Július 14-én, a dél-koreai Gwangju-ban befejeződött a 28. Nyári Universiade. 37 helyszínen, 21 sportágban 146 ország közel 13000 egyetemista, főiskolás sportolója a 272 aranyérem valamelyikéért mérte össze tudását.
Természetesen jó néhány induló képviselte a BEAC színeit az idei „mini olimpián”. Kezdjük a sort File Mátyással, aki a párbajtőr válogatottal épphogy csak lemaradt a dobogóról. File, nem mellesleg, egyéniben a legjobb 16 között esett ki honfitársával, Hanczvikkel Márkkal szemben.
Valljuk be, Magyarország közel sem nevezhető atlétikai nagyhatalomnak, ámbár ha mégis csurrant-cseppent valamiféle eredmény, többnyire azt is kalapács-, vagy diszkoszvetésben értük el. Azonban akad néhány fiatal atléta, akik igyekeznek rácáfolni a sztereotípiákra, és megmutatni, hogy igenis létezik Magyarországon magas színvonalú futósport. Csere Gáspár és Dani Áron ilyen atléták.
Csere Gáspár nyilatkozik a verseny után
Csere Gáspár, aki zárójelben, meg zárójel nélkül is már kvalifikálta magát a riói olimpiára, a harmadik legjobb európaiként zárva, a tízedik helyet csípte meg a 48 indulót felvonultató félmaratoni távon. A mezőnynek zord időjárási körülményekkel kellett szembenéznie, amelynek hatásai csak a verseny időeredményeit böngészve tűnnek szembe igazán, ugyanis mindenki 2-3 perccel gyengébben teljesített egyéni legjobbjánál. Ez az elmaradás a mi atlétánk esetében is érvényesült, de ez mit sem von le az extrém körülmények között nyújtott teljesítmény értékéből.
A 3000 méteres gátfutáson Dáni Áron képviselte a BEAC, illetve az ország színeit. A mezőny végéről rajtoló futónk az eső, szél és magas páratartalom ellenére egy 12. helyezést, valamint idei legjobb időeredményét hozta tető alá, de ő maga mégsem volt elégedett a versennyel, Áron a következőképpen nyilatkozott:
„Elégedett lehetek, mert a papírforma szerint a mezőny végéről indultam, ehhez képest szép az új idei legjobb és a 12. hely, nem szabad lebecsülni! De az igazság az, hogy én ennél kicsit nagyobb ambíciókkal vágtam neki – és szó sincs elbizakodottságról, vagy irracionális elvárásokról. Tapasztalatlanságról van szó, olyasféléről, amivel még nem találkoztam, és megoldanom sem sikerült teljesen.“
Dani Áron(elöl) és Csere Gáspár(hátul)
További ELTE-s hallgatók az Universiaden: Do Phuong Nam egyéniben, csapatban és férfi párosban is asztaliteniszütőt ragadott. Egyéniben a legjobb 32 jelentette a végállomást, csapatban a katariak, illetve Kína állta a magyarok útját, férfi párosban pedig egy hongkongi duótól elszenvedett vereség hozta el a búcsút. Ravasz Etele Koppány, kardvívó egyéniben a selejtezőcsoportban, csapatban a lengyelek elleni nyitómérkőzésen esett ki a tornáról. Babicz Sára pedig 10 m légpisztoly versenyszámban, egy fegyverhibának is köszönhetően 5 környivel lemaradt a fináléról.
Mielőtt azonban elfeledkeznénk érmeseinkről…
Az éremtáblázat élén Oroszországot és Kínát megelőzve a Dél-Korea végzett 47 aranyéremmel, habár összéremszámban az oroszok felülmúlták a házigazdákat (Dél-Korea: 108, Oroszország 122 érem). Az éremtáblázatra egyébként 64 ország tudott feliratkozni, a mieink a 26. helyen végeztek. A magyar csapatnak összesen öt érmet sikerült elhódítania, leginkább a klasszikusan sikersportágainkban, az alábbi leosztásban:
Ahol víz van és evezők, ott mindig garantált a magyar érem. Szerencsére Dél-Koreában sem volt ez másképp. A Simon-Juhász evező páros a normál súlyú kormányos nélküli kettes döntőjében, óriási hajrával szerezte meg az aranyérmet.
Különösen a legutóbbi (azért nem eget rengető) vízilabda pofonok után jó látni, hogy az utánpótlással most sem lesznek gondok. A magyar Universiade-válogatott hatalmas csatában, 0-4-ről talpra állva, 5 méteresekkel 7-6-ra verte Olaszországot a döntőben, így megnyerte a tornát.
Fentiek mellett 3 bronzérem talált még gazdára magyar kezekben. Valkai Ferenc kard, Berta Dániel párbajtőr, Tamás Bence pedig evezésben állhatott fel a dobogó harmadik fokára.
Gratulálunk sportolóinknak!
forrás: beac.hu; mefs.hu
kép: waterpoloworld.com, beac.hu
