13

cikk

Fekete bárányok a hetvenes években, avagy szabadegyetemi előadás az experimentális színházról

Beleszólhat-e egy előadás a társadalom működésébe? Miért ilyen éles a határ a független és a kőszínházi műhelyek között? Mi válthatja fel a realista irányzatokat? Hogyan alakult át a vizualitás, a test, a zene szerepe? Milyen világszínházi trendekhez tudunk kapcsolódni? Hová tűnt a kortárs dráma? Mi hívta életre a szerzői színházat? Milyen szerepük lehet a dokumentumszínházi előadásoknak? És egyáltalán: hol és mitől tart most a magyar színház? Ezeket a kérdéseket feszegeti a szabadegyetemi előadássorozat, mely a színház mindenkori mibenlétét tárgyalja, alkalmanként egy-egy szegmensére fókuszálva.

Olasz tájak és magyar modellek Czene Béla festményein

Czene Béla 1911-ben született Isaszegen, 1930-ban sikeresen felvételizett a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára (ma: Magyar Képzőművészeti Egyetem), ahol Rudnay Gyula volt a mestere. Czene hamar rátalált stílusára, a római iskola irányvonalát képviselte a harmincas években, klasszicizáló, mitológiai tematikájú festményeivel számos díjat nyert. Pár évig Rómában is tartózkodott, innét a kötődése az olasz vidékhez, s a kint töltött időt követően egyre jobban kiérződik kötődése a klasszikus reneszánsz alkotókhoz, többek között Ghirlandaio művészetéhez. A világháború után a hétköznapi életet választotta központi témájául, továbbá ekkor kezdte el sajátos technikai eljárásait alkalmazni, amely olyan egyedülálló hatást eredményez, hogy Czene Béla védjegyei azonnal odavonzzák a műkedvelő szemeket.

Bemutatkozik a kultúra rovat – Bernhardt Dániel

Új sorozatunkban az ELTE Online kultúra rovatának szerzői mutatkoznak be. A bemutatkozás formája tökéletesen rájuk bízott: esszé, öninterjú, listába szedett vallomás, képekkel, videókkal, linkekkel telepakolt tárca… Ami jön. Ami ők, az adott illető. Másodikként Bernhardt Dániel.

Woyzeck, magány és valóság – Interjú Bánki Gergellyel

A Woyzeck az európai drámairodalom egyik igen gyakran játszott műremeke, a Büchner írta dráma rendkívül jó lehetőséget biztosít az emberi kapcsolatok és jellemvonások mély tartalommal való ábrázolására. Büchner töredékes munkája a színházi oktatás egyik alapműve, mivel a szöveg kiváló lehetőséget biztosít a kísérletezésre, és szükségszerűen igényel is egyfajta kísérletező hozzáállást a szakma részéről, így az alternatív közeg kifejezetten kedveli nyitott struktúrája miatt.

Gothard Jenő, akinél a tudomány és művészet összeér

Minden magyar ember számára közismert, hogy számtalan területen értünk el kiváló eredményeket, napjaink modern technikája a magyar származású mérnökök nélkül valószínűleg alapjaiban lenne más. A színes televízió vagy a golyóstoll említésekor azonnal felvillan Goldmark Péter és Bíró László József neve, a Rubik-kockáról már nem is beszélve, de a lista szinte végtelen. Ezt mutatja Gothard Jenő munkássága is, amiről Dr. Kovács József, egyetemünk oktatója tartott előadást a Mai Manó Házban.

Művészetről könyvek között ‒ Figuratív festészet a Nemzetiben

Október 9-én nyílt meg a Magyar Nemzeti Galéria közel kilencven képet bemutató kiállítása, ahol a magyar közönség először ismerheti meg a 20. századi brit festészet egy rendkívül meghatározó irányát, a figurális festészetet. A tárlat kiemelt figyelmet fordít azon művészek munkásságára, akiket a szakirodalom összefoglalóan Londoni Iskolának nevez. A Művészetről könyvek között múzeumi beszélgetés-sorozat program keretein belül Fehér Dávid, a kiállítás magyar kurátora és Sepsey Zsófia művészettörténész beszélgetett az Írók Boltjában.

Szabadon megtekinthető Bucsi Réka Oscar-esélyes filmje

Egész Európát magával ragadta a nagyszerű animációs film, sorra zsebelte be a díjakat és a kritikusok sem győzték magasztalni Bucsi Réka alkotását, amit végre szabadon élvezhetünk, ugyanis a készítők egy húsz perces verziót tettek elérhetővé a Vimeo videómegosztó felületén.

Solar Walk from Reka Bucsi on Vimeo.

POKET Zsebkönyvautomata – Kultúra a gépből

Április 11-én, a költészet napján végre megvalósult a POKET elnevezésű kiváló ötlet a Sztalker csoport által, melynek célja az olvasás népszerűsítése és a klasszikus és kortárs művek térnyerésének elősegítése. A forgalmas köztereken elérhető automatáknak városösszehozó, közösségépítő szerepet is szánnak a projekt megálmodói.

Budapest100 – mi ott leszünk, az száz!

Idén újra megrendezik a Budapest100-at, ami a legkiválóbb tavaszzáró és egyben nyárindító kulturális program. Május 5-én és 6-án a szervezők a tereket és a tereket övező házakat helyezték középpontba. A városi placcok és épületek múltja vagy az ott élő emberek személyes története ugyanúgy kiemelt hangsúlyt kap a különböző programok során. Az ELTE Online biztosan ott lesz az eseményen, és be is számolunk majd az élményeinkről.

Ilyen volt az ELTE IK–TáTK–TÓK Gólyabál

A gólyabál meghatározó pillanat minden egyetemista életében, itt tudatosul igazán az emberben, hogy egy nagyon izgalmas és nagyon új közegbe került, továbbá az első félév közben szerzett stressz levezetésére is itt adódik kiváló lehetőség. Ez az az esemény, ahol végre barátokkal találkozik a hallgató, s nem kínosan feszengve indul neki, mint a gólyatábor idején. Most az ELTE IK, TáTK és TÓK gólyáinak tartott bálról olvashattok egy rövid összefoglalót.

London kicsit drága, de megéri – külföldi kultajánló

Remélem, nem csak én vagyok az, aki hiába van tizedjére egy városban, mégis újra és újra meglátogatja az állandó tárlatokat a helyi múzeumokban. Elvégre igazi bölcsészként jobb a valóságban is szembesülni a műkincsekkel, melyeket a „művtöri” szemináriumokon csak monitoron vagy könyvekben van lehetőségünk csodálni. Továbbá a kódexek sokat megélt példányait végre nem egy homályos fotó alapján kell bogarászni – bár a feladat így sem sokkal egyszerűbb. Egy szó, mint száz, végre élményekkel is gazdagodhatunk hallgatóként, nem csak ismeretekkel – a cikkben pénztárca- és bölcsészbarát londoni beszámolóm következik.

Rómeó és Júlia – Végre megtört az átok

Az ELTE Online szerkesztősége abban a megtiszteltetésben részesült, hogy részt vehetett a Fővárosi Nagycirkusz egyik legjobban várt produkciójának főpróbáján. Shakespeare-darabokat szeretettel interpretálnak újra és újra, hol több, hol kevesebb sikerrel. A szombati főpróbáról szubjektív élménybeszámolónk következik.

Ennio Morricone újra Budapesten varázsol batonjával

Október 18-án Ennio Morricone zeneszerző páratlanul terjedelmes életművéből fog nagyszabású koncertet adni Budapesten, a Papp László Sportarénában. A 89 éves művész legsikeresebb és legkedveltebb darabjai kerülnek a közönség „füle elé” október 18-án. A Cseh Nemzeti Szimfonikus Zenekar tagjai teszik még különlegesebbé az egyébként is rendhagyó koncertet, így a színpadon 200 zenész fogja követni Morricone karmesteri pálcáját – az úgynevezett batont.