Az ELTE Társadalomtudományi Kara Szociopoly előadássorozatot hirdetett. A február 26-ai 2. fordulón a mi is ott voltunk. Beszámolónkat olvashatjátok.
A Szociopoly az a társas, ahol a játék kedvéért kicsit belebújhatsz a magyarországi mélyszegénységben élők bőrébe, és dönthetsz helyettük. Dönthetsz a gyermek iskoláztatásáról, ruháztatásáról. Dönthetsz arról, hogy elmész-e Szlovákiába szerencsejátékozni, vagy kihagyod. Kell biztosítás a házra, befizessük a csekket a hónapban? Rossz a gyerek szeme, megéri-e szemüveget csináltatni, hogy lássa a táblát az iskolában? Vagy felesleges, úgysem lesz a gyerekből semmi…?
A játék először társasjáték formájában jelent meg 2010-ben, Bass László szociológus nevéhez fűződik. Hosszas éveken át tartó (jelenleg is folyó) kutatásai adták az alapot a társasjáték mezőihez. A játék során több számadattal, tényekkel is szolgál az ő és kutatócsoportja által tapasztaltakról. A társasjátékban 30 mező van, vagyis a hónap 30 napján át menetelhetünk előre.
Két és fél órán keresztül alakíthattunk a családunk helyzetén. Cél, hogy a hónap végén ne kerüljünk mínuszba, esetleg pár ezer forintot át tudjunk vinni a következő hónapra. Mi, nézők négy család voltunk, egyenlő esélyekkel: anya, apa és két gyerek alkotott egy családot mind a négy csapatban. Ennek megfelelően a játék elején megkaptuk a havi juttatásokat két gyermekre: családi pótlékot, GYES-t, segélyt. Ebből kellett a hónapban gazdálkodnunk úgy, hogy bevásárlásra is költeni kell, rezsit is kéne fizetni. Közben döbbenten veszed észre, hogy a kiadások összege már a játék elején magasabb, mint az egész havi bevételed…
A játékmester, Bass László valahova Északkelet-Magyarországra helyezett el minket, szomszédok vagyunk egy Miskolc melletti elszegényedett faluban. Közmunka van, de kevés, közülünk csak egy családfő vállalhatja. Van egy helyi vállalkozó, akinél lehet ásni, szőlőt szedni… Ha belelépsz egy ilyen mezőbe, megérkezik az iszákos vállalkozó, ’a Lajos’, aki felajánlja a munkát. A csapat, vagyis a család ilyenkor megbeszéléssel eldönti, vállalják-e. Amennyiben vállalták, a kör végén még egy dologról kell dönteniük: legálisan vagy illegálisan? Legálisan 10 ezer, illegálisan 20 ezer…. Igen ám, de még így sem biztos, hogy kifizet ’a Lajos’, hiszen a nyakán van az adóellenőr…
A játék lehetőséget ad arra, hogy belegondoljunk a mélyszegénységben élők helyzetébe, sőt teljes mértékben átérezzük azt. Miért dolgoznak feketén, miért élnek segélyből? El sem tudjuk képzelni, hogy mennyire nincsen munkalehetőség, vagy annyira ismeretlen számára már a munka, ha felveszik, sem lesz maradása.
A játék egy remek érzékenyítő foglalkozás is, ahol a narráció segítségével rengeteg megdöbbentő tényt tudhatsz meg az egyik legszegregáltabb rétegről. A színészi játék segítségével még hatásosabb látni azt, hogy milyen viszontagságokkal kell szembenézni, milyen tényleg számolgatni a pénzt a hónap végén, hogy maradt-e elég.
A játék nem csak színházi előadás keretében érhető el, de akár otthonra is megvásárolható. Színészekkel egy interaktív színházi előadás részesei lehetünk, amely a közel három óra alatt teljesen magával ragadja a nézőit. A színészi teljesítmények előtt le a kalappal, annyira jól ábrázolják a különböző karaktereket, hogy szinte hihetetlen, hogy ugyanaz a színész játssza. A hangulata sokszor nyomasztó.
Ajánlom mindenkinek, aki kicsit ki akar szakadni a hétköznapokból, hogy a mindennapos problémáit elfelejtve egy időre találkozzon olyan helyzetekkel, amikben talán még sosem találta magát. A játék kibillent a komfortzónánkból. Váratlan és fordulatos. Nem tudhatod, hogy mely eseményeknek lesz később következménye. Olyan ez az egész, mint az élet: kiszámíthatatlan, és kell hozzá némi szerencse.
További információ: www. szociopoly.hu
Rendszeres előadásokért a Jurányi Házban katt ide!
A további fordulókért figyeld az ELTE TáTK Facebook-oldalát!
