Megszűnő és átalakuló tantárgyak, óraszámcsökkentés, az irodalomoktatás újragondolása – ezek a legfontosabb módosítások az új Nemzeti alaptantervben. A diákok örülnek a terhek csökkentésének, míg a PDSZ elnöke kételyekkel fogadta a hírt. A pedagógiai paradigmaváltást ígérő dokumentum 2020 őszétől kerül bevezetésre.
Ősztől átalakul az órarend
Az új Nemzeti alaptanterv egyik 
legfontosabb pontja, hogy egyes tantárgyakat átalakítanak vagy teljesen megszüntetnek – utóbbi kategóriába tartozik az életvitel és gyakorlat nevű terület, mely alá az olyan témák tartoznak, mint a háztartástan, a KRESZ, a pályaorientáció, a gazdasági ismeretek vagy a családi élet. A Magyar Nemzet szerint a témák nem tűnnek el, csak más tárgyakba olvadnak, és átrendeződnek a hangsúlyok. Ugyanígy megszűnik a mozgóképkultúra és médiaismeret is, így a tárgyhoz tartozó témák ezentúl más órákba olvadnak majd bele.
Megjelenik azonban egy úgy tantárgy, a technológia és tervezés, amit lényegében a korábbi technika és az informatika összevonásaként kell elképzelni.
Az ember és természet emellett a továbbiakban természettudomány és földrajz néven fut majd, valamint átalakul az ember és társadalom terület is.
Eszközök, tankönyvek, iskola-előkészítő
Az új dokumentum a kötelező eszköz-, felszerelés- és helyiségjegyzék előírásait is újraszabja, ennek megfelelően a jövőben változások várhatók az iskolai oktatás infrastrukturális feltételeit illetően. Megváltozik a tankönyvrendelés is, melynek folyamatát a szűkös határidő miatt lerövidítik.
A NAT módosítása az óvodákat is érinti: mivel az idei évtől szigorúbbá váltak a szabályok az óvodai nevelés meghosszabbítását illetően, ezért a szaktárca szeretné, ha alaposabb felkészítést kapnának a gyerekek az iskolakezdésre. A kilencéves általános iskolát nem vezetik be, de az óvoda és az első osztály között megjelenik egy iskolai életre előkészítő szakasz egy szabadon választható felkészítő osztály formájában.
Csökkennek a diákok terhei
Az új NAT-ban megvalósul a régóta várt óraszámcsökkentés is: a heti maximális óraszám a korábbi 35 helyett ezentúl csak 34 lehet középiskolában. „Nekem 38 órám van. Személy szerint nagyon örülnék, ha maximum 34 órám lenne. Sokan mások is vannak így ezzel, tudom” – írta az Eduline egyik olvasója. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás mindemellett a Népszavának azt mondta: az, hogy heti 35-ről csupán 34-re csökkentik a diákok óraszámát, visszalépést jelent a korábbi, 2018 augusztusában kiadott NAT-koncepcióhoz képest, abban ugyanis 20 százalékos csökkentés szerepelt.
Emellett szemléletbeli változással is enyhítenék a diákok terhelését: az új NAT már nem a kötelező minimum óraszámokat írja elő, hanem a maximumot, aminél kevesebb idő alatt is megtaníthatja a tanár az anyagot.
Átalakul a magyartanítás
A korábbinál nagyobb szerepet kapott a tantervben Wass Albert és Szabó Magda, valamint most először bekerültek az olvasmányok közé Reményik Sándor, Kecskeméti Vég Mihály, Kittenberger Kálmán, Gyóni Géza, Széchenyi Zsigmond, valamint Kós Károly és Romhányi József művei is, sőt a híres krimiíró, Agatha Christie is megjelent.
Az általános iskolában továbbra is kötelező a Toldi és a János vitéz, emellett azonban bekerült Csukás István, valamint Jókai Mórtól A nagyenyedi két fűzfa című elbeszélés.
A középiskolai évfolyamokon továbbra is tananyag lesz Katona József Bánk bánja, Petőfitől A helység kalapácsa, Vörösmartytól pedig a Csongor és Tünde, Zrínyitől a Szigeti veszedelem, viszont megjelent Jókaitól A huszti beteglátogatók, Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet című regénye, továbbá újdonság Herczeg Ferenctől Az élet kapuja című regény.
Az új Nemzeti alaptanterv már 2017 óta formálódik, és a legújabb hírek szerint hamarosan nyilvánosságra kerül. Az újításokat úgynevezett felmenő-kivezető rendszerben, fokozatosan indítják el.
Források: Magyar Nemzet, Eduline
Képek forrása: Depositbox, Életmagazin
