Mi az a délibábos nyelvrokonítás? Hogyan nyelvészkedett egy matematikus? Mit gondolnak a mai egyetemisták a nyelvrokonság kérdéséről? Konferencia és kerekasztal a BTK-n.
250 éves a Demonstratio címmel tart konferenciát az ELTE Bölcsészkarán a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. A konferencia apropója, hogy idén 250 éves Sajnovics János korszakalkotó munkája, a Demonstratio, ami alapjaiban rengette meg a magyar nyelv rokonságának elméleteit. A konferencia helyszíne a BTK Kari Tanácsterme, ahol január 27-én délelőtt 9:30-tól zajlik az esemény. Megnyitót mond Juhász Dezső, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet igazgatója. A 20 perces előadások után 14:30-tól egy kerekasztal-beszélgetés is helyet kapott a találkozón. A szervezők mindenkit szeretettel várnak.
A konferencia címadó műve a kereken 250 éve publikált Demonstratio (teljes címén: Demonstratio Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse), amely Sajnovics János paradigmaalkotó műve. A jezsuita szerzetes műve alapjaiban változtatta meg a magyar nyelv rokonságáról való közgondolkodást, illetve ebben jelent meg először a Halotti beszéd nyomtatásban. Sajnovics műve egy norvégiai csillagászati expedíció keretében született, amit Hell Miksa, Mária Terézia csillagásza vezetett. Eredetileg VII. Keresztély dán király kezdeményezte az expedíciót, ezután bízta meg Mária Terézia a magyar jezsuitákat, hogy figyeljék meg a Vénusz áthaladását a Nap előtt 1769-ben a norvégiai Vardø szigetén. Sajnovicsnak ezen felül feladata volt, hogy tanulmányozza a térségben élő lappok nyelvét is. Végül az expedíciónak ez a mellékküldetése hozott áttörő tudományos eredményeket. Sajnovics először a két nyelv hangzásának, hanglejtésének hasonlóságára figyelt fel. Később a nyelvek szókészlettani, hangtani és alaktani egyezéseit is kutatta.
A Demonstratio címoldala
Sajnovics már egy évvel a túra után publikálta a kutatását, amely először negatív visszhangot váltott ki Magyarországon. Bár a nyelvünk eredetének kutatása ezzel a munkával indult el, mivel merőben ellent mondott a magyar nyelv eredetéről alkotott állásponttal, néhány kivételtől eltekintve először elutasítóan fogadták. Ellenben külföldön nagyobb sikereket ért el. Az eredetileg latinul írt művet hamar lefordították dán, finn és német nyelvre, magyarul azonban csak 1994-ben jelent meg. A nemesi származású jezsuita szerzetes utazását és örökségét eleveníti fel a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet konferenciája.
A konferencia hallgatósága tudomást szerezhet a délibábos nyelvrokonítás eredetéről. A terminus technicus a magyar nyelv rokonságára tett alternatív elméletek gyűjtőneve. Azok az elméletek tartoznak ide, amik délibábos, célorientált módon próbálják bebizonyítani, hogy a magyar a kínai, a japán, vagy éppen a héber nyelvvel rokon. Ezen túl konkrétan a Demonstratio kutatásmódszertana, az ebben megjelenő Halotti beszéd, illetve Sajnovics szerepe a számi és lapp helyesírás történetében is az előadások témái közt szerepel. Az előadók az ELTE-ről, a Debreceni egyetemről, a Jezsuita Levéltárból, a Magyar Földrajzi Intézetből, a Hadtörténeti Intézetből, de az MTA-ról is érkeznek. Mivel az előadók nemcsak a nyelvészet területéről érkeznek, ezért egy tudományterületek közötti, szélesebb kört lefedő konferenciára számíthatunk.
Az előadások után kezdődő kerekasztal-beszélgetés a nyelvtörténet és a nyelvrokonság iskolai oktatásáról fog szólni, Magyarországon és a határon túlon egyaránt. A beszélgetést Constantinovits Milán, az ELTE doktorandusza vezeti. Vitaindítók lesznek Békés Vera, az MTA Filozófiai Intézet kutatója, aki a rokonság jelentésére kérdez rá: mi a különbség az ugyanaz, a hasonló és a rokon között? Terbe Erika, az ELTE BTK adjunktusa a mai egyetemistáknak a nyelvrokonság kérdéséhez való hozzáállását ismerteti. Szentgyörgyi Rudolf (szintén az ELTE-ről) a nyelvrokonság tanításának módszertanához fűz megjegyzéseket. A kerekasztalon hozzászólónak felkérték továbbá Antal Gergelyt (az ELTE doktorandusza), Kubinyi Katát (ELTE) és Magyari Sárát (Partium Keresztény Egyetem).
A konferencia és kerekasztal-beszélgetés Facebook-eseménye itt érhető el.
A kiemelt kép és a beágyazott kép forrása.
