Újból megrendezi hagyományos konferenciáját az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, a TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék, valamint a Magyar Földrajzi Múzeum. Az idei esemény a „Katasztrófák után. Természeti csapások, járványok és ökológiai folyamatok a történelemben” címet viseli. A jelentkezési határidő a konferencián való részvételhez 2021. február 28.
1666. június 20-án a lőcsei krónikába a következő különös és félelemre okot adó jelenséget jegyezték fel: „Iglón Frohn Menyhértné prefektusné tavában a ház mögötti kertben az a csoda történt, hogy a víz a tóban vérré vált, hogy a halak benne mind elpusztultak, és a levelek körülötte vérszínűek lettek; ezt a megváltozott vizet magam láttam, s nagyon csodálkoztam és megdöbbentem miatta, a víz nem is tisztult fel újból, hanem erősen bűzlött, úgyhogy le kellett engedni. Isten könyörüljön rajtunk, és fordítsa el rólunk a szerencsétlenséget.” (Lőcsei krónika, 301.)
Hain Gáspár „Szepességi avagy lőcsei krónikája” tele van olyan különös természeti jelenséggel, ami a kor embere számára megmagyarázhatatlan. Akkoriban még nem keresték ezeknek az érdekes történéseknek az okát, nem kutatták azok ok-okozati összefüggéseit, amelyek esetleg az emberi tevékenységgel is kapcsolatban állhattak. A környezetben bekövetkezett, számukra rendkívüli jelenségeket szimbolikusan értelmezték. Jelként fogták fel őket, amik alapján az isteni univerzum és az emberek világa közötti harmónia megbomlására következtettek.
Vitathatatlan, hogy az egyre erőteljesebben jelentkező globális klímaváltozás és annak következményei okozzák a legnagyobb problémákat a 21. század embere számára. Wolfgang Behringer német történész A klíma kultúrtörténete című könyvében így jellemezte az éghajlatváltozást és az emberi társadalmak viszonyát: „A klíma változik. A klíma mindig is változott. A kultúra kérdése, hogy hogyan reagálunk rá.” (W. Behringer: A klíma kultúrtörténete, 2008. 282.)
,,Ami elkerüli a figyelmünket (…) az egy sokkal álnokabb fajtája a kihalásoknak: az ökológiai kapcsolatok széthullása.” – hívta fel Daniel H. Janzen a figyelmet korunk klímaváltozásának egyedülálló voltára a Science folyóirat hasábjain. A híres ökológus szerint Földünk ma a hatodik nagy kihalási esemény tanúja, ami abban különbözik az eddigiektől, hogy döntően egyetlen faj okozza: a Homo sapiens és utódai.
Az idei évben is sor kerül az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, a TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék, valamint a Magyar Földrajzi Múzeum hagyományos konferenciájára, immáron ötödik alkalommal.
A 2021-es értekezlet témája a természet, a táj és az ember kapcsolata lesz. A szervezők olyan előadásokat várnak, amelyek a társadalom- és a természettudományok kutatásaival, módszereivel és eszközeivel járják körbe a fentebb említett témakört.
A konferencia szervezői a következő tematikai egységeket ajánlják a jelentkezőknek:
- Gazdasági tevékenység, ipar, mezőgazdaság és az antropogén felszínformálás
- A környezet átalakítását, használatát érintő átgondolt mérnöki beavatkozások
- A környezet mint identitáshoz kapcsolódó érték, a nemzeti táj fogalmának a megszületése
- Természeti csapások elhárítása és a tudomány szerepe a környezethasználatban
- A preindusztriális vagy tradicionális társadalmak és a környezet kapcsolata
- Természeti katasztrófák és megjelenésük a történelmi forrásokban
- Katasztrófateóriák a tudományok történetében, katasztrófaturizmus a történelemben
- Történeti tájrekonstrukciós vizsgálatok a természeti katasztrófák összefüggésében
Jelentkezni az előadás 1000-2000 karakter terjedelmű absztraktjának elküldésével lehet. Az absztraktokat a dimenziok.konferencia@gmail.com e-mail címre várják. Jelentkezési határidő: 2021. 02. 28.
A részletes pályázati kiírás itt tekinthető meg.
Forrás: ELTE Hírek, Dimenziók V. pályázati kiírás
Képek forrása: Természet Világa, Only In Your State
