felgyorsult az egyetem fejlődése. 1209-ben éles ellentét alakult ki a város, valamint a diákok és az oktatók között, emiatt az oktatók egy része tovább állt és megalapította a Cambridge-i Egyetemet. A két intézmény rivalizálása több évszázados múltra tekint vissza, mégis hasonlóan működnek és épülnek fel.
Talán érdemes megjegyezni, hogy a felmérések szerint az említett két egyetem diákjai heti szinten 50%-kal több időt fordítanak tanulmányaikra, mint más elit brit egyetemeken. További érdekesség, hogy ugyanabban az évben a diákok nem jelentkezhetnek egyszerre mindkét helyre, hanem választaniuk kell, melyiket szeretnék jobban.
Az intézmény 2020-ban a QS World University Rankings listáján a 4. helyet szerezte meg.
Forrás: bgk.uni-obuda.hu
Padovai Egyetem
Alapításának éve vélhetően 1222; ez az a dátum, ami legkorábbiként szerepel az intézmény dokumentumai között. Az egyik legjelentősebb egyetem volt a kora újkori Európában.
Megalapításához hozzátartozik az is, hogy egy nagyobb, diákokból és tanárokból álló csoport otthagyta a Bolognai Egyetemet a nagyobb tanulmányi szabadság reményében. Kezdetben csak jogot és teológiát tanulhattak az ide járó diákok, azonban a kurzusaik száma idővel alaposan megnövekedett. 1399-ben az intézmény már két részből állt. Az Universitas Iuristarum polgári jogot és kánonjogot, az Universitas Artistarum pedig a csillagászatot, dialektikát, filozófiát, nyelvtant, orvostudományt és retorikát oktatta.
A XV. és a XVIII. század között az egyetem a kutatásairól volt híres; különösen az orvostudományban, a csillagászatban, a filozófiában és a jogban járt élen. Ez alatt az idő alatt az egyetem elfogadta a latin mottót: „Universa universis patavina libertas”. Ez annyit jelent, hogy Padovában a szabadság mindenki számára egyetemes.
Az idők során több külső tényező is befolyásolta az egyetem zavartalan működését. Ilyen volt például a faji törvény vagy éppen a második világháború is.
Később az állami szabályozás is megnyitotta az utat az előtt, hogy az olasz egyetemek nagyobb autonómiát kapjanak, hiszen az 1995-ben elfogadott új alkotmány nagyobb függetlenséget biztosított az egyetem számára. Amint azt a számtalan konferencia, kongresszus kiadványai mutatják, a modern Padovai Egyetem fontos szerepet játszik mind a tudomány, mind a kutatás tekintetében, mind európai, mind globális szinten.
Néhány híres személy azok közül, akik itt tanultak:
- Kopernikusz (lengyel matematikus és csillagász)
- Sir Francis Walsingham (I. Erzsébet angol királynő mesterkémje)
- Nathaniel Eaton (a Harvard Főiskola volt igazgatója)
- Giacomo Casanova (velencei kalandor, író)
QS World University Rankings listáján ebben az évben a 234. helyet tudhatja magáénak az egyetem.
Szerző: Gerencsér Zsófia
Kiemelt kép: maiutazás.hu
