Köztudott, hogy a dohányzásnak számtalan káros mellékhatása létezik, kezdve a fogak elszíneződésétől egészen a súlyos tüdőbetegségekig. Az viszont nem annyira közszájon forgó téma, hogy a káros szenvedélyről való leszokás valószínűleg növeli az elhízást. Erre a tényre a World Economic Forum a napokban hívta fel a figyelmet.
Nagyon látványos ábrán mutatja be az amerikai dohányzás történetét egy átfogó tanulmány. Mint látható, a 2. világháború után döbbenetes tempóban szaladt fel az Egyesült Államokban a cigaretta népszerűsége. A csúcsot 1964 jelentette, amikorra is összegyűlt annyi tapasztalat, ami alapján egyértelműen ki lehetett jelenteni, hogy a dohányzásnak rendkívül káros egészségügyi hatásai vannak. Szimbolikus, hogy ebben az évben jelent meg a hadsereg főorvosának nagy hatást kiváltó átfogó tanulmánya, melyben ezt a kapcsolatot megállapította.
A ’64-es csúcsév óta a dohányzás a harmadára esett vissza, ami nem is baj, ha azt nézzük, hogy a 60-as évek közepén minden amerikai (az újszülöttől a legidősebbekig) átlagosan napi 11-12 szál cigarettát szívott el. Mára ez 3,5-4 szálra csökkent. Érdekes összevetés, hogy a 40-es évek füstös film noirjainak korszakában annyit dohányoztak az amerikaiak, mint a 2000-es évek elején.
A dohányzás elleni harc 50 évéről szóló anyag már több mint egy éves, viszont a napokban a World Economic Forum ennek kapcsán hívta fel a figyelmet egy mellékhatásra. Mégpedig arra, hogy a dohányzásról való leszokás felerősítette az amerikai társadalom másik nagy problémáját, az elhízást.
A megszólaltatott szakértők véleményei a mértékeket illetően nem egységesek, de azt nem tagadják: ki lehet mutatni az oksági kapcsolatot a dohányzás csökkenése és a növekvő elhízottság között. A makroszintű kapcsolatot nem csak a számok, hanem egyéni szintű megfigyelések is alátámasztják. A cigaretta jól ismerten étvágycsökkentő, ráadásul egy olyan pótcselekvés, ami kiválthatja egy másikat, jelen esetben az evést.
Vannak olyan vélemények is, melyek szerint az elhízottságért csak 4%-ban felel a dohányzás népszerűségének zuhanása, mások szerint viszont ennél nagyobb lehet a hatás. Abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy ne meneküljünk vissza a füstölgésbe, hiszen nem az a megoldás, hogy visszaszokunk a cigarettára. Az elhízottság egy olyan civilizációs probléma, amelyet az életmódváltozás idézett elő, merő véletlen, hogy részben elfedte a cigarettázás egy mellékhatása. Most pedig az a mellékhatás, hogy a leszokás miatt felgyorsult az elhízás.
Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a dohányzás visszaszorulásának rengeteg pozitív hatása van. Elég csak arra utalni, hogy 1968-ban ért csúcsra a szív- és érrendszeri betegségek halálozási aránya, vagy hogy fokozatosan süllyed a tüdőrák rátája. Az elhízás ellen pedig más módszerekkel érdemes küzdeni: inkább egészségesebb életformára váltani, mintsem beugrani a legközelebbi dohányboltba és hódolni régi-új szenvedélyünknek.
Forrás: portfolio.hu
kép: pixabay.com, portfoli.hu
