Az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatói és diákjai 2018. november 14-én szolidaritási és információs sztrájknapot szerveztek a felsőoktatás autonómiáját érintő intézkedések elleni tiltakozás kifejezéseképpen. A Kar által szervezett kezdeményezés támogatásra talált, az Eötvös Loránd Tudományegyetem számos intézete, tanszéke, valamint Budapest és az ország több felsőoktatási intézménye, kutatóintézete szolidaritást vállalt az eseménnyel.
A 2018. november 14-én megvalósult szolidaritási és információs sztrájknap célja a felsőoktatásban és a tudományos világban bekövetkező változásokra, átalakításokra való figyelemfelhívás volt. Az esemény fontos célkitűzése a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak beszüntetése elleni tiltakozás volt, azonban a beszélgetések, egész napos előadások és fórumok az események tágabb kontextusban való elhelyezését és megértését segítették elő.
A szolidaritási nap öt panelből épült fel. A délelőtti előadások során a hallgatók 15 perces előadásokon vehettek részt, mely során a társadalmi nemek témakörét szociálpszichológiai, irodalomtudományi, szociológiai és művészettörténeti kontextusban dolgozták fel. Ezt követően társadalmi problémákat érintő kiscsoportos foglalkozások, vitakörök alakultak, mely során a résztvevők – a teljesség igénye nélkül – megismerkedhettek a felsőoktatás jogi szabályozásának háttérével, a társadalmi és iskolai integráció kapcsolatának témakörével, a társadalmi nemek kutatásának problémájával, valamint az ENSZ fejlesztési céljaival.
14 órától a résztvevők az Oktatói Hálózat szervezésében megvalósuló, a felsőoktatás jelenéről és jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt. Az Oktatói Hálózat – mely az alapítása óta a felsőoktatás szabadsága, demokratikus értékeinek megőrzése érdekében tevékenykedik – az ELTE Társadalomtudományi Karának működésében is aktív szerepet játszik. A Hálózat számos fórumbeszélgetést, a Hallgatói Hálózattal való együttműködést szervezett. A szolidaritási nap keretében megvalósuló beszélgetésen az ELTE BTK, TáTK és TTK, a CEU és a Corvinus is képviselve volt.
A kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők különböző témakörök mentén ismerkedhettek meg a felsőoktatás aktuális helyzetével. Bemutatásra került egy, a felsőoktatásból való „lemorzsolódást” vizsgáló ELTE-s kutatás. A „lemorzsolódás” – tehát a felsőoktatás diploma megszerzése előtti elhagyása – világszerte ismert jelenség. Országonként, egyetemenként és karonként is eltérő arányban esnek ki a hallgatók a felsőoktatásból, mely dinamika önmagában véve nem aggasztó: sokan már az egyetemi éveik kezdetén rádöbbennek arra, hogy mást szeretnének tanulni, ezért a felsőoktatási rendszer rugalmasságának köszönhetően azt könnyen el is hagyhatják. Azonban a természetes folyamat mellett számos más, a lemorzsolódást elősegítő tényező is kimutatható. Az eddigi kutatások alapján elmondható, hogy a felsőoktatásból jelentős mértékben a férfiak, az idősek és az önköltséges képzésre járók estek ki. A jelenleg folyó kutatás azonban más folyamatokat is azonosított. Aktuálisan a felsőoktatásból nagy számban hullnak ki azok a tanulók, akik közvetlenül az érettségi után kerültek a felsőoktatásba, a leendő első generációs értelmiségiek. Ők sok esetben anyagi okok miatt nem tudják folytatni a megkezdett tanulmányaikat. A sok tekintetben azonban rugalmatlan magyar oktatási rendszer nem tud megbirkózni azzal a nehézséggel, hogy mind az alap-, mind a mesterképzéses hallgatók jelentős része heti 20-30 órában dolgozik. A munkavállalás oka nem feltétlenül a szakmai tapasztalatszerzés, hanem a megélhetési költségek finanszírozása. A munkaerőpiacon megfigyelhető munkaerőhiány – melynek hatására a cégek diplomával nem rendelkező alkalmazottakat is foglalkoztatnak – is erősítheti a lemorzsolódás jelenségét. A hallgatók munkavállalása során megfigyelhető, hogy a rossz szocioökonómiai státusszal rendelkező hallgatók kényszerülnek a rosszul fizető munkák közül választani, mely folyamat eredményeként még kiszolgáltatottabbá válnak.
A hallgatókkal kapcsolatos fókuszcsoportos interjúra alapuló kutatás megismerése után a fórum résztvevői felidézték a Társadalmi tanulmányok és a Nemzetközi tanulmányok szakok megszüntetése körüli problémákat. 2014-ben több akkreditált felsőoktatási szak került veszélybe, többek között olyanok, melyek az országban egyetlen helyen, innovatív módon működtek. A Társadalmi tanulmányok képzés a bolognai rendszer elvárásai alapján épült fel, a szakon hallgatók a tudományterületek széles körével ismerkedhettek meg az alapképzés alatt, mely alapdiploma számos mesterképzésre való bejutás tett lehetővé. A finanszírozási problémák hatására azonban a Szociológia és a Társadalmi tanulmányok képzés közötti szaktávolság csökkent, az alapképzésen meghirdetett órák jelentős részét összevonták. A 2014-ben megszületett törvény számos felsőoktatási szakot érintett, a szervezők szerint akkor az egyetemek, a karok és a szakok között nem alakult ki szolidaritás.
A szolidaritás hiánya elvezet bennünket a Társadalmi nemek tanulmánya képzést illető problémakörhöz. A „gender” szó nemzetközi viszonylatban visszás, sok esetben negatív megítélésű. A tudományterületen kutatók és a kutatási témák nem állnak kapcsolatban a társadalom jelentős részét, az alsó társadalmi osztályokat érintő problémákkal, így a szolidaritás sem várható el ezektől a csoportoktól.
A piac felsőoktatásba való bevonulása kulcsfogalomként jelent meg a beszélgetés során, az ELTE TTK és BTK finanszírozási, költségvetési problémái is a felszínre bukkantak. A Természettudományi Kar költségvetési problémái a gyakorlati oktatás ellehetetlenülését eredményezték, a fokozatos létszámleépítés az oktatási tevékenység átalakításához vezetett. A felszólalók véleménye szerint változások hatására mind az oktatók, mind pedig a diákok frusztrálttá váltak, az egyetemen való tanulás mint „élmény” eltűnőben van, a hallgatók a felsőoktatásban való jelenlétet sokkal inkább „versenyként” élik meg. A felsőoktatás bizonytalansága a motivációra is negatív hatással van.
Az ELTE – mely a tudás megteremtésének és megszerzésének ideáljára épült – egyre nehezebb helyzetekkel kell, hogy megbirkózzon. A bolognai rendszer rossz adaptálása, az oktatói és hallgató túlterheltség, a kiszámíthatatlanság, a finanszírozási problémák, valamint számos más hatás együttesen eredményezte a szolidaritási nap ötletének megszületését, megszervezését, valamint ezeknek az okoknak a hatására nyerte el az ország számos intézményének a támogatását. A szolidaritási nap az ELTE HÖK szervezésében megvalósuló Hallgatói Fórummal, valamint filmvetítéssel zárult.
Forrás: Szolidaritási és információs sztrájknap; Oktatói Hálózat; Facebook
