Hanacsek Attilával, korábbi játékvezetővel, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának alelnökével beszélgettünk arról, milyen szabadon felvehető kurzus indult az ELTE-n, miképp lehet valakiből játékvezető, ha elvégzi a felvett órát, és szót ejtettünk a mai bírói utánpótlásképzésről is.
Mikor kapcsolódott be az ELTE az MLSZ játékvezető-képzésének programjába?
Először a Debreceni Tudományegyetemen indult el ez a képzés, mely mérföldkő volt a magyar játékvezetői oktatás történetében. A világon egyedülálló módon „vittük be” a labdarúgó játékvezetői képzést a felsőoktatásba. Az MLSZ és az ELTE között 2017-ben indult ez az együttműködés; a labdarúgó játékvezető-képzés C típusú tantárgyként vehető fel. Az első évben az ELTE pedagógia és sportszervezői, illetve sport és rekreáció szakán indult el, majd ezt követte a 2018/19-es tanév, és idén is indulni fog a kurzus. Most már minden ELTE-s hallgató szabadon jelentkezhet a tanfolyamra.
Miért fontos az MLSZ-nek, hogy legyen az ELTE-n és több egyetemen is ilyen óra?
Az MLSZ célja a magyar labdarúgás fejlesztése, és ebbe a bírók is beletartoznak. Az MLSZ szempontjából fontos, hogy minél több értelmiségi, egyetemet végzett vegyen részt akár sportvezetőként, akár játékvezetőként a magyar labdarúgás életében. Ahogy Puhl Sándor is mondta: minél magasabban kvalifikált egy bíró, annál színvonalasabban vezet, annál hatékonyabban kezeli a konfliktusokat.
Említette, hogy Debrecenben indult, jelenleg az ELTE-n is zajlik. Az ország mely pontjain elérhető ez a képzés?
Hét felsőfokú intézményben folyik, illetve folyt ilyen képzésünk, az említetteken kívül Nyíregyházán, Pécsett, Kaposváron, Zalaegerszegen, a Miskolci Egyetem pedig 2019-ben csatlakozott. Előrehaladott tervezés folyik Szombathelyen, Győrött, illetve Szolnokon, ezeken a helyeken valószínűleg a jövőben meg is valósul minden feltétel.
Említette, hogy C típusú tárgyat lehet elvégezni, ez pontosan mit jelent?
Ez egy oktatási kifejezés, a C típusú tantárgy annyit jelent, hogy kreditpontokat kapnak a hallgatók, amennyiben sikeresen teljesítik a követelményeket. Konkrétan egy 33 órás elméleti képzést jelent, melyet vizsga zár le, és akik sikeresen elvégzik, azoknak lehetőségük van arra, hogy folytassák, kiegészítsék ezt a képzést, és „valódi” játékvezetőkké váljanak. Fontos megjegyezni, ez a 33 órás képzés nem jogosít fel senkit arra, hogy hivatalos mérkőzésen játékvezető legyen. Ezt még ki kell egészíteni egy fizikai és gyakorlati vizsgával, melyre természetesen lehetőségük lesz a hallgatóknak idén is: például csatlakozhatnak egy adott megyében zajló alapfokú tanfolyamunkhoz.
Kik tartják az egyetemi órákat?
Az órákat a megyei igazgatóságon működő, képzéssel foglalkozó instruktorok végzik. Az ELTE kitüntetett szerepet élvez. A képzés rangját szerettük volna megadni azzal is, hogy egy aktív, jelenleg is működő NB 1-es játékvezetőt, Erdős Józsefet bíztuk meg az oktatás szervezésével, de rajta kívül több NB1-es és FIFA játékvezető is oktat. Az órákon videókkal, helyzetelemzésekkel színesítik a tananyagot.
Milyen az érdeklődés a kurzus iránt?
2018-ban 14-en, 2019-ben 12-en választották ezt a tanfolyamot, köztük több hölgy is. Szeretnénk, ha jövőben még vonzóbb lenne a képzés, és a diákokat nem csak a kreditpontok megszerzése motiválná. Örülnénk, ha még többen jönnének, ha aktív bírókká válnának. Az ELTE részéről Simon Gábor volt az egyik felelőse és elindítója e kurzusnak, ő említette, hogy többen, akik elvégezték a képzést, a színvonalas egyetemi bajnokságban segítik a meccsek lebonyolítását. Az a cél, hogy minél több egyetemista, minél több fiatal működjön közre a honi bajnokságokban.
Idén ősszel hogyan fognak zajlani az órák a koronavírus-helyzetre való tekintettel?
Jelenlegi ismereteink szerint normál rendben indul el a felsőoktatási képzés; ha a vírushelyzet szükségessé tenné, hogy online kell tartani az órákat, akkor arra is fel vagyunk készülve. Jelen pillanatban is működik a JV Tudástár nevű internetes képzési felületünk, ahol a labdarúgás 17 szabályát felölelő számos elméleti anyag, teszt és videó van elhelyezve. Nagyon bízom abban, hogy a helyzet nem romlik, és a tudomány hamarosan megoldást fog találni a járványhelyzet kezelésére.
Hogy áll a játékvezetői utánpótlás?
Sajnos kevés fiatal tehetség van, csakúgy, mint a magyar labdarúgásban, ezért is teszünk lépéseket, hogy kiszélesítsük a forrást, ahonnan merítünk. Tudjuk, ismerjük, milyen okok tántorítják el a játékvezetéstől a fiatalokat, ezt szerintem nem kell hosszasan ecsetelni, de számos lépés történt annak érdekében, hogy a körülmények változzanak.
Tudna említeni pár ilyen lépést?
Tervezzük azt, hogy speciális jogi védelmet élvezzenek a játékvezetők. A közeg, amelyben működnek, sok tekintetben egyáltalán nem nevezhető ideálisnak. A játékvezetők képzésében például sokat léptünk előre. Egységesítettük a képzést és a követelményrendszert, az aktív játékvezetők és ellenőrök számára éppen a közelmúltban indítottunk el egy online platformot, amely a játékszabályok megismerését, a minőséget, a fejlődést segíti. Továbbá az MLSZ egy nagyon komoly díjemelést hajtott végre 2018-ban, a játékvezetők anyagi elismertsége jelentősen javult, és reményeink szerint még további emelés is várható.
Végezetül: mit üzenne az olvasóknak, az ELTE polgárainak, miért vegyék fel ezt az órát?
Buzdítanék mindenkit, akit érdekel, aki szereti a labdarúgást, és ELTE-s hallgató, hogy jelentkezzenek minél nagyobb számban erre a képzésre, mind a hölgyek, mind a férfiak. Egy nagyon ígéretes, komoly életpályát, annak lehetőségét tudjuk felvázolni az idei jelentkezők előtt. Magyarországon több éve már hivatásos, profi bírók vezetnek az NB1-ben. Tehetséges, kitartó, a sportág és a játékvezetés iránt elkötelezett tehetségeknek ezen túlmenően akár még a nemzetközi szint is elérhető. Aktív részesévé válni egy-egy kiemelt sporteseménynek hazai és nemzetközi bajnokságokban pedig önmagában is rangos elismerést és megtiszteltetést jelenthet.
Felhasznált képek forrása: Wikipédia, blikk.hu
