Kiss Zsolttal, az ELTE PPK harmadéves sportszervező szakos hallgatójával, és egyben a curling magyar világbajnokával beszélgettünk a sportág magyarországi helyzetéről, kialakulásáról és a jövő reménységeiről.
Mindenek előtt pár szót érdemes tudni magáról a játékról: a curling egy csapatjáték, melyet a téli sportok csoportjába sorolunk. A játékot két csapat játssza és mindkét csapat nyolc-nyolc követ csúsztathat egy-egy kijelölt kör alakú mezőbe. Az a csapat nyer, amelyiknek a kövei közelebb esnek a kijelölt kör középpontjához.
Mi alapján választottad ezt a sportágat?
Korábban kosárlabdáztam, asztaliteniszeztem, sőt még fociztam is, de 2004-ben volt egy térdsérülésem, ami után egy ideig nem sportolhattam. Miután felépültem elkezdtem bowlingozni, majd egy évre rá 2004 őszén volt egy lehetőség, hogy ki lehet próbálni a curlinget. Erre Újpesten, a Jégcsarnokban került sor, elmentem, megtetszett és belevágtam. Sokáig a bowlinggal párhuzamosan ment a kettő, de 2008 óta a curling élvez nálam prioritást.
Van ebben a sportban valamilyen korhatár, amikor már nem érdemes belevágni?
Amatőr szinten nincs ennek gátja, a legidősebb játékos már nyugdíjas volt, amikor jó pár éve elkezdte űzni ezt a sportot, de például 12 éves kor előtt nem szoktuk javasolni, hogy elkezdjék a gyerekek. Vannak direkt a fiatalok számára kifejlesztett felszerelések, külföldön például megesik, hogy 4-5 éves korban is belevágnak a gyerekek, de én személyesen a 7-8 éves kort tartom a legmegfelelőbb kezdésnek.
Említetted, hogy létezik gyerek felszerelés, de mint laikus, hogy képzeljünk el egy sztenderd szettet, mikből áll ez pontosan?
Az első, amiről általában be szokták azonosítani ezt a sportot, az a kő, illetve természetesen a seprű, lényegében ez a két legfontosabb, valamint a cipő. Ezen kívül egy meleg, de laza ruházat, mert olyan 10°C körül van az ideális környezet. A curling kő az gránitból készül, 19,96 kg a súlya, tehát közel 20 kg, ami nehéznek tűnhet, de nem szoktuk annyira emelgetni a követ a jégen, inkább csak a lendület miatt kell ez a súly. A gyerek készletben egy kicsit kisebbek ezek a kövek, nagyjából 12 kg és egy kicsit kisebb pályán is játsszák. A seprű nem változik, ugyanaz, mint a felnőtteknél. A cipő az, amit nem szoktunk a kezdőkkel megvetetni, az inkább már egy plusz felszerelés a haladóknak és helyette egy csúszótalpat szoktunk adni a fiatalabb játékosoknak
A kezdőknél gyakran felmerülő kérdés, hogy anyagilag mennyire megterhelő elkezdeni egy új sportágat. Mire számítsunk a curling esetében ?
A curling kő az nem költség, hiszen minden pályának biztosítania kell. Ez nem véletlen, hiszen, ha belegondolunk egy kő 20 kg, ha kettőt elvisz magával az ember, akkor már repülővel például nem is tudna utazni. Szóval ezek minden pályán adottak. Ezen túl ami saját, az ugye a ruházat, illetve ami tényleg curling specifikus lehet az a cipő és a seprű, vagy esetleg egyéb kiegészítő felszerelések, gondolok itt a kesztyűre. Egy profi seprű elérheti a 200 kanadai dollárt, tehát 45 ezer forint körül van, de az olcsóbbak 80-100 kanadai dollár között mozognak, egy cipő is hasonló árban kapható, de ezt lehet már viszonylag olcsóbban, 125 kanadai dollár körül is beszerezni.
Itthon könnyű beszerezni ezeket a felszereléseket? Mennyire tudott mára népszerűvé válni ez a sportág?
Nálunk egy pálya van, a Kamara-erdőnél, azon kívül egész Magyarországon nincsen, a legközelebbi Pozsonyban található. A curling felszerelések nagyobb százalékát Kanadában gyártják, onnan lehet rendelni őket, vagy kisebb felárral akár Skóciából, Svájcból, Pozsonyból, esetleg Prágából, ahol a nagyobb curling bázisok találhatóak. 1989-ben alakult a szövetség, és nagyon sokáig úgy működött itthon ez a sportág, hogy volt egy férfi csapat, aki képviselni tudta hazánkat, de ekkor még csak a tisztes helytállás volt a cél. 2002-ben volt az első nagyobb áttörés, Nagy György és baráti társasága (többek között Béres Alexandra), kimentek Ausztriába, és az ottani helyzetet alapul véve elkezdték feltérképezni, hogy áll itthon a sportág. 2003-ban rendeztek már OB-t, de ekkor még a csapatok túlnyomó többsége amatőr szinten működött. Aztán 2005-ben megnyílt a pálya, és ez gyakorlatilag az újdonság erejével hatott az érdeklődőkre, hirtelen mindenki ki akarta próbálni. Innentől kezdett felfelé ívelni a curling karrierje: 2009-ben könyvelhettük el az első nagyobb hazai sikert, amikor a Nagy György-Szekeres Ildikó páros ezüstérmes lett Olaszországban a vegyes-páros világbajnokságon, majd utána 2013-ban Palancsa Dorottya és jómagam vb címet szereztünk Kanadában.
Mennyi időt kell fordítanod erre a sportra, és tudsz-e mellette elég hangsúlyt fektetni az egyetemre?
Szerencsére jól be tudom osztani az időmet suli és munka mellett is. Persze sokat kell edzeni is, tanulni is, a munka is egy fontos dolog, szóval minden nap ott kell lenni a topon. Egyelőre sikerül, aztán az olimpia közeledtével meglátjuk, hogy mi lesz. 2018-ban lesz a Téli Olimpia, jövőre államvizsga, de bízom benne, hogy sikerül összeegyeztetnem ezeket a dolgokat.
Hogy kell elképzelni az első edzést és egy profi edzést? Mekkora a különbség?
Van már erre egy régen kidolgozott rendszer, ahol a fiatalokkal megismertetjük a szabályokat, hogy hogyan kell használni az eszközöket, mesélünk kicsit a curling történetéről, ezáltal mindenki kicsit képbe kerül az egésszel. Utána felmegyünk a jégre, és kezdjük az egészet az alapoktól: hogyan kell csúszni, hogyan kell bejuttatni a követ a célba, hogyan kell lendületet venni, stb. Aztán durván 1-1,5 óra után eljutnak arra a szintre a gyerekek, hogy ténylegesen játsszanak. Egyébként az egész játék egy nagyon jó csapatépítő tréning, szoktak járni különböző cégek is csak úgy hobbiból. Tudni kell azt, hogy a játék legnehezebb része, hogy milyen sebességgel juttassák el a követ a kör középpontjához. Igazából mindig lehet mindenen finomítani, javítani, akár csak a csapat stratégiáját vagy arculatát nézve. Egyébként még az első kérdésre visszatérve, a legidősebb curling olimpiai bajnok 50 év felett van.
Összességében akkor jól értettem, hogy nem csak játékos, hanem egyben edző is vagy?
Mint olimpiára készülő játékos, elsődleges feladataim között van, hogy a 
curlinget, mint sportágat népszerűsítsem. Amit én óriási problémának érzek a mai társadalomban, hogy az emberek nagyon keveset mozognak, és ez a fiatalokra hatványozottan igaz. Épp ezért egy jó olimpiai szereplés pozitív hatással lenne arra, hogy nagyobb legyen az érdeklődés a sportág iránt. Egyébként az a tapasztalat, hogy aki egyszer lejön kipróbálni és be tud integrálódni egy csapatba, azok nagyon szívesen játsszák a curlinget. Dóri is és én is igyekszünk jó edzők, mentorok, és nem szeretem ezt a szót, de példaképek is lenni a gyerekek szemében. Ösztönözni őket arra, hogy igen is érdemes áldozatokat hozni és energiát belefektetni ebbe az egészbe. Itt van élő példának Dóri, aki nem volt 18 éves, amikor megnyerte a felnőtt világbajnokságot, ami azért nem kis szó. Szeretnénk mindketten, ha a gyerekek, akik lejönnek kedvet kapnának ehhez a sporthoz és elhiggyék, hogy nem lehetetlen komoly sikereket elérni.
Kiss Zsolttal, legalábbis hangjával a Eurosport által leadott curling mérkőzésen is találkozhattok, mint szakkommentátor, illetve azoknak, akik kedvet kaptak, hogy mélyebben is beleássák magukat ebbe a sportba, alább található néhány hasznos link:
Magyar Curling Szövetség hivatalos oldala
World Curling Federation (angol)
