2021. október 20-án elhunyt Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, kutató, a flow-élmény elméletének kidolgozója. A cikkben tudományos eredményei, életútja összefoglalásával, valamint legismertebb elméletének, a flow-elméletnek ismertetésével szeretnénk segíteni a méltó emlékezést.
Csíkszentmihályi Mihály Fiuméban született, 1934. szeptember 29-én. Gyermekként élte át a II. világháború viszontagságait, és viszonylag korán találkozott az identitásválság kérdésével, ugyanis nem érezte magát sem magyarnak, sem olasznak. A háborúval kapcsolatban pedig látta a felnőttek veszteségeit, megpróbáltatásait, a társadalomban eluralkodó káoszt, így egészen korán megfogalmazódott benne az igény, hogy megtalálja és jól definiálja azt a pontot, amikor boldogok vagyunk. Választ keresett arra, hogy a fásult, traumatizált emberek számára valamilyen térképet adhasson a boldogsághoz vezető út megtalálásához. Mitől válik az élet érdemessé arra, hogy megéljük?
Egy TED-beszélgetés során mesélt arról, hogy egy síelése alkalmával, amikor nem igazán volt pénze mozira, a hó pedig elolvadt, unatkozott, és valami izgalomra vágyott. Egy hirdetésben kiszúrta, hogy ingyenes előadást tartanak repülő csészealjakról. Jobb, mint a semmi alapon elment, majd kiderült, hogy nem kicsi zöld emberkékről van szó, hanem pszichológiai témákról, az előadó pedig Carl Jung volt. Ezt követően több könyvét is elolvasta, majd a pszichológia iránt érzett szenvedélyének élve Amerikában meg is kezdte szakos tanulmányait, miközben szállodában dolgozott, hogy fedezze költségeit. Az egyetemen oktatott pszichológiában csalódott, viszont oktatói kiszúrták tehetségét, ezért azt javasolták neki, hogy menjen át a Chicagói Egyetemre, ami az USA top tíz egyeteme közé tartozott, ő pedig megfogadta a tanácsot. Munkásságát Széchenyi-díjjal és a Magyar Érdemrend nagykeresztjével is kitüntették, valamint az MTA külső tagja is volt. Tanított a Claremont Graduate University Pszichológia és Menedzsment tanszékén, valamint a Chicagói Egyetem Pszichológia Intézetét és a Lake Forest College szociológia és antropológia intézetét is vezette.
A legnagyobb szakmai elismerést a nagyon összpontosított elmeállapot, azaz a flow-élmény koncepciójának megalkotásáért kapta. De hogyan jutott el az elmélet felállításáig? Hogyan érhető el a flow-élmény a hétköznapokban? Először művészek, főként festők és zeneszerzők kreatív, alkotói munkáját figyelte meg, ugyanis észrevette, hogy alkotás közben a művészek tulajdonképpen extázisba, transzba kerülnek, a külvilág teljesen megszűnik számukra, annyira leköti őket maga az alkotás élménye. A mára eltűnt nagy civilizációkkal kapcsolatban is ezeknek az extázis alatt konstruált kulturális emlékeit ismerjük (amfiteátrum, cirkuszok, templomok, monumentális épületek), ez azonban nem az adott civilizációk hétköznapjairól ad lenyomatot. A legfontosabb kérdése tehát az volt, hogy hogyan lehet az életnek ezt a koncentráltabb megtapasztalását elérni a szürke hétköznapokban. Erre a kérdésre született meg a flow-élmény tudományos leírása. A flow, azaz áramlat egy könnyed élmény, amiben a transzhoz hasonlóan involválódunk, miközben megszűnik a külvilág. Ilyenkor a figyelmünk tényleg az adott tevékenységre fókuszál. Az emberi elme koncentrálásra fordítható kapacitása azonban véges, maximum 110 bitnyi információt képes feldolgozni – tekintve, hogy egy ember mondandójának aktív hallgatása, megértése körülbelül 60 bitnyi információáramlást jelent, könnyű belátni, hogyha valamire igazán figyelünk, akkor nem sok kapacitásunk marad tudatosítani a külső zajokat, vagy éppen saját szükségletünket, mondjuk az éhségünket.
Régóta tudjuk, hogy az emberek boldogsága nem nő exponenciálisan a magasabb jövedelemmel. Amennyiben van annyi anyagi hátterünk, amiből az alapvető szükségleteinket fedezni tudjuk, nem hat a boldogságunkra – legalábbis hosszú távon – a magasabb bevétel. Így a siker mércéje sem lehet. Csíkszentmihályi által meginterjúvolt sikeres emberek, mint például a Sony vagy a The Body Shop megalapítója is úgy nyilatkoznak, hogy igazi sikert, boldogságot az olyan tevékenységek jelentenek, melyekkel valakiknek segítenek, valakinek jót tesznek, miközben ők maguk is élvezik a segítségig tartó úton végigvezető utat. A legtöbb modellben a képességet és a kihívás szintjét mérte, melynek kapcsán arra jutott, hogy a flow-élmény akkor érhető el, ha a kihívás és a képesség is magasabb az átlagosnál, ugyanis az izgalom az, ami kimozdít a komfortzónánkból, valamint az új helyzet miatt más aspektusokat tanulhatunk meg.
Szeretnél többet tudni a flow-élményről? Olvasd el az elméletet leginkább kidolgozó könyvét Csíkszentmihályi Mihálynak, amit Flow. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája címen találsz meg antikváriumokban és a könyvesboltokban. A flow legyen veled!
A cikk és a képek forrásai: Wikipédia, Forbes
