Először rendezte meg Egyetemünk az ELTE Budapest Summer University elnevezésű rendezvényt, mely — ahogy neve is sugallja — egy angol nyelvű interdiszciplináris nyári kurzust jelent hazai és külföldi hallgatók számára. A nyári egyetem 2017. augusztus 14-ei óta tart, zárónapja pedig 25-e lesz.
Az ELTE számára kiemelten fontos, hogy kutatóegyetemként minőségi tanulmányi programokat rendezzen, jelentős nemzetközi együttműködéseket hozzon létre, és támogassa a hallgatói mobilitást. E célok szellemiségében fogalmazódott meg az idén először meghirdetett kéthetes nyári egyetem, melyen lehetőség nyílik egy-egy téma a több tudomány szemszögéből való vizsgálatára. A hagyományőrző szándékkal hirdetett rendezvény kurzusain a társadalomtudományok, a jog, a pszichológia, a speciális oktatás és a kulturális tanulmányok körébe tartozó témák kerülnek terítékre.
Az első héten az identitás 21. századi kérdéseiről, a jog transznacionális aspektusairól, a kulturális identitás aktuális problémáiról és a fogyatékosság-kutatásról hallhattak az érdeklődők. A második héten pedig az iskolai agresszió, a felnőttképzés, a nemi szerepek és a szexualitás kérdése kerül majd szóba.
A részletes tematika angol nyelven fellelhető az ELTE honlapján. Olvasóink számára a tematikát magyar nyelven közöljük.
Időpont: 2017. augusztus 14-25.
Az identitás 21. századi kérdései. Társadalmi szokások és egyenlőtlenségek
Kinek ajánljuk? Bármely alap- vagy mesterképzésen tanuló hallgatónak, illetve ettől eltérő kutatási területtel rendelkező doktorandusznak.
Ez a tanfolyam olyan képességek kifejlesztését kínálja, amelyek a jelenlegi és jövőbeli társadalmi környezet értelmezését és értékelését teszik lehetővé, a bensőséges kapcsolatokkal és az online közösségekkel a középpontban. Alapvető tudást ad a társadalmi egyenlőtlenségekről, és arról, hogy ezek miképpen jelennek meg az előbb említett területeken, valamint a személyes közösségekről folyó jelenlegi kutatásokról. Az itt bemutatott témák többek között magukba foglalják az identitás 21. századi kérdéseit: ilyenek a csoportok, a közösségek, a szubkulturák és az online közösségek. A hallgatók érdeklődésétől függően bizonyos specifikus online szokásokat is megvitatunk, mint például a családunk interneten történő bemutatását, illetve az online zaklatást.
Forró témák az emberi fogyatékosságok kutatásában
A kurzus célja az, hogy áttekintést nyújtson arról, miért és hogyan jelentenek az emberi fogyatékosságok egy különösen összetett és inspiráló gyújtópontot a kutatásokban, és az, hogy betekintést adjon ebbe a gyorsan fejlődő kutatási területbe. A kurzus röviden összefoglalja az emberi fogyatékosságok megértéséhez és társadalmi elfogadásához szükséges szemléletmódokat és megközelítéseket. Néhány ezzel összefüggő aktuális témát is elemez, hogy bemutassa a fogyatékosságok kutatásának bonyolultságát és az ezt kutató emberek jelentőségét. Végül bevezetőül szolgál a fogyatékosságokat érintő legfontosabb problémák, elgondolások, módszerek és trendek terén, mint amilyenek az emberi autonómia és működés; a digitális technológia; az autista életminőség; az értelmi fogyatékosság kihívásai, a fogalmi és szociális kognitív fejlődés; valamint a fogyatékossági kutatások feminista oldala.
A jog transznacionális aspektusai
Kinek ajánljuk? Bármely joggal összefüggő alap- vagy mesterképzésen tanuló hallgatónak, illetve doktorandusznak.
A gazdasági globalizáció számos olyan helyzetet teremtett, ahol egyszerre több állam és állampolgár is érintett egy adott jogi problémában. Az ilyen transznacionális szituációk köre rendkívül széles, hiszen felölelik a nemzetközi magánjogot, a nemzetközi közjog több területét és a büntetőjogot is, hogy csak néhányat említsünk. Ez a jog transznacionális aspektusairól szóló kurzus arra tesz kísérletet, hogy kiemeljen néhány időszerű kérdést a témában, beleértve a nemzetközi befektetések védelmét, a nemzetközi kereskedelmi viták rendezését, a szellemi és társasági bűnözést, illetve a nemzetközi légijogot. A kurzus oly módon van felépítve, hogy a megvitatandó kérdések gyakorlati megközelítésére helyezzen hangsúlyt.
A kulturális identitás legújabb kérdései
A kulturális identitás kifejezés az identitásunk azon részeire utal, amelyek az egyes jellegzetes etnikai, nyelvi, vallási és nemzeti kulturákhoz való „kötődésünkből” erednek. Ezt figyelembe véve, ha eltérő kulturális háttérrel rendelkező embereket szeretnénk megismerni, a kulturális identitás egy kiváló lehetőséget jelent arra, hogy megértsük és értelmezzük az adott közösséget és annak kultúráját. Mindenekelőtt az lehet különösen érdekes és fontos, hogy felismerjük a saját kulturális identitásunkat Európában. Minden történelmi és társadalmi-kulturális hasonlóságunk ellenére a saját, illetve a másokkal közös kultúránkat, identitásunkat, hagyományainkat, társadalmi és politikai problémáinkat övező tudásunk lehetne mélyebb is. A kurzus célja éppen ezért az, hogy bemutassa és értelmezze a kulturális identitás kérdéseit társadalomtudományi szemszögből nézve, egyúttal segítségül hívva a magyar kultúráról (hagyományok, történelem, fesztiválok stb.) végzett széles körű kutatásokat és leírásokat, valamint számos esettanulmányt, diát, filmet, művészeti alkotást, online médiaklipet és dalszöveget. A kurzus ezen eszközökkel kísérli meg megismertetni a hallgatókat a nemzetiségi hovatartozás és a nacionalizmus jelentéseinek változatosságával és összetettségével, valamint a magyar kulturális identitás megjelenéseivel. Következésképpen az is a tervezett témák célja, hogy lehetőséget adjanak a hallgatóknak, hogy mélyebben megértsék, és meg is vitassák a kulturális identitás általános kérdéseit, a kulturális-társadalmi-politikai folyamatokat, a magyarországi kulturális identitások történelmi-néprajzi háttérét, a magyarországi kisebbségeket és vallási csoportokat, szubkultúrákat, helyi kultúrákat, nemzeti mítoszokat, rituálékat, illetve a legújabb folklórt, különös figyelmet szentelve a magyar etnikumok és a nacionalizmus példáinak. A kurzus alkalmat fog adni a hallgatók és előadók számára, hogy megvitassák a felmerülő kérdéseket. A kurzus végére az itt bemutatott megközelítések, elméletek és értelmezések segítségével a hallgatók reflexív és analitikus módon tudnak majd reflektálni a saját kulturális identitásukra is.
Időpont: 2017. augusztus 21-25.
Gender és szexualitás az iskolákban
A gendert gyakran adottnak vesszük, nem reflektálunk rá az iskoláztatásunkban, míg a szexualitás általában tabutéma az iskolákban, és nem tartjuk a közoktatás fontos tényezőjének. A kurzus kutatások által igazolt bizonyítékok és elméletek alapján mutatja be a két problémakört mint az iskolai élet és oktatás igen fontos és egymással összefüggő részét. A kurzus interaktív foglalkozásai segíteni fognak a hallgatóknak megérteni, miképpen befolyásolja a gender és a szexualitás az iskoláztatás számos más aspektusát, és hogy az ezekkel kapcsolatos problémák hogyan teszik próbára a jelenlegi oktatási attitűdjeinket és módszereinket.
Iskolai alapú szolgáltatástanulási program Magyarországon
Az iskolai alapú szolgáltatástanulási program egy, a helyi, vagy akár a szélesebb közösség érdekét szolgáló tervezett foglalkozás, amely biztosítja a hallgatók személyes fejlődését és tanulását. A szolgáltatástanulás mára kötelező, jog által szabályozott elemévé vált a magyar középiskolák pedagógiai programjainak. A szolgáltatástanulás ilyen bevezetése egyedi helyzetbe hozta Magyarországot ezen a területen, hiszen ez a pedagógiai eszköz Európa egyik más országában megtalálható iskolai tantervnek sem képezi kötelező részét. A kurzus résztvevői bevezetést kapnak a szolgáltatástanulás módszertanába, a magyar tapasztalatokba, és személyes tapasztalatot is szerezhetnek e téren.
Iskolai agresszió, erőszak és zaklatás
Kiknek ajánljuk? Alap- vagy mesterképzésen tanuló hallgatóknak.
A hallgatók meg fogják látni, mennyire másképpen észlelik az ugyanabba a szervezetbe tartozó egyes tanulók és tanárok az iskolai erőszakot és zaklatást; az eltérő szerepű tanulók mennyire másképpen élik meg a személyek közötti és az intézménybe vetett bizalmat, a tabuk jelenlétét és a hatalmi egyensúlytalanságot. Ez visszahat a jelenség szubjektív megítélésére, és megmutatja, hogy ez a megítélés egy olyan konstrukció, amelyet a saját szemszögükből való szemlélődés útján alakítanak ki a résztvevők. A résztvevők megtanulják, hogy a tabuk hogyan akadályozzák, és a bizalom miképpen segíti elő az erőszakmentes iskolai atmoszféra kialakítását, és hogy ezek a tényezők hogyan befolyásolják az erőszak észrevételét és bejelentését. Azt is megtanulják, hogy a tanárok miképpen lehetnek részei annak a hatalomdinamikának, amely a zaklatásnak az egész szervezetben való fennmaradásához vezet. A kurzus egy esettanulmány tapasztalatain keresztül szeretne mélyebb rálátást biztosítani arra a szerepre, amelyet a reflexió, a tanulás és azok a változások játszanak az iskolai erőszak és zaklatás fenntartásában vagy leépítésében, amelyek a tanárok és a szervezet esetmegoldási módszereiben, preventív és intervenciós megoldásaiban mutatkoznak meg.
Újítások és fejlesztések az európai felnőttképzési szektorban
Kiknek ajánljuk? Alap- vagy mesterképzésen tanuló hallgatóknak.
A kurzus áttekintést ad az európai felnőttképzési szektor fejlődéséről és legújabb újításairól, az egy életen át tartó tanulás paradigmájáról, ezen paradigma kulcsfogalmairól, ez ehhez kapcsolódó EU-s szabályzatokról, a fő dokumentumokról, irányelvekről, valamint az OECD és az UNESCO ide tartozó tevékenységéről. A hallgatókat arra invitáljuk, hogy elemezzék a legjobb európai újításokat a felnőttképzési szektorban, és kooperatív módon tanulják meg, hogyan kell az Erasmus és a KA2 stratégiai szövetkezési projektjei alapján innovatív projekteket és nemzetközi együttműködéseket előkészíteni, illetve megismerkednek ezek eredményeivel.
A mindennapi élet pszichológiája – kínai szemszögből
Kiknek ajánljuk? Alap- vagy mesterképzésen tanuló hallgatóknak.
A komparatív, kultúrákon átívelő pszichológia terjedésének köszönhetően a pszichológiai jelenségek és mechanizmusok széles választéka nyert új, kulturálisan érzékeny leírást és értelmezést. A tudományos vizsgálatok adott kulturális térségekre fókuszálnak, mint amilyen az euro-amerikai és a kelet-ázsiai kulturális térség, vagy még konkrétabban, országokra, mint Kína. Ennek eredményeképpen alapos és releváns tudományos ismeret halmozódott fel a kulturális összehasonlítás terén. A kurzus azon kínai jellegzetességeket vizsgálja, amelyek a megismerésre, az „én”-re, a kommunikációra, az értékekre, a pszichológiai jólétre és az akkulturációs folyamatokra vonatkoznak, és amelyek a magyar és nemzetközi összefüggéseket figyelembe vevő legújabb kutatásokon nyugodnak. Az előadásokat és az interaktív foglalkozásokat annak érdekében biztosítjuk, hogy a kulturális problémák széles skálájával ismertessük meg a hallgatókat.
A csoportok közötti kapcsolatok pszichológiája
Kiknek ajánljuk? Alap- vagy mesterképzésen tanuló hallgatóknak.
A kurzus a csoportközi kapcsolatok társadalmi-pszichológiai elemzésére helyezi a hangsúlyt, a csoportok közötti konfliktusok megjelenésétől a megoldásukig, a mindennapi életből vett tapasztalatok példáit felhasználva és a világ súlyos problémáira vetítve. Megvitatjuk a csoportok közötti elhatárolódások motivációs folyamatait, az identitás és az érzelmek szerepét, az előítéletek funkcióját és következményeit a célcsoportokra nézve. Megnézzük azokat a módokat, amelyeken keresztül a szociálpszichológia rendezte a csoportközi konfliktusokat és előítéleteket, és megalkotta az összeütközés strukturális feltételeit a kollektív cselekvés terén.
A fordítást az ELTE Online felkérésére készítette: Hoffmann Márk (ELTE ÁJK)
Forrás: elte.hu
Kiemelt kép: ELTE Online, kép: elte.hu
