Gyárfás Tamás 23 év után levélben közölte, hogy lemond a szövetség elnöki posztjáról. Az államtitkárság elfogadta a döntését, a következő lépés az új elnök megválasztása lesz. Egy korszak zárult le, a jövőt illetően sok a bizonytalanság.
Az 1993 óta elnökként ténykedő Gyárfás Tamás ma egy sajtótájékoztatón jelentette be hivatalos lemondását. Elnökségét botrányok mellett nagyon sok jó dolog jellemzi. Azt kijelenti, hogy Gyárfás rossz elnök volt, lehet, hogy hiba lenne.
Elsőként tisztába kell tennünk mi lenne az elnök feladata. Az első és legfontosabb, hogy az adott sportágnak minél több anyagi forrást szerezzen.Mivel az állami sportirányítás központi költségvetéssel dolgozik, előre meghatározott pénzek jutnak a szakszövetségeknek. Az úszás mindig ott volt a kiemelt sportágak között, a pénzt megkapták, kérdés, hogy a szövetség hogyan használta fel. Így maradtak a szponzori bevételek. Szponzorok tekintetében a MÚSZ-nak mindig is a legjobb lehetőségei voltak, legyen szó sportruházatról vagy pénzbeli finanszírozásról.
A második fontos feladata a hazai szövetség képviselete a világszövetségben. Gyárfás Tamás a FINA alelnöke, és a LEN-ben is vezető tisztséget tölt be, tehát nem kellett sokat dolgoznia azért, hogy Magyarország 2017-ben vizes világbajnokságot rendezhessen. Ha úgy tetszik a semmire, hiszen az új uszodák még csak most épülnek, és jelen pillanatban az építési költségek a duplájára rúgnak, vagyis kb. már 20 milliárd forintnál tartunk. Sok sportágban még csak álmodnak arról, hogy egyáltalán egy nemzetközi versenyt le tudjanak lebonyolítani, nemhogy a sportág csúcsát jelentő világversenyt rendezhessenek, ami az egyik legnézettebb sportesemény a világon.
Magyarország világversenyek rendezésesében nagyon erős, szinte minden évben jut valami jelentős esemény kis hazánkba. (Birkózó Eb vagy asztalitenisz eb). Úszásban eddig 4 Európa-bajnokságot rendeztünk, mindenki elégedett volt a rendezéssel, 2012-ben például Antwerpen visszalépését követően beugróként Debrecen rendezhette meg a versenyt. Minden évben nyár közepén rendezik meg a magyar úszás napját, egy világkupa keretein beleül. A Balatonba még 17-18 fokosan is meg rendeznek egy ilyen versenyt, mert rengeteg érdeklődőt vonz, és egy két napos rendezvény alatt a szurkolók közvetlen közelről láthatják a sportolókat. Azokat a sportolókat, akiket az olimpia évében mindenki hősként tisztel. Beszéljünk is egy kicsit a jelenlegi helyzetről. Hosszú Katinka parádés, a windsori rövid pályás világbajnokságon az éremtáblázaton szinte egyedül lett második helyezett.
Külön gratulációt érdemel Bernek Péter és Verrasztó Dávid az érmes helyezésük miatt. Profi szemléletével és menedzsmentjével egyedül álló módon próbál érvényesülni hazánkban. Szinte minden hónapban jutott egy botrány Katinka és a szövetség között, egy 7 pontos közleményt adtak ki, amihez több versenyző és edző is csatlakozott. A legérdekesebb a 3-as pont, amiben egységes válogatási rendszert kértek az úszók. Sajnos többször is előfordult már, hogy egy versenyző hiába úszta meg a szintet, egyszerűen nem került be a válogatottba. Ez azonban nem az elnök jogköre, hanem a szövetségi kapitányé, neki kell vállalni a felelősséget, ilyen “nehéz” esetben döntést hoznia. És ha már edzők, nézzük a szakember képzésünket. A legtöbben, bármilyen sportról is legyen szó, 3 évet tanulnak egyetemen azért, hogy edzői diplomájuk legyen, de úszásban OKJ-s képzés is indul, és nagyjából 1 év alatt bárkiből lehet úszóoktató. Tehát semmilyen nemű versenyzői múlt nem szükséges ahhoz, hogy egy gyereket megtanítson úszni. Nyilván szakember hiány van, de ez nem a legjobb megoldás. Ezek a meglátások inkább a szakmai vezetést érintik, mint az elnök munkáját, a lemondatók valószínűleg úgy gondolkodtak, hogy felülről fogják megbuktatni a rendszert, és így szerveződjön újjá a szövetség. A jövő egyenlőre bizonytalan, azonban azt meg kell hagyni, hogy érett már a változás, 23 év sok idő, de ezt a váltást egyedül álló módon és nagyon profin kéne megoldani.
