Az ELTE Állam-és Jogtudományi Kar 2018. március 22-én A Jogtudomány Napja címen jubileumi konferenciát szervezett a karalapítás 350. évfordulójának megünneplésére. A konferencia két részből épült fel, a program első felében az „ELTE Ígéretes Kutatója” elismerés kitüntetettjei tartottak előadást, míg a program második részében Kuncz Ödön, gazdasági és kereskedelmi jogász, egyetemi tanár emléke előtt tisztelegtek az előadók.
A jubileumi konferenciát Varga István egyetemi tanár és dékánhelyettes köszöntője nyitotta meg, melyet az „ELTE Ígéretes Kutatója” elismerés kitüntetettjeinek előadása követett. Fuglinszky Ádám habilitált egyetemi docens a kártérítési felelősség szabályairól, Siklósi Iván adjunktus a custodia-felelősség határainak problematikájáról, Hoffman István habilitált egyetemi docens a helyi önkormányzatok szociális közszolgálgatási feladatainak összehasonlításáról, míg Kajtár Gábor adjunktus nemzetközi témáról, a terrorizmus elleni önvédelem nemzetközi jogban való megjelenéséről tartott előadást. A szekciót levezető elnök Varga István volt. A hozzászólásokat és vitát követően elkezdődött a programsorozat második része, mely Kuncz Ödön egyetemi tanár emléke köré épült. A szekció levezető elnöke Menyhárt Attila egyetemi tanár volt.
A program második része Kisfaludi András egyetemi tanár Kuncz Ödön emléke és emlékiratai című előadásával kezdődött. A oktató háláját fejezte ki a Kuncz család felé, amiért a kutatók rendelkezésére bocsátották a kéziratot, és ennek eredményeként elkészülhetett a kiadvány. Az előadó az emlékiratokat mint történelmi, irodalmi, művészeti és magánéleti irományokat definiálta, melyeket áthat a szakmaiság, a tudományért való küzdelem. Kisfaludi András a rendszerváltás(ok) Kuncz Ödön szemszögéből megélt kalandjait tárta a közönség elé. Igaz, hogy a gazdasági és kereskedelmi jogász az 1989-es rendszerváltást nem érte meg, azonban munkássága nagy hatással volt a változást követő évtizedekre, a karon történő oktatásra, így annak is részesévé vált. A második világháború és annak következményei negatívan hatottak Kuncz Ödön szakmai pályafutására. Azt megelőzően kétszer töltött be a Karon dékáni pozíciót, 1944 és 1945 között – az előadó által első rendszerváltásnak nevezett időszakban – a második prodékáni tisztségét töltette be. Ekkor a kor politikai nyomásának eredményeként nyugdíjazási kérelem benyújtására kötelezték a jogászt, a tisztsége így megszűnt. Ezzel párhuzamosan a Magyar Tudományos Akadémia tanácskozó tagjává minősítette vissza, a tudományos életből kiszorult. A korban egyre hangsúlyosabbá váló szovjet nyomás és ideológia a Kuncz Ödön által kutatott és oktatott témát, a gazdaságjogot burzsoá témának minősítette, mely – általuk imperialistának tartott tudomány – nem kapott helyet a magyar felsőoktatásban. Az oktatói és akadémiai tevékenységének háttérbe szorulása mellett a jogász változásokat próbált elérni, a kor jogi folyóiratának, a Jogi Szemlének a felfrissítésén munkálkodott. Munkáját a politika ezen a téren is akadályozta, ezért megalapította a korszak konkurens folyóiratát Gazdasági Jog címen. Az 1989-es rendszerváltás után a Kuncz Ödön által oktatott gazdaságjogot ismét beültették a magyar jogba, illetve a felsőoktatásba, azonban az akkori oktatók legidősebbjei emlékeztek csupán az akkora újra kurrensé vált témára, mivel az államszocializmus alatt kinevelt jogász generációnak nem adhatták át ezt a tudást. Lévén, hogy Kuncz Ödön a gazdaságjog témáját átfogóan és egyetemi szinten tanította, összegző munkái alapján el lehetett sajátítani az anyagokat, a magyar jogászképzés az ő munkásságának köszönhetően lett rehabilitálva.
Kuncz Ödön, egyetemi professzor
A szekció második előadását Veress Emőd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója tartotta meg, aki Kuncz Ödön erdélyi kötődései címen tartott előadást. Kuncz Ödön Aradon született, tanulmányai és tudományos munkája Kolozsvárhoz köthetők. Az egyetemi évei aktívan teltek, majd a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen 1914-ben egyetemi tanár kinevezést kapott. Az első világháború eseményei miatt Budapestre költözött, ott folytatta oktatói tevékenységét.
A harmadik előadó, Vékás Lajos professor emeritus A két háború közötti Jogi Kar Kuncz Ödön visszaemlékezései tükrében címmel tartott előadást. Az ezt megelőző előadás alapján megtudhattuk, hogy Kuncz Ödön nem Budapesten kezdte meg oktatói tevékenységét, az élete 1919-től kötődik a fővároshoz. Először az 1920-ban alapított –érdekes jogi státuszban lévő, egyik egyetemhez sem tartozó – Közgazdasági Karon kapott professzori állást, ahol a kolozsvári egyetemmel ellentétben több száz fő előtt tartott előadásokat nyolc éven keresztül kereskedelmi és hiteljogi témákban, majd 1928-tól az akkori Pázmány Péter Tudományegyetemen töltött be vezető professzori állást. A korban az oktatókat a Kari Tanács meghívására választották, Kuncz Ödönt a 14 tagból álló testület 10 tagja támogatta, szavazta meg.
A konferencia záró előadását Székely László adjunktus Kuncz Ödön és a művészetek címmel tartotta meg. Az előadása során hangsúlyozta, hogy a professzor munkássága és művészete nem választható szét, a jogot mint a cselekvés művészetét értelmezte. Ez a gondolat Kuncz Ödön ars poeticájának is tekinthető. A professzor az irodalom, a képzőművészet és a zene területén is kiemelkedő tehetség volt, a tanulmányútjai során szerzett tapasztalatok és az ott megismert emberek és élettörténetek inspirálták. Az irodalommal már kisgyermek korában találkozott, az akkor olvasott művek, mint Defoe Robinson Crusoe-ja, illetve Swift Gulliver utazásai című regénye szociális problémák tárházát tárták az akkor az érdeklődő fiatal elé. A gimnáziumi évei során sem veszett ki belőle az alkotási vágy, rajzolt, festett, szavalt, az iskolai önképzőkör tagja volt. Saját visszaemlékezéseiben említi meg, hogy a művészet élményt és vigaszt nyújtott számára, emellett elvonta a káros és rossz dolgoktól, mint a cigaretta és az alkohol. Fiatalkora óta vonósnégyesben játszott brácsán, illetve hegedűn, felnőttkorában is erőt adott és kikapcsolódást nyújtott számára a zene. A jogász karrierjébe mindent beleadott, amit tanult, illetve azt az erkölcsi habitust is, mely benne kibontakozott. Ady Endre és Mikszáth Kálmán magyar irodalmárok munkásságát tisztelte, „kedvenc” filozófusaként Blaise Pascalt nevezte meg.
A konferencián jelen volt Kuncz Magdolna, Kuncz Ödön unokája, a 2011-ben a Kuncz család családtörténetének felkutatására, a történelmi, tudományos vagy kulturális szempontból kiemelkedő családtagok életművének munkásságára, szellemi és kulturális hagyatékénak megőrzésére, valamint a fellelhető dokumentumok megóvására és kategorizálására létrehozott Kuncz Alapítvány elnöke, akinek kezdeményezésére és munkájának köszönhetően feldolgozásra és megjelenésre került Kuncz Ödön kézirati hagyatéka. Az alapítvány, a kiadvány és az ELTE Jogi Karán működő Kuncz Ödön Jogi Tudásközpont szorosan együttműködve célul tűzte ki a fiatal jogásznemzedékek segítését, támogatását. Az alapítvány részletes munkájáról az alábbi linken tájékozódhatnak az érdeklődők.
Az egész napos programsorozat méltó módja volt a karalapítás 350. évfordulójának megünneplésére, Kuncz Ödön életének és munkásságának megismerése, valamint a nyilvánosságra hozott kéziratok inspirálhatják a jogászok nemzedékeit a tudományos tevékenységek hivatásként való értelmezésében.
