A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kidolgozott és először meghirdetésre kerülő Élvonal – Kutatói kiválósági Programban 12 kutatócsoportvezető nyert támogatást, köztük Demetrovics Zsolt pszichológus, addiktológus, az PPK Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára, valamint Katz Sándor fizikus, a TTK Fizikai Intézetének egyetemi tanára.
Az idén életre hívott programra 45 pályázó adta be jelentkezését, mintegy 11,5 milliárd forintos támogatási igénnyel. Az ELTE-ről hat pályázatot adtak be és ezek közül kettő került a győztes pályázatok közé. Demetrovics Zsolt és Katz Sándor projektje is közel 300-300 millió forintban részesülhet a következő öt évben, amelyet kutatócsoport létrehozására vagy tovább bővítésére, valamint világszínvonalú kutatásai céljaik magyarországi elérésére fordíthatnak.
Az idén beérkezett pályázatok többsége a matematikai, fizikai, kémiai és mérnöki tudományok, valamint az orvosi és biológiai tudományok területéről érkeztek be. A fennmaradó pályázatok mintegy fele-fele arányban a bölcsészet- és társadalomtudományok, valamint az agrár-, ökológiai, környezet- és földtudományok között oszlottak meg.
Amellett, hogy az ELTE két kutatója is a nyertesek között található, nem mehetünk el a további nyertesek mellett sem. A díjazottak fele az ELTE-n végezték el tanulmányaikat. Többek között Gránásy László fizikus, Kállay Mihály vegyész, Reményi Attila biológus, Stipsicz András matematikus. Ilyen fényes siker mellett egyetemünk méltán lehet büszke a magas oktatási színvonalra.
Demetrovics Zsolt pszichológus, addiktológus, kulturális antropológus, egyetemi tanár, az MTA doktora; az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) dékánja, Pszichológiai Intézetének igazgatója és a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője.
Februárban “Az ELTE Arcai” videósorozatban többek között a drogfüggőségről beszélt, valamint arról, hogy egyes emberek miért válhatnak függővé, valamint arról is beszélt, hogy azok, akik nem váltak függővé, miért nem. Véleménye szerint nem a drog teszi az embert függővé, hanem az ember központi rendszerre reagál más módon a különböző szerekre.
2011-ben megalapította a nemzetközi szinten is elismert Journal of Behavioral Addictions szak-folyóiratot. Amely olyan szaklap, ami a viselkedési addikciókkal foglalkozik. A legújabb kutatásaik során már nem csak a drogfüggőségeket kutatják, hanem a szerencsejáték-függőséget is valamint az új évezred egyik legnagyobb szenvedélybetegségévé váló internet-, valamint a szintén számítógéphez köthető videojáték-függőséget is. Videojátékkal kapcsolatos vizsgálataik első szakaszában azt vizsgálták meg, hogy mitől problémás az ilyen játékokkal való foglalkozás. Ezután, hogy miért használják a játékosok. Társasjátéknak vagy kikapcsolódásnak-e esetleg teljesen más célra? Valamint megfigyelték azokat a különbségeket is, amelyek befolyásolják a tanulni és kikapcsolódni vágyó egyének közötti különbségeket.
Nyertes pályázatában az Addiktív Zavarok Budapesti Longitudinális Vizsgálata: Protektív- és rizikófaktorok az addikciós folyamatok hátterében című projektjében a dohányzás, az alkoholhasználat és a drogfogyasztás, illetve egyes viselkedési függőségek (videojátéktól egészen a kényszeres vásárlásig) kialakulásának, fennmaradásának, esetleges megszűnésének folyamatát vizsgálta. Ezekről a problémákról egyre több kutató kutat, de még mindig megoldatlan a probléma, mert sokan a kialakulás után kezdenek el vizsgálódni, így a kialakulások okairól egészen keveset tudnak. A projekt során két korosztály az 5. osztályos serdülők és 18–34 éves fiatal felnőttek évenkénti vizsgálatára kerül majd sor. A vizsgálat során személyiségjellemzőket vizsgálnak majd a kutatók, valamint genetikai mintákat is vesznek. A vizsgálatban a kutatók azokat a tényezőket vizsgálják meg, hogy egyeseknél miért lesz a viselkedés problémás, miközben másoknál pedig nem okoz eltérést.
Katz Sándor az ELTE TTK Elméleti fizika tanszékének oktatója. Kiemelt eredményei között említhetjük meg, hogy 2001-ben doktorált le valamint 2008-tól már az MTA doktora is. Az MTA Lendület-ösztöndíjas kutatója 2012-2017 között.
Katz Sándor Fizikus professzor
Katz Sándor A kvantum-színdinamika kritikus pontja című projektjében azt vizsgálja, hogy mi történik az erősen kölcsönható anyaggal, ha magas hőmérsékletre hevítik, és nagy sűrűségűre nyomják össze. A protonok és neutronok ilyenkor kavark-gluon plazmává alakulnak, és a körülmények megfelelő megválasztása esetén ez az átalakulás másodrendű fázismenet lesz. Ennek a kritikus pontnak megfelelő feltételek meghatározását tervezik a kutatók, amely a felfedezését célzó kísérletek tervezését is segíteni fogja.
Kiemelt kép/kép:mosaicon.hu/elte.hu/vs.hu
