2020 jelentős év a komolyzene világában. A német zeneszerző születési évfordulójához számos projekt és műsor került be a koncerttermek naptárába, melyek azonban a járvány miatt mindenhol szünetelnek. Programajánlók helyett most Beethoven életéből szemezgettünk néhány érdekességet.
„[…] a’ Budai Theatrumban Concert adatott, a’ mellyben egy Beethoven nevü hires muzsikus a’ Forte-Pianon való mesterséges jádzása által mindeneknek magára vonta a’ figyelmességét.” Így számolt be a Magyar Kurir Beethoven 220 évvel ezelőtti, első budai fellépéséről. Arról nincs pontos feljegyzés, hogy mit játszott ekkor, így a 126. opusszámú 3. bagatellt bátorkodom javasolni e cikk olvasásához.
Az ifjú Ludwig
Zenészcsaládba, a Beethoven házaspár második gyermekeként születik. Nagyapja, szintén Ludwig, udvari karmester, apja pedig tenorista, aki hamar felismeri a kisfiú tehetségét, így zenészkollégáit bevonva oktatni kezdi őt abban a reményben, hogy Mozart apjához hasonlóan csodagyermeket faraghat a fiából. Ezek a kezdeti képzések rendszertelenek, az apa pedig, az ital rabjaként, erőszakkal kényszeríti fiát az általa választott darabok gyakorlására, így akár az éjszaka közepén is a csembalóhoz ülteti. Tizenkét évesen lesz először állandó tanára Christian Gottlob Neefe személyében, aki a hangszeres játék mellett zeneszerzésre is oktatja, valamint első munkáiban is segít neki. Élete során tanárai lesznek még Joseph Haydn, Antonio Salieri, sőt az is elképzelhető, hogy Mozarttól is vett néhány órát, bár ebben a kérdésben máig nincs egyetértés a kutatók között. A rövid bécsi tanulmányút után még egyszer visszatér Bonnba, majd 1794-ben örökre búcsút vesz szülővárosától, és élete hátralevő részére az osztrák császárvárosba költözik.
Egy zseni kottán és levélpapíron
A Für Elise kéziratos vázlatának egyik oldala (Forrás: Beethoven-Haus Bonn, digitális archívum)
Beethoven az egyik legtermékenyebb zeneszerző, munkásságának rendkívüli vonása pedig az, hogy szinte minden műfajban alkotott. Mindenki számára ismert művei a IX. szimfónia IV. tétele, más néven az Örömóda, és a Für Elise c. zongoramű, ezeken kívül azonban számtalan további alkotást hagyott hátra. Állandóan dolgozott valamin, hol egy vonósnégyesen, hol egy variációs cikluson, hol egy négykezesen. Munkájáról egy 1801-ben kelt levelében következőképpen ír gyerekkori jó barátjának, az orvos Gerhard Franz Wegelernek: „komponálásaim sokat jövedelmeznek, és elmondhatom, hogy több megrendelésem van, mint amit éppen lehetséges teljesítenem”. Ha pedig nem zenével foglalkozott, leveleket írt, igaz, ő maga is beismerte, hogy nem sok időt tudott ezekre szánni. Talán ennek tudható be igen változatos helyesírása és a csapongó gondolatmenet, mely leveleit jellemzi.
A nyelvtani és strukturális hibák ellenére levelei érzelemdús hangvételűek és őszinték. Egy 1795-ös levelében, melyet szintén Wegelernek írt, miután nyolc hétig nem jelentkeztek egymásnál, a teljes szöveget a bocsánatkérésnek szenteli. Többek között így fogalmaz: „ó, hogy szégyellem magam előtted is, mint ahogy magam előtt is – szinte nem is merem újra a barátságodat kérni”.
Beethoven bocsánatkérő levele barátjához (Forrás: Beethoven-Haus Bonn, digitális archívum)
Legismertebb levele a „Halhatatlan Kedveshez” szól, melyet azonban címzett nélkül hagyott, így az máig rejtély maradt, hogy a Beethovennel kapcsolatban álló nők közül ki az, akit az „Angyalom, Mindenem, Énem” címzés illet, és akihez többek között olyan szavak szólnak, mint „akármennyire szeretsz is – én jobban szeretlek” és „szerelmed a legboldogabbá és a legboldogtalanabbá tesz egyszerre”.
Vajon ez a boldogtalanság okozhatta azt is, hogy Beethoven soha nem házasodott meg? És véletlen lenne, hogy ennek ellenére egyetlen operája, a Fidelio mégis a hitvesi szerelem és hűség erejét állítja központba? Főszereplőként egy olyan nőalakkal, aki mindent megtesz azért, hogy igazságtalanul bebörtönzött férjével újra együtt lehessen. Beethoven az 1805-ös ősbemutató óta többször is átdolgozta az operát, újra és újra tökéletesítve azt, egészen 1814-ig. Az ősbemutatóhoz tartozik egy anekdota is: A Don Pizarrót alakító Sebastian Meiernek nehézségei támadtak az egyik futam kiéneklésekor, mire az oda nem illő hangok hallatán a próbán résztvevők nevetésben törtek ki. A szólista, hogy megvédje magát, dühösen kiáltott fel: „A sógorom soha nem írt volna ilyen átkozott badarságot!” Meier sógora ugyanis Mozart volt…
Beethoven ma
Zenetudósok és MI-szakértők vizsgálják együttesen az egyik zenei változatot (Forrás: Deutsche Telekom)
Az emlékévre sokan sokféleképpen készültek: a Deutsche Telekom nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy mesterséges intelligencia segítségével találjon egy lehetséges változatot a X. szimfónia számára, melynek komponálása a szerző halála miatt abbamaradt. A mű kész lett, a bemutatóra várhatóan novemberben kerül sor.
Itthon a Budapesti Fesztiválzenekar írt ki pályázatot amatőr karmesterek számára, akik február 2-án dirigálhatták a Beethoven-maraton egyik koncertjeként a VII. szimfónia egy-egy tételét. A klasszikus zenei berkek mellett pedig a World BeatHoven Project keretében DJ-k és elektromos zenével foglalkozó művészek rögzítették a mester húsz művét különböző, nem európai hangszereken. A projekt weboldala itt, a teljes album pedig itt érhető el.
Zárásként eredetileg néhány koncert- és programajánló következett volna, ám a kialakult helyzet miatt most néhány otthonról hallgatható és nézhető darabot gyűjtöttünk össze:
Fidelio, Beethoven egyetlen operája
Salzburger Festspiele, 2015
IV. és VII. szimfónia
Berlini Filharmonikusok, vezényel Sir Simon Rattle, 2015 (a megtekintéshez egy egyszerű regisztráció szükséges)
32 variáció zongorára, melyből kitűnik, hogy milyen sokféleképpen értelmezhető ugyanaz a téma
Játsszák: Murray Perahia, Olli Mustonen, Evgeny Kissin
Egmont-nyitány, mely a legismertebb az összes, Goethe azonos című drámájához készült darab közül
Bécsi Filharmonikusok, vezényel Leonard Bernstein, 1990
Források:
Fejléckép: „Beethoven és a Rasumowsky kvartett”, Beethoven-Haus Bonn, digitális archívum
Péterffy Ida: Kis történetek nagy zeneszerzőkről
Alexander Wheelock Thayer: The life of Ludwig van Beethoven
A bonni Beethoven ház digitális archívuma
Zeitschrift für Musikwissenschaft, 1925–1926
A Deutsche Telekom projektbeszámolója
A levelekből származó idézetek a szerző fordításai.
